Réthei Prikkel Marián Lajos
A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2016. augusztus 24., 18:10-kor történt szerkesztése után volt.
RÉTHEI PRIKKEL Marián Lajos (Csém, 1871. július 12. – Balatonfüred, 1925. november 20.) szerzetes tanár, filológus, néprajztudós.
Élete
1890-től a Szent Benedek-rend tagja, 1896-ban szentelték pappá. A Pápai Bencés Gimnázium tanára, de tanított Sopronban, Kőszegen, Győrött és Esztergomban is. Több vidéki lap munkatársa, 1916-tól az Esztergom és Vidékének szerkesztője. A régi magyar nyelv szakavatott kutatója, jelentős néprajztudós. Érdeklődésének középpontjában a néptánc kutatás állt. Bartók és Kodály népzenei kutatásával párhuzamosan, de attól függetlenül dolgozott. A magyar néptánccal foglalkozó első tudományos mű szerzője. Különböző folyóiratokban számos nyelvészeti és etnográfiai értekezése jelent meg.
Művei
- A Pray kódex. Budapest, 1903.
- A magyar táncnyelv. Budapest, 1906.
- Csuzy Zsigmond szavai. Budapest, 1909.
- Sándor István nyelvtudománya. Budapest, 1909.
- A magyarság táncai. Budapest, 1924.
Irodalom
- MAJOR Ervin: Két bírálat. Budapest, 1925.
- GÁLOS Rezső: Réthei Prikkel Marián. = Egyetemes Phiológiai Közlöny, 1926. 7–10. Füz.
- SZENNAY András: A pannonhalmi Szent Benedek Rend névtára 1802–1986. Pannonhalma, 1986.