A lap 2014. március 25., 14:36-kori változata

     Levéltári iratok bizonyítják, hogy Füreden az első hivatalos hidegfürdők felállítása előtt is fürödtek a Balatonban. Szily József Pest vármegyei alispán már 1783-ban egy tutajszerű fürdőházat hozatott, amelyet négy év múlva egy vihar elsodort és összetört. Történetét Pálóczi Horváth Ádám gúnyos hangvételű versében is megörökítette.

     1821-ben a családjával Füreden nyaraló József nádor az arácsi partnál készíttetett egy egyszerű, szőnyegekkel elrekeszthető fürdőhelyet. Fennmaradt egy terv, amely felirata szerint Széchenyi István számára készült 1838-ben. Az építmény mindhárom kabinjából lépcső vezetett a vízbe merülő kosárba, amelynek a mélységét a mindenkori vízállásnak megfelelően szabályozni lehetett.

     Az első közcélokat szolgáló hidegfürdőt 1821-ben Oesterreicher Manes József fürdőorvos a Horváth háztól keletre építette, ezt a Balaton még abban az évben tönkretette, összedöntötte. Próbálkozott, hogy újat építsenek, de nem támogatták a tervét. Kopácsy József veszprémi püspök és királyi biztos úgy akarta rávenni a rendet az építésre, hogy évi négy forint bér ellenében bárkinek engedélyezte volna ilyen fürdő létesítését. Nem volt jelentkező, így az uradalom a nádori fürdőkabin mintájára két nagyobb és négy kisebb részből álló hat „rekesztékes” építményt készíttetett a vízre kb. a mai kikötő vonalában.^[1]

     Az 1834-es tűzvész megrongálta a fürdőt is, ezért újat kellett építeni. 1835-ben Miksa bajor trónörökös a hidegfürdőben „kiugorván a zárt helyről, egy hajócska kiséretében megúszta a Balaton mély vizét.”^[2]

     Az 1836–40 között vezetett vendégkönyvben több bejegyzés is foglalkozott a balatoni fürdővel. Kérték, hogy az odavezető utat fásítsák, a gyerekek számára is legyen állítható magasságú kosár. Kisfaludy Sándor és Wesselényi Miklós is támogatta azt a kérést, hogy létesítsenek a pesti vagy a pozsonyi mintájára külön úszóiskolát, amelyet megbízható úszómester vezet. (Wesselényi 1836-ban Tihanyból Füredre úszott, emlékére rendezik minden évben az öbölátúszó versenyt.)

     Az első fürdőket a nádasban építették.^[3] 1837-ben egy Harsányi nevű olvasó levelében ezt írta: „A Balaton hátán hidegfürdő készült, vagy mint egy paraszt monddá „Seebad”, hová egy palló vezet a sorompós faépületbe, melly hévmérővel van ellátva.”^[4]

     A hideg „ferdő”-ről írta ekkor egy Füredet bemutató könyvecske: „szembetűnő hasznot okoz frissítő, erősítő gyógyerejével; alkotása pedig egyesülve a’ szép kinézettel, némű(!) álmélkodást is szerez.”^[5]

     A mai kikötő előtti mocsaras helyet 1838-ban lecsapolták és feltöltötték. Egy új sétateret alakítottak ki, amelyet hamarosan nyárfákkal is beültettek.^[6] Erről a sétányról lehetett a hidegfürdőhöz jutni.

     1838-ban kérték, hogy az úszni kívánóknak biztosítsanak szabad kijutást a vízre, de kellene egy készenlétben álló mentőcsónak is a férfi közfürdőnél, hogy a szabad vízre kiúszót baj esetén kimenthessék. Minden évben történtek ugyanis balesetek. Mivel a fürdőzőket zavarta a közeli állatitatás és lóúsztatás zaja, ezért kérték annak távolabbra helyezését is. Bártfay László naplójából tudjuk, hogy 1838 nyarán Vörösmarty Mihály mindennap úszott a Balatonban.

     Egy 1840-ben készült térképen látható, hogy az odavezető utat már fák szegélyezik, a fürdő előtt magas nyárfákból kialakított sétány húzódott, de ezt a híradások szerint vendégek még nem használták, mert távol esett a központtól. A közelében álló istállók is zavartak. A fürdőházat ekkor két fahídon lehetett megközelíteni.

     Egy 1848-as ismertetésből tudjuk, hogy külön kis szobákban lehetett fürödni, ezek déli oldala nyitott volt. A vízbe háromszor három méteres kosár merült. A két nagyobb szobából lépcső vezetett a vízbe. 12 szobát a férfiaknak, 17-et a nőknek alakítottak ki, de volt még úri és egy közönséges közfürdő is a férfiaknak. Az úri részben a jó úszók posztóval bevont ruganyos ugróhelyeket használhattak. A női fürdők felé tiltott volt az úszás. A fürdő és ruhajegyeket a fürdőigazgatóságon lehetett megvenni.^[7] Már ekkor hangsúlyozták, hogy bár a tengerfürdővel nem vetekedhet a balatoni hideg vízben való fürdőzés, de a hullámok, a tiszta levegő, a gyönyörű táj gyógyító hatású. Az orvosi tanácsok között mindig szerepelt.

     1853-ban a régi fürdő helyett újat építettek.^[8] A Vasárnapi Ujság 1858 júniusában írta: „A férfi-uszoda, mint a női, kabinetekre zárható vetkőző s öltöző-szobákkal körülvéve, mindegyik okleveles uszómester felügyelete s vezetése alatt leend.”^[9] Az 1858-as térképen ez a fürdő látható. Hunfalvy János 1860-as leírása szerint „a tó felett épített igen csinos fürdőházban mind a férfiak mind a nők számára közösfürdők, uszodák és külön fürdők vannak. Ez utóbbiakban zuhanykészületeket is találunk s ugyanitt orvosi rendeletre az iszapfürdők is alkalmaztatnak. Szabadon is úsznak a tóban.”

     1862-ben a helyi lap a július közepén tapasztalt nagy nyüzsgésről számolt be: „érdekes látni a sok bukót, ugrót, – háton lengőket, úszókat, – nagy és folytonos a zuhanyoknak, futkozó szolgáknak zöreje – bár merre tekint, uszóruhát, föveget és lepedőt lát az ember lebegni és száradni, – valóságos nemzeti színben van a hideg fürdő: veres a teteje, zöld az oldala, fehér a sok reá kifüggesztett lepedőtől.”^[10] 1863-ban 11 férfi, 23 női magánfürdő, úszómesterrel ellátott férfi és női uszoda, egy közönséges közfürdő, több zuhany volt, valamint „a szabadban uszó vendégek részére különféle magasságú ugró állványok, ruganyos deszkák alkalmaztattak. A magánfürdőkbe egy jegy mellett három személy, a közfürdőkbe azonban minden személy külön jegy mellett léphet be. Az urodalmi (!) egyén, ki a jegyek átvevője és ruhák kiadója is, köteleztetik az elébb érkezett vendégnek különbség nélkül elébb szobát nyitni. Tisztaság fenntartása végett kutyákat fürdőbe vinni, vagy ott ruhákat mosni meg nem engedtetik. Női fürdők felé uszni vagy ladikázni tiltatik."^[11]

     Ekkor már a fürdőház homlokzatán olvasható volt Czuczor Gergely (1800–1866) epigrammája, amely a későbbi két fürdőház bejáratát is díszítette, 1863-ban azonban még ezzel a változattal: „Lelked szép erejét a sors hullámai edzik, E tó testednek nyújtja az életerőt.” Mangold Henrik német nyelven megjelent, a fürdőhelyet ismertető könyvecskéjében magyarul és németre fordítva is szerepelt ez a két sor.^[12]

     A Balaton-Füredi Napló 1863 augusztusában arról számolt be, hogy a Balaton vízszintje a rendkívüli szárazság miatt olyan alacsony, hogy hasonlóra még a legidősebbek sem emlékeznek. A hidegfürdő kosarain kívül száz ölnyire (kb. 200 m.) be lehetett menni száraz lábbal.^[13] Ez az alacsony vízállás is segített abban, hogy 1865-re elkészült egy kiépített part, a vendégek kedvenc sétahelye, a Deák sétány.

     1866-ban pedig felépült egy új fürdőház Gerster és Frey építészek^[14] terve szerint, kb. a mai Ipoly szállóval szemben. A „tó helyén létesült sétányról” lehetett a fürdőt megközelíteni egy kétszáz méter hosszú fahídon. „A fürdőnek tavaly még semmi nyoma nem volt, most pedig úgy emelkedik ki a hullámok közül, mint valami büszke vizi vár.” Egyik szárnyában 26 díszesen kárpitozott női, a másikban 46 férfi kabin volt, középen a toronyalakú, fellobogózott rész alatt a várócsarnok. Voltak külön női és férfi uszodák,„szellőző csarnokok, zuhanyok, vászonereszes hűtőzők.” – írta a Hazánk s a Külföld.^[15]

     1876-ban a Veszprém tudósítója így mutatta be a fürdőzőkkel teli fürdőt: „Délelőtt és este a Balaton hullámai a széles szalmakalapok, piros úszó costume-ök, viaszkos-vászonos sapkák és főkötők és más tarkaságok által oly változatos képet mutatnak…”.^[16]

     1878-ban a Czuczor Gergely által írt sorok már kissé megváltozott formában, és Kisfaludy Sándornak tulajdonítva szerepeltek a fürdő homlokzatán. „Lelked szép erejét a sors hullámai edzik E tó testednek nyújt vidor életerőt.” K. S. A Deák Ferencz vagy Balaton melletti sétány délnyugati részéről, a csemege- és szivaráruda épület bejáratán áthaladva, száz ölnyi hosszúságu, s korláttal ellátott széles híd vezet a hideg fürdőkhöz. Az épület jobbra eső része a hölgyek, a balra eső pedig a férfiaké. Itt vannak: az uszoda, zuhany, s kosár vagy elkülönített magán hideg fürdők. Épült 1866-ban. Az uszni tanulók itt értekezhetnek az illető uszómesterrel. – Ebeket a fürdőbe vinni nem szabad. A fürdők árát lásd: az árjegyzékben ... Megjegyezzük, hogy ideges egyének, kik félnek első izben – bár alap nélkül – a vizbe bemenni, szólitsák föl az illető uszómestert, s ez fog a nőknek fürdős leányt, a férfiaknak pedig fürdőszolgát adni, hogy első izben aggodalmaikban valaki mellettük legyen. – Magától értendő, hogy erre csak az első izbeni fürdésnél van szükség.”^[17] – írta Jalsovics Aladár a fürdőről.

     1889. június elején elkészült az új, 12 tornyos fürdőház. „A balatonfüredi fürdőévad megnyitása mely egyszersmind Füred ujjáalkotásának ünnepe volt, vasárnap e hó 2-án ment végbe … Az igazgató üdvözlő beszéde után az uj balatoni fürdőház megnyitása következett. Mint már emlitve volt, az uszoda most a keleti részen van. A meghosszabbított esplanádéról csinos híd vezet a nagyszerű építményhez, melyet Czigler Győző műegyetemi tanár terve szerint Horváth József épített. Az uszoda hídja zászlókkal és gallyakkal volt diszítve. Horváth talpraesett beszéde után, melyben köszönetét fejezte ki Vaszary Kolos főapátnak főleg azért, hogy a nagy átalakítási munkálatokkal csupán magyar iparost bízott meg, a fürdőházat építő ácsok sort álltak a híd két felén s így vonultak be a vendégek, a kiket meglepett a fürdőház nagyszerűsége. Délben az igazgató ebédet adott, melyen számos felköszöntőt mondtak. Este czigányzene mellett közvacsora volt. Ezt megelőzőleg az egybegyültek sétát tettek az esplanadon, melyen először gyultak meg a lámpák. A sötét balatonparti sétáknak vége. Harmincz lámpa világítja meg a megnyitás napjától kezdve a fasort."^[18]

     A Fővárosi Lapok így mutatta be az új fürdőt: „a hideg fürdők uj fa-palotája, mely az esplanade baloldali részén pompázik, Horváth József budapesti műács nemes izléssel s dísszel kiállított szép munkája; becsületére válnék bármely külföldi tavi fürdőhelynek. Beosztása, berendezése kényelmes s a legkövetelőbb igényeket is kielégítheti. A magán cabinok tágasabbak, a férfi- és nőuszoda minden tekintetben célszerűbb mint a régi alkotványban(!), van külön társaságok számára pompásan felszerelt tükörfürdője is s a kabinjai oly mennyiségben, hogy torlódás nem igen fordulhat elő.”^[19]

     Húsz év múlva, 1911-ben a helyi lap azt panaszolta, hogy a fürdő gyalázatos, a kabinok ütött-kopottak, a medencék, kanapék rosszak.^[20]

     1926-ban megnyílt a fürdőtelep arácsi részén a mai Esterházy strand elődje, a fövenyfürdő, 1930-ban pedig a község strandja a mai kemping területén.

     1937-ben írták, hogy az uszoda, amely az utóbbi 15-20 évben hanyatlóban volt, ebben az évben zsúfolt. Megszüntették ugyanis a nemenkénti elkülönítést, közös napozót építettek a férfi és női uszoda közé. A tükörfürdőből – mely a papság számára volt fenntartva – gyermekfürdő lett. Büfé is van.^[21] Még a következő évben is csodaként ünnepelték, hogy ahol 40 évvel azelőtt még csendőr vigyázott az elkülönülésre, most közösen napozhatnak a nők és a férfiak.^[22]

     Egy visszaemlékező szerint a tágas előtérből nyíltak a bejáratok. A part felőli oldalon és a kosarak végén voltak a kabinsorok, a várakozóknak padokat helyeztek el. A deszkapadozatot vörös kókusz szőnyeg fedte. A fürdőház padlósszintje a víztükör fölött kb. egy méter magasan volt, alatta a Balaton három méter mély. Ezért az úszni nem tudó vagy nem akaró vendégek majdnem teniszpálya nagyságú vörösfenyőből készült kosarakban fürödhettek. Kókusz szőnyeggel burkolt, kapaszkodókkal ellátott lépcsők vezettek a másfél méteres vízbe. A kosarak mozgathatók voltak, ezért a vízmélységet szabályozni tudták, javításkor és télen kiemelték azokat. A közös, női-férfi napozóról ugródeszka nyúlt a víz fölé. Tutajok is voltak a mélyebb vízben, ezeken is lehetett napozni.^[23]

     Az uszodát jégtörők védték, de 1943 tavaszán a keleti szél az olvadó jeget az épülethez nyomta. A fürdő bejáratának hatalmas oszlopait és a fürdőhöz vezető – a holdfényes estéken hangulatos sétahelyül szolgáló, a családi fotókon, képeslapokon gyakran szereplő – három méter széles hidat majdnem teljesen összeroppantotta, így a fürdőház megközelíthetetlenné vált.

     Már a teljes uszoda lebontásának gondolata is felmerült, hiszen a híd helyreállítása nagyon sokba került volna. Munkaerő- és anyaghiány miatt kérdésessé vált, rendbe lehet-e tenni a nyárra. Június végén azonban Vörös János altábornagy utasítására a Bornemissza utászzászlóalj 3. százada (120 fővel) tíznapos gyakorlat keretében egy hét alatt elkészítette. Takarékosságból a hidat keskenyebbre, két méter szélesre építették meg. A 168 méter hosszú hidat 1943. június 29-én adták át ünnepélyesen.^[24] A rend ekkor az uszodát is renováltatta.^[25]

     1944 júniusában még megnyílt, aztán a német katonaság foglalta le. 1945. március 25-én az orosz csapatok bevonultak Füredre. A németek által az uszoda nyugati részében felhalmozott aknák, máig sem tudni, hogy mi okból felrobbantak, elpusztítva annak középső és nyugati szárnyát. A robbanás időpontjaként a visszaemlékezők és a szakirodalom különböző napokat jelölt meg: Szekeres Bónis fürdőigazgató szerint március 24-én történt, és valószínűleg a németek időzített bombája robbantotta fel. Macher Emmánuel lelkész 27-ére emlékezett: „Uszodánk közepe és nyugati fele repült a levegőbe. A németek hetekkel előbb rengeteg robbanóanyagot halmoztak ott fel. Hogy időzített bomba okozta-e a robbanást, vagy az oroszok robbantották fel az ott lévő anyagot, azt soha sem tudjuk meg.”– írta április 23-án, Pannonhalmára küldött beszámolójában.^[26] Zákonyi Ferenc szerint 28-án robbant fel a fürdő máig ismeretlen okok miatt. Peremartoni Nagy Sándor fotója megörökítette az elpusztult hidegfürdőt. Faanyagát tüzelőnek elhordták, a víz alatt maradt több mint 300 cölöpöt 1952-ben egy uszályra szerelt kiemelő szerkezettel távolították el.^[27]

Jegyzetek

1. ↑ Lichtneckert András: Füred, a parasztok és a szegények gyógyfürdője. = Füredi História. 16. sz. 2007. 2-9.
2. ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 816.
3. ↑ Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-fürdő bencés kézben. (1743–1949) Tihany, 2003. 43.
4. ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 170.
5. ↑ Miskolczy Károly: Balaton Füred mint savanyú víz. Veszprém, 1837. 14-15.
6. ↑ Orzovenszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. Pest. 1863. 60.
7. ↑ Horváth Bálint: A füredi-savanyúviz s Balaton környéke. Magyar-óvár, 1848. 19.
8. ↑ Vitál Gyula: Balatonfüred nyolcvan éve. = Balatoni Kurir. 1943. jan. 28. 4. sz. 2.
9. ↑ Vasárnapi Ujság. 1858. jún. 20. 25. sz. 299.
10. ↑ Balaton-Füredi Napló. 1862. júl. 27. 7. sz. 58.
11. ↑ Orzovenszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. Pest. 1863. 138-139.
12. ↑ Heinrich Mangold: Der Kurort Füred am Plattensee (Balaton-Füred). Balaton-Füred, 1863. 21.
13. ↑ Balaton-Füredi Napló. 1863. aug. 20. 19. sz.
14. ↑ Gerster Károly (1819–1867) és Frey Lajos (1826–1876) tervei alapján fejezték be az 1860-ban épült nyári színházat
15. ↑ A b.-füredi uj tófürdő. = Hazánk s a Külföld. 1866. 36. sz. 567-568.
16. ↑ Veszprém. 1876. júl. 30. 31. sz. 2.
17. ↑ Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 54-56.
18. ↑ Veszprém 1889. jún. 9. 23. sz. 3.
19. ↑ Endrődi Sándor: Balaton-Füredről. (julius közepén.) = Fővárosi Lapok 1889. 190. sz. 1409-1411.
20. ↑ Balatonfüred. 1911. júl. 9. 8. sz.
21. ↑ Balatoni Kurir 1937. júl. 28. 30. sz. 10.
22. ↑ Balatoni Kurir. 1938. jún. 8. 23. sz. 5.
23. ↑ Vaszary Pál: Emlékek a régi fürdőházról. = Füredi História 3. sz. 2002. 25-27.
24. ↑ Balaton. 1943. 7. sz. 26.
25. ↑ Balatoni Kurir. 1943. júl. 29. 31. sz. 1.
26. ↑ Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-fürdő bencés kézben. (1743–1949) Tihany, 2003. 182., 187.
27. ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 336.

Forrás

Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetés épületei. 2008.