Egy régi május híreiből...

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2013. március 29., 16:29-kor történt szerkesztése után volt.

Írta: Schildmayer Ferenc


Almádi a múlt század utolsó negyedében igen nagy lendülettel indult fejlődésnek. A korabeli veszprémi újságokban részletes tudósításokat, híreket és tájékoztatókat olvashatunk a tervekről, az elkövetkező szezonra megvalósítandó elképzelésekről. A kora tavasz volt „Almádi szépítésének” az ideje. Az elvégzendő munkáról viszont már előző ősszel határoztak és ezek megvalósítására került sor a tavasz folyamán. Tekintsünk vissza 120 évvel korábbi májusra, mit írtak akkor Almádiról, miként indult a szezon akkor.

A „VESZPRÉM" hetilap 1878. március 24-i számában megjelent „Almádi szépül" című tudósításban olvashatjuk: „A főtisztelendő káptalannak eltökélt szándéka Almádit szépíteni; mint halljuk több fürdőház építésére adatott már engedélyt és a káptalan felügyelősége utasíttatott, hogy fasorok létesítését eszközölje.” Előző évben kapott engedély alapján épített Brenner Lőrinc veszprémi építőmester 8 „fürdőbódét” (ma kabinnak nevezhetnénk) és már a következő 1878-as évben bővítik. Ebből következik az, hogy sikeres kezdeményezés volt és jelentős igényeket szolgált ki.

Fájl:Újsághír 1878 június 2.jpg
Újsághír 1878. június 2.

Ez időben Almádi csak gyalog, vagy kocsival volt megközelíthető. A veszprémiek számára leginkább az utóbbi jöhetett sz szóba a nyaraló vendégek számára. A korabeli források szerint a szőlőben dolgozó munkások gyalog közlekedtek, igaz nem mentek naponta haza. Így érthető az április 21-én megjelent hír fontossága, idézve: „Almádinak jó útja lesz. A megyei közgyűlés Szabadi, Vörösberény és Almádi községek közmunkájának egy negyedét a Veszprémből a Balatonhoz vezető községi út javítására engedte át és így hisszük, hogy most már oldalbordatörés nélkül el lehet jutni Almádiba.”

Május elején már nagy iramban dolgoztak és a „fürdő és vetkőző helyiségek építésével már nagyban előrehaladtak.” Az útépítés is elkezdődött, a „káptalan pedig a Balaton szélén levő úgynevezett Remete folyócskát szabályoztatja.” Az útbiztos „értekezett a községi bírókkal akik ígéretet tettek arra, hogy községi munkával is hozzájárulnak az engedélyezett közmunkákhoz. A tervezett munkálatok sikeresen befejeződtek és május 27-én megnyitották a szezont. A megnyitó nem egészen úgy sikerült ahogy elképzelték. Erről a június 2-án megjelent újságcikk számol be részletesen.

Hogy nézett ki Almádi 120 évvel ezelőtt, kilenc évvel azután, hogy önálló községi státust kapott? Ezt csupán nagy vonalakban lehet elképzelni miután fényképek nem maradtak fenn. Hajó először 1884-ben jelent meg Almádi partjánál (a Kisfaludy volt), a kikötő viszont csak 1889 nyarára készült el. Nem volt még akkor vendéglő, a mulatságok a szőlőkben levő pincéknél, illetve épületeknél folytak. Nyaralók építéséről még nincsenek hírek, a vendégek a szőlőkben levő épületeknél szálltak meg. Mindezek ellenére az újsághírek szerint még távolabbi helyekről, például Kis-Cellből, Pápáról, Fehérvárról is jöttek vendégek.

A fürdőélet megindult és egy korabeli tudósítást idézve: „Látni való, hogy egy kis jószándék és kitartó munka, milyen szép eredményeket képes fölmutatni.” Ezt a megállapítást ma is időszerűnek mondhatjuk.


Forrás

Új Almádi Újság 1998. (10. évf.) 5. sz. 2. p.