„Györgyi Dénes” változatai közötti eltérés
a →Élete |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
<blockquote>"a két világháború közti sötét és szomorú magyar világ egyik legkiválóbb magyar építőművésze" '''Kós Károly'''</blockquote> | <blockquote>"a két világháború közti sötét és szomorú magyar világ egyik legkiválóbb magyar építőművésze" '''Kós Károly'''</blockquote> | ||
== Élete == | == Élete == | ||
Györgyi Dénes a művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgár családba született. Apai nagyapja Györgyi Giergl Alajos festőművész, édesapja Györgyi Kálmán iparművész és művészeti író, nagybátyja Györgyi Géza és Giergl Kálmán építész. | Györgyi Dénes a művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgár családba született. Apai nagyapja Györgyi Giergl Alajos festőművész, édesapja Györgyi Kálmán iparművész és művészeti író, nagybátyja Györgyi Géza és Giergl Kálmán építész.<ref>[http://www.giergl.hu A Györgyi-Giergl család három évszázada] </ref> | ||
A budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Az Országos Magyar Iparművészeti Iskola tanáraként kapott megbízást az intézmény főiskolává történő átszervezésére. Több nemzetközi- és világkiállítás (Torinó, 1911. - Barcelona, 1929. - Brüsszel, 1935. - Párizs, 1937.) magyar pavilonjának tervezője. A Párizsi Világkiállításon a nemzetközi zsűri két nagydíjjal tüntette ki és elnyerte a kiállítás elnökségének aranyérmét is. Egy ideig a magyaros építési stílus híve, majd a modern egyenes vonalvezetésű és funkcionalista építészet, továbbá a historizáló új barokk stílust alkalmazta. Szoros barátságban volt Kós Károllyal, számos épület tervét közösen készítették. IV. Károly megkoronázásakor, 1916-ban ő tervezte az ünnepi útvonal művészeti kialakítását. | A budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Az Országos Magyar Iparművészeti Iskola tanáraként kapott megbízást az intézmény főiskolává történő átszervezésére. Több nemzetközi- és világkiállítás (Torinó, 1911. - Barcelona, 1929. - Brüsszel, 1935. - Párizs, 1937.) magyar pavilonjának tervezője. A Párizsi Világkiállításon a nemzetközi zsűri két nagydíjjal tüntette ki és elnyerte a kiállítás elnökségének aranyérmét is. Egy ideig a magyaros építési stílus híve, majd a modern egyenes vonalvezetésű és funkcionalista építészet, továbbá a historizáló új barokk stílust alkalmazta. Szoros barátságban volt Kós Károllyal, számos épület tervét közösen készítették. IV. Károly megkoronázásakor, 1916-ban ő tervezte az ünnepi útvonal művészeti kialakítását. | ||
A lap 2014. november 9., 11:12-kori változata
| Györgyi Dénes | |||||
| |||||
| Született: | Budapest | ||||
| 1886. április 25. | |||||
| Elhunyt: | Budapest | ||||
| 1961. november 22. | |||||
| Pályafutása | |||||
| Foglalkozása: | építészmérnök, tanár | ||||
(Budapest 1886. április 25. - Budapest 1961. november 22.) építészmérnök, tanár.
"a két világháború közti sötét és szomorú magyar világ egyik legkiválóbb magyar építőművésze" Kós Károly
Élete
Györgyi Dénes a művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgár családba született. Apai nagyapja Györgyi Giergl Alajos festőművész, édesapja Györgyi Kálmán iparművész és művészeti író, nagybátyja Györgyi Géza és Giergl Kálmán építész.[1]
A budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Az Országos Magyar Iparművészeti Iskola tanáraként kapott megbízást az intézmény főiskolává történő átszervezésére. Több nemzetközi- és világkiállítás (Torinó, 1911. - Barcelona, 1929. - Brüsszel, 1935. - Párizs, 1937.) magyar pavilonjának tervezője. A Párizsi Világkiállításon a nemzetközi zsűri két nagydíjjal tüntette ki és elnyerte a kiállítás elnökségének aranyérmét is. Egy ideig a magyaros építési stílus híve, majd a modern egyenes vonalvezetésű és funkcionalista építészet, továbbá a historizáló új barokk stílust alkalmazta. Szoros barátságban volt Kós Károllyal, számos épület tervét közösen készítették. IV. Károly megkoronázásakor, 1916-ban ő tervezte az ünnepi útvonal művészeti kialakítását.
Számos alkotása közül jelentős Debrecenben a Déri Múzeum és több egyetemi épület. Munkái között szerepel a Keszthelyi Balatoni Múzeum (1928) és a Balatonalmádi Általános Iskola (1948) épülete. A harmincas évek közepén készíti el Balatonalmádi első rendezési tervét. Feleségével (Grovcsik Emília belső építész, Grofcsik János testvére) és fiával Balatonalmádiban, a Szent Imre templom melletti családi sírboltban nyugszanak. Balatonalmádiban általános iskola vette fel nevét.
2010-ben posztumus Ybl Miklós díjat kapott[2]
Munkái
- 1923 Néprajzi Múzeum pályaterve
- 1923-29 Debreceni Déri Frigyes Múzeum
- 1926 Philadelphiai kiállítási pavilon
- 1926 ELMŰ Honvéd utcai bérház
- 1929 Barcelonai pavilon (Menyhért Miklós)
- 1920-as évek vége, debreceni egyetemi tanári lakások
- 1929-30 Diákotthon, Debrecen (Nem épült meg)
- 1930-39 Pittsburgh-i magyar szoba
- 1931 Debreceni városháza
- 1932-33 Orom utcai bérház
- 1932 Szent János tér
- 1933 Bérház a Nyáry Pál (eredetileg Kaas Ivor ) utcában
- 1933 Rákóczi út 66
- 1935 Rákóczi út 12
- 1935 Brüsszeli pavilon
- 1937 Párizsi pavilon
- 1936 Danuvia (kapukeretezés)
- 1938 ELMŰ Attila úti épülete
- 1938 Debreceni Nagyerdei Gyógyfürdő
- 1938 Pongrác úti lakótelep két épület egysége
- 1940-41 Tomcsányi úti elemi iskola
Balatonalmádiban
- 1922 A Yacht-klub háza - terv, nem valósult meg
- 1934 Hősi emlékmű
- 1934 Bajcsy Zsilinszky utca. Saját családiház
- 1935-1936 Postatakarékpénztári tisztviselők üdülőotthona
- 1939 Családiház. (Dr. Márkus Andor háza)
- 1930-as évek Balatonalmádi község szabályozása - pályaterv, nem valósult meg
- 1942 Balatonalmádi. Családiház (Legény Béla háza)
- 1943 A Balatoni Yacht-klub épületei - terv, nem valósult meg
- 1948 Balatonalmádi általános iskola
- 1949 Református imaház - terv, nem valósult meg
Irodalom
- Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes. Budapest, 1974.
- Új Almádi Újság, 1996. 12. sz.
- (Révai Új Lexikona. 9. köt.: †Balatonalmádi.)