Mészáros Gyula

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2016. július 26., 16:12-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Meszaros Gyula.jpg

MÉSZÁROS Gyula (Kisdörgicse, 1914. augusztus 4. – Budapest, 1998. július 8.) régész, muzeológus.

Élete

Pécsett tanult a tudományegyetemen, 1941-ben, Debrecenben, történelem–földrajz–régészet szakon szerzett oklevelet. Bölcsészdoktori értekezését A vázsonyi medence mezolit- és neolit-kori települései c. tanulmányával védte meg. Egyetemi évei alatt a Balaton-felvidéken régészeti kutatásokat végzett, új régészeti lelőhelyeket térképezett fel. 1941 és 1949 között a Veszprémi Bakonyi Múzeumban múzeum- és könyvtári gyakornok, majd muzeológus. 1951-től 1974-ig a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum igazgatója. Veszprém megyei terepbejárásai során 18 új neolitikus lelőhelyet regisztrált. Nagy Lászlóval közösen Farkasgyepűn bronzkori halomsírt tárt fel. Mencshely közelében és Vöröstó melletti feltárásai során nagyszámú kőeszközzel gyarapította a veszprémi gyűjteményt. Lovas község határában őskori festékbányát tárt fel.

Művei

  • Szekszárd és környéke törökös díszítésű kerámia emlékei. Szekszárd, 1968.
  • Későbronzkori kincslelet Dombóvár Szarvasd-pusztán. Szekszárd, 1979.
  • Tükörből idéztünk ördögöt. (Kisdörgicse hiedelemvilága.) Vp., 1987.