A lap 2014. március 20., 20:26-kori változata

Balatonfüred, Táncsics Mihály u. 1.

     A kétemeletes, ma üresen álló, műemlék épület falán elhelyezett tábla szerint a volt Esterházy kastély barokk ízlésben épült 1796-ban. A felirat téves időpontot közöl, hiszen már 14 évvel korábban, 1782-ben elkészült.

     A épületegyüttes nyugati szárnyában a Szívkórház gazdasági irodái kaptak helyet, és itt van az előadásoknak, közösségi összejöveteleknek helyet adó Esterházy terem is.

     Az első épület közvetlenül az apátsági terület keleti szomszédságában, a forráshoz vezető kocsiút mellett, az egykori arácsi határban épült. A terület már 1762 óta a pápa-ugod-devecseri uradalmat megöröklő Esterházy Károly (1725–1799) egri püspök tulajdonában volt. A fürdőtelep legmagasabb pontjára épített földszintes nyaralóházat tekinthetjük az első igényesebb magánépületnek, hiszen közelében ekkor még csak néhány kezdetleges fürdő és vendégfogadó épület állt.

     Több mint 160 évig, 1945-ig bérlők kezelésében ugyan, de az Esterházy család tulajdonában maradt. Pálóczi Horváth Ádám térképén már 1785-ben, „gróf Esterházy Kázmér arátsi háza”-ként szerepelt, a térkép mellékleteként megrajzolta a ház alaprajzát is. Az L alakú épület szobái előtt nyitott tornácú folyosó húzódott. A keleti részen nagy konyha, két szoba és mellékhelyiségek voltak. Esterházy Kázmér, a terület tulajdonosának nagybátyja saját költségén építtette rokonának telkén a házat, hogy nyaranta használhassa a savanyúvizet.^[1]

     A ház tervezője és a kivitelezés irányítója az uradalom építésze, Pauly Mihály volt. 1782 márciusában kezdték az építkezést, három hónap alatt tető alá hozták. A sietős munka később gondokat okozott, mert Pauly nem szakértelem és hozzáértés, hanem családi kapcsolat alapján választotta ki a pallért, sógorát bízva meg a munkával. Probléma volt a bolthajtások kialakításával, a kémények elhelyezésével, de a hibákat gyorsan kijavították, mert a kancellár a nyarat már itt akarta tölteni.

     Az építkezés megkezdése előtt először a Balatonig lenyúló kertet kezdték kialakítani. Két pápai kertész ültette el a kupi erdőből odaszállított kétéves hársfákat, amelyekkel sétáló utakat alakítottak ki, hogy a vízkúrát folytató főúr zárt, igényesebb környezetben, elkülönített helyen tehessen sétákat. Az épületek közül először az istállók és a szekérszín készült el. Az építkezés elő volt készítve, a megfelelő anyagokat (tégla, mész, kő, faanyagok) maga az uradalom állította elő. A környező épületek közül kiemelkedett, bár nem volt különleges a kialakítása. Jellegzetes, hogy főhomlokzata, nem a savanyúvizi kút felé, hanem keletre néz.

     A következő évben, 1783-ban Esterházy már azt szeretné, ha az épületet bérbe adnák, benne kocsmát és vendégfogadót létesítenének, hogy a költségek megtérüljenek. Nem tervezik tehát azt, hogy a család számára egy méltóságteljesebb nyaralóházzá bővítsék. 1786-ban, amikor az épület is a püspök tulajdona lett, bérbe adták.

     1788-ban a nemes vármegye már vendéglő háznak ismeri el. Petrich András 1800-as évek elején készített füredi rajzain jól látszik az épület. Mellé kocsmát építettek, amely 1826-ban kigyulladt, a tűz miatt leégett szinte az egész telep. Újjáépítették, de az 1834-ben keletkezett újabb tűz ismét tönkretette.

     1836-ban az uradalom szerződést kötött Glaser Lipóttal, hogy a telket húsz évre csekély összegért haszonbérbe adja, arra a vendéglős épületet emelhet, amely a bérlet lejárta után Esterházy tulajdona lesz. 1837-ben elkészült az új épület, a nyugatra néző étterem, emeletén néhány vendégszobával. A földszintes keleti épületre emeletet húztak, így lett 24 kiadó szobájuk. Az építkezés 1838-ban fejeződött be.^[2]

     Már 1837-ben dicsérik az apátsági Nagyvendéglővel konkuráló vendéglőt: „Ama rendszeretésről és tartásról országosan ösmeretes méltóságos Gróf Eszterházy Károl(!) úr finom ízlése, Füred tájékának szépítésére is kihatott, – az ő telkének gyönyörű helyezetén vagyon alkotva kellemetes gyümölcsös kert, mellyben a fáknak árnyéka mintegy zöld olasz falat von a természet igéző szépsége körűl, – azon telek dombján van emelkedve egy vendégfogadó …. Fogadós itt most ama gyakorlott, s régen köz kedvességet nyert Glazer úr, csínosság, tisztaság, frisseség, s jólelkűség tévén őt nevezetessé.”^[3] „A … vendéglői épület újabb, még is selejtesebb és a fürdő hátába néz: emelete hiányát alulról pótolván, minthogy dombra emelkedett …. Iparkodó haszonbérlője becset szerzett asztalának jó szolgálatával s több vendéget láta annál, mint a díszesebb vendéglő.”^[4] 1848-ban kertjében már lövölde is van, „…melly a vendégeknek kényelmes mulató helyül szolgál, ügyes czéllövőknek jutalmak is osztatnak.”^[5]

     Kedvelt helye volt ekkor a költőknek, színészeknek, Garay János itt írta költeményeit a Balatonról, Füredről.^[6]

     Mikor 1858-ban, a lejárt bérletet újabb húsz évre meghosszabbítják, már a fogadós leánya vezeti. Glaser Lipót lánya, férjezett Hemkensné asszonyság mint bérlőnő bírja.”^[7] A helyi idénylap tudósítása szerint Glazer Kornélia 1861-ben augusztus 20-i ünnepséget rendezett, „szavallati estélyt” szervezett^[8], szeptemberben táncestélyt adott, amelyen Teleky Sándorné, báró Jósika Miklósné is részt vett.^[9] A Balaton-Füredi Napló beszámolói szerint 1862 júliusában hangversenyt is rendeztek a vendéglő termében, tűzijátékot a kertben, a kirándulásokhoz ott is lehetett kocsit bérelni.

     1863-ban a vendéglő „24 csinosan bútorozott, igen tiszta s kényelmes vendégszobával kinálkozik…. mostani bérlőnője a vendégek iránti szivélyességéről általánosan ismeretes, ki látogatóinak minden igényét kielégíteni törekszik … Ez az étterem is „csínosan, sőt fényesen van bútorozva s fölszerelve, … ízletes és mindennemű finom ételek s italokkal jutányos áron láttatnak el a vendégek.^[10] Ismereteink szerint Glazer Kornélia később Teasdale Vilmoshoz, a Zeneiskola épületének akkori tulajdonosához ment férjhez.

     1875-ben már Karlberger Károly a bérlő.^[11] 1878-ban „…tulajdonosa: gr. Eszterházy Pál (pápai) halála után, ennek örököse: Eszterházy Móricz. Van ezen egy emeletü szállodában 24 csinosan butorozott szoba, étterem, és kávéház csinos udvarral. Ezen szálloda már az arácsi határ területén fekszik. Ételek és italok helyben.”^[12]

     A Zalai Közlöny híradása szerint 1879-ben, valószínűleg a Nagyvendéglő eddigi bérlője Rapsch Róbert, a jó hírű vendéglős került át az Esterházyba. „Nagyszerű újítások vétettek foganatba.” Az eddigi nagy kapualj helyén lépcsős feljárat lesz, az ebédlő megnagyobbíttatott, az ebédlő előtti fedett csarnok szintén megszélesbült. Az udvar planírozva van és a kert mint a szabad étkezési helyektől izléses alacsony falazat által elkülönítve”^[13] Az „Eszterházy szálloda étkezőhelyiségét, udvarát költséges építkezések által egészen ujjá teremtették.”^[14]

     A szálloda neves vendége 1884-ben Lechner Ödön, Hauszmann Alajos építészek, 1885-ben Szily Kálmán. 1890-től újból bérbe adják:

Szálloda bérbeadás.

Méltóságos gróf Esterházy Jenő úr tulajdonát képező s Balaton-Füred tőszomszédságában fekvő „arácsi szálloda”-épület összes helyiségeivel, úgy a hozzá csatolt 14 hold kert és belsőség, 7 hold rét és 17 hold (1200 □ öllel számított) szántófölddel 1890. évi Szt. György naptól több évekre zárt ajánlatok utján bérbe adatik.

Az ajánlatok ¼ évi haszonbérnek megfelelő bánatpénzzel felszerelten f. évi október hó 25-ig bezárólag a devecseri központi számvevőséghez nyujtandók be, hol a szerződési feltételek betekinthetők.

Devecser 1889. szeptember 24-én. Az urodalmi számvevőség.^[15]

     1890-ben, valószínűleg csak egy szezonra, a szállodát Argay Bódog, a veszprémi „Korona” volt főpincére bérelte ki, akinek „…műveltsége, szakképzettsége és előzékeny modora elég garanczia a szálloda felvirágzására. Igen óhajtandó, hogy e hely legyen a veszprémiek gyűlhelye. A helyiségek újjáalakításához s egy kávéház építéséhez legközelebb hozzáfognak.”^[16]

     1891-ben új vendéglős lép színre: „Az Esterházy-vendéglőt és szállodát Holéczy János salgótarjáni derék vendéglős vette ki, mint ezt a falragaszok is jelzék. A b.fürediek nagyon dicsérik az uj vendéglőst.”^[17] A következő évben a külföldön és itthon is akkor divatba jött érdekes „specialitást” ő is bevezette, ugyanis a kiszolgáló személyzet, még a fizetőpincér is nő volt.^[18] Holéczy valószínűleg 16 éven át, 1906-ig marad a bérlő.

     1906-ban már Harangi György neve szerepel bérlőként, aki 8 éven át, 1914-ig maradt az Esterházyban. Az 1866-ban Alcetén született Harangi szaktudását az ország több előkelő vendéglőjében és szállodájában szerezte. 1906-ban került először Füredre.^[19]

     A szálloda és étterem reklámjai rendszeresen megjelentek a füredi hetilapban, a Balatoni Szövetség kiadványaiban is. 1911-ben bővíthették vagy választhatták ketté a szobákat, mert a harminc szobás szálloda^[20] a következő évben már negyven szobásként hírdeti magát.^[21]

     1914-ben Harangi Veszprémbe távozik, ezután a szállodát és éttermet Stefanovszky J. Jenő bérli: „Az Esterházy-szálló a fürdőtelep központján, a szénsavas fürdőktől 3, a hajóállomástól 5 és a vasúttól 15 percnyire , az erdő szélén, gyenge emelkedésű dombon fekszik és így a legszebb kilátással bír a Balatonra és a tihanyi félszigetre. … A szálló szobái tágasak, kényelmesek és feltétlenül tiszták. A szobákban főzni vagy forralni tilos…. Vendégeimnek kitűnő magyar és francia konyha áll rendelkezésre és a mérsékelt étlapi árakból engedményben részesülnek. 3 és 4 koronás déli teritékek felszolgálása. Szoba árak: egyágyas szoba napiára 3,– 4,– korona. Kétágyas szoba napiára 5,–10.–korona. Pensio-rendszer megegyezés szerint. Külön ágy vagy diván(!) 1 K. Kiránduló csoportoknak különösen jutányos árak. Sulyos betegek, különösen pedig tüdővészesek nem kaphatnak lakást a szállodában.” – tájékoztatta vendégeit 1914-ben.^[22] Még 1921-ben is ő fogadja a vendégeket.

     1923-tól Grosz Ödön igyekszik a már kissé elhanyagolt szállodát és éttermet modernizálni, felújítani, amely 1925-ig még szálloda és étteremként működik. „Balatonfüred legújabb szenzációja. A balatonfüredi régi sárgára festett Esterházy szálloda uj életet adott az idei nyári szezonnak. Ott ahol azelőtt országut húzódott, ma rózsaliget köszönti az érkezőt, ott ahol azelőtt lovakat kötöttek ki, ma víg előkelő élet folyik. Az ország egyik legmodernebb vendéglőse Grosz Ödön, kit közönségünk előtt bemutatni nem szükséges birja az Esterházy-szálló éttermeit, kávéházát és cukrászdáját, s első dolga volt, hogy a régi elhanyagolt helyiségeket a modern igényeknek megfelelő pompás uj köntösbe öltöztesse. Elragadó a fehéren csillogó 500 személyes uj terrasz, amely a Balaton legszebb kilátója. A fiatalságról is gondoskodás történt az étterem külön táncnegyedében. Toll Árpád zenekara mellett reggelig tart a tánc. Előre megjósolhatjuk, hogy nincs az a szigoru kritikus, kit nem győzne le a nagyszerű konyha, az elsőrangú bor, s a kitűnő muzsika páratlan hármas szövetsége, mely az országban csak itt található fel. A parádfürdői és a budapesti győzelmek után Balatonfüred Grosz Ödönnek olyan állomása lesz, mely büszkévé fog tenni bennünket, kik mindig arra vágyunk, hogy az egyetlen magyar tengerünk külföldet legyőző vonzerővel rendelkezzék. Az ünnepélyes megnyitás, amit érdekelt helyről közlik velünk junius 2-án este lesz.”^[23]

     1925-ben az egész Esterházy telepet a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének (KANSZ) államvasúti csoportja MÁV tisztviselők üdülőtelepének béreli ki. „…A szálloda a balatonfüredi szanatórium közvetlen szomszédságában áll és villannyal, vízvezetékkel van felszerelve. Belső berendezését 22 teljesen és kényelmesen bebútorozott szoba alkotja. Előtte nagy terrasz a mellette különállóan, de vele összefüggően földszintes házban nagy étterem van zárt és nyitott félemeleti verandákkal, hatalmas konyhával és 8 személyzeti szobával. Ezenkívül az épülethez gazdasági udvar is tartozik 2 jégveremmel, kocsiszínnel és baromfiudvarral. A bérlet tartozéka még 43 hold földbirtok, amelyből 30 hold szántóföld, egy hold szőlő, a többi pedig legelő. E birtok mentén fekszik a szálloda saját strandfürdője 67 kabinnal, mely Balatonfüreden egyedüli strandfürdő, mert itt csak mélyvízű uszodák vannak. A szálloda Balatonfüred legszebb helyén fekszik és a fürdősétányra néz, a sétány előtt szép kioszk és mellette zenekar részére alkalmas pavillon áll. Ez a fürdőtelep csak a vasúti tisztviselők számára áll rendelkezésre. A szállodát az új bérlők május 1-én kívánják megnyitni és egész éven át üzemben tartják. A nyári szezon május-szeptember hónapokra terjed, amelyben az előszezon május, a főszezon junius, julius, augusztus, az utószezon pedig szeptemberben lesz. A téli szezon a többi hónapok alatt tart. A bérlő szakkör a strandfürdő szomszédságában lévő területen sporttelep létesítését tervezi, hogy ott a budapesti és vidéki vasutas sportegyesületek mérkőzéseket tarthassanak. Tervbe vették továbbá, hogy vasár-és ünnepnapokon országos vándorgyűléseket tartanak, hogy ezúton a tagérdekeltségeket bevonva, a fürdőéletet elevenné s a kartársiasság előmozdítójává tegyék. A szálloda és ellátás igénybevétele beutalás útján történik. …. Jelentkezhetik minden vasutas tisztviselő s mivel a bérlemény átvételére szükséges pénzösszeget részvényjegyzések alapján szerezték be, a beutalást a részvényjegyzések arányában eszközlik.”^[24]

     1925 tavaszán írja a Balaton című lap, hogy a berendezést és felszerelést megváltották az eddigi bérlőtől és folyik az üdülőtelep átalakítása. „Tervükben van, hogy a telepet az egész esztendőn át üzemben tartsák. A csoport tagjainak és hozzátartozóinak ellátását igen jutányosan szolgálják, példát igyekezvén mutatni arra nézve, miként lehet olcsón nyaralni. Értesülésünk szerint a napi teljes ellátás 40.000, legföljebb 50.000 koronába fog kerülni, így van rá kilátás, hogy az üdülőtelep népszerűsítése gyorsan bekövetkezik … Az egyesületnek szándékában van zenekarait, dalosait lehozni és sporteseményeket rendezni.”^[25]

     Az üdülőtelepet a pünkösdi ünnepeken avatták fel. „Az államvasutak tisztviselői a nevezetes nap emlékére nagy ünnepséget rendeztek, amelyre mintegy félezeren a pünkösdi gyorsvonaton jöttek le a fővárosból. Két énekkart, egy vonós és egy fuvós zenekart is hoztak magukkal. A megérkezőket a balatonfürediek ünnepiesen fogadták, a vármegye nevében dr. Demeter György főszolgabíró mondott üdvözlő beszédet, majd a hatalmas tömeg a partra vonult, hol tábori misét szolgáltattak. Következett a gyógyteremben lefolyt díszülés Wolf István államvasuti főfelügyelő, csoportelnök vezetése mellett, aki reámutatott arra a szép tevékenységre, amellyel a vasutas társadalom az üdülőtelep alapjait összehozta … Majd az énekkarok, a zenekarok és kiváló vasutasok magánszámai következtek és a díszülés a Szózat hangjaival ért véget. Ülés után közebéd volt, melyen a kormányzóra a felköszöntőt dr. Luttor Ferenc balatonfüredi plébános mondta.”^[26]

     1926-ban az üdülő május elsején nyitott: „beutalást kétheti és egyhónapi időre lehet kérni. Az elsőrendű penziószerű ellátás személyenként és naponként 60.000 korona, mely összegben benne foglaltatik a gyógy- és zenedíj, a takarítás költsége stb. Tíz éven aluli gyermekek az ellátási díj felét fizetik. A strandfürdőt hetven új kabinnal megnagyobbították.”^[27] Ebben az évben a déli oldal bástyáján álló nagy fedett fateraszt a Bérlőtársaság lebontotta, a parton tejcsarnoknak felállította, amelyben alkoholmentes uzsonázó és vacsorázó helyet létesítettek. 1934-ben „a régi patinás, de pusztulásnak indult Esterházy szállodát, vendéglőt az eredeti nemes formák meghagyásával teljesen rendbehozzák. A szálloda már elkészült, a vendéglő restaurálása pedig most van folyamatban. A szállodát és vendéglőt új épületrésszel összekötik egymással.”^[28]

     1936-ban a rend tárgyal a tulajdonos özv. Quandt Sándornéval az Esterházy birtok eladásáról, a szálló és vendéglő bérlete azonban 1937 végéig még a KANSZ kezében marad.^[29] Még 1940-ben is ők bérlik. Ebben az évben lebontják a tejcsarnokot és a strandfürdőt.

     1940 nyarán Füreden tartózkodott Quadt Jenő herceg, Esterházy Mária Anna grófnő elhunyt férjének fivére, a család gyámja, hogy jelentékeny balatonfüredi birtokaik ügyében intézkedjen. A tervek szerint már augusztusban megkezdik egy modern nagy szálloda építését. A kastély és környéke megszépül majd, a vízparti terület feltöltése folyamatban van. Épül az új, ízléses tágas kioszk, a régi tejcsarnok helyén. Elkészül erre a szezonra az új strandfürdő is a régi helyen. „Quadt herceg a Németbirodalomnak egyik kiváló közgazdasági tekintélye, közmunkaügyi miniszter volt.” Biztos, hogy nagyszabású terveinek végrehajtásával Balatonfüred és vidéke fejlesztését is előmozdítja.” – írta a Balaton című lap 1940 júniusában.^[30] Végül nem új szálloda épült, hanem a régi emeletes épületet bővítették.

     1943 februárjában kezdték meg az átalakítást, s „…a megnagyobbított, modernizált szállodát a nyári idényben már meg is akarják nyitni.”^[31] Szeptember végén még a folynak a munkálatok, az átadás jövő év tavaszára tervezik.^[32] 1943 decemberében készült el a teljesen átépített Esterházy szálloda, amelyre új emeletet húztak és tágas társasági helyiségekkel bővítették ki.^[33]

     1944 tavaszán az épületben azonban nem szálloda, hanem a háború elől Füredre telepített, a Teleki Pál Tudományos Intézet részét képező Történettudományi és Államtudományi Intézet kezdte meg munkáját. Hóman Bálint kultuszminiszter megszerezte a „Polgári Iskolák Tanári Üdülőjének két épületét lakóhelyiségeknek és az akkor újonnan épült és még nem lakott Esterházy–palotát hivatali helyiségnek.” – írta visszaemlékezésében Rónai András az intézet vezetője. Lekerült az Államtudományi Intézet könyv és térképtárának legértékesebb anyaga, kialakították a rajztermeket, a fotólaboratóriumot, s berendezték munkára készen a nyomdát. 1944–45 telén és 1945 tavaszán is folyt a munka. Március végére elkészült magyar és angol nyelven a Közép-Európa atlasz, amelyen 5 éven át dolgoztak. 171 színes térképet és szöveget tartalmazott 367 oldalon. Saját műhelyben készültek a nyomólemezek, a nyomdában a nyomás, fűzés, kötés. Az utolsó színes lap 1945. március 15-én került ki a gépből, 25-én megjelentek a szovjet csapatok. Ide is beszállásolták magukat, megsemmisítették a számukra használhatatlan tárgyakat. Az intézet egész anyagát 1945. július-augusztus folyamán Pestre szállították.^[34]

     Az épület ezután szovjet tulajdonba került, mert Esterházy Mária, Quadt Sándorné német állampolgár volt. 1950-ben államközi megegyezés értelmében visszaadták a magyar államnak. 1959-ben az egyik épület a Villamosgép és Kábelgyár üdülője, a másik egy építőipari vállalaté lett. 1960-tól a Szakszervezetek Országos Tanácsának Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatósága kezelte, Béke üdülő néven.^[35] A kétemeletes épület jelenleg magántulajdonban van.

Jegyzetek

1. ↑ A ház építéstörténetével részletesen foglalkozott Dobrovits Dorottya: Adatok Balatonfüred 18. századi építészetéhez. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemények 1979. 14. sz. 261-269.
2. ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 451.
3. ↑ Miskolczy Károly: Balaton Füred mint savanyú viz. Veszprém, 1837. 18-19.
4. ↑ Harsányi: Hírnök. 1837. = Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 169.
5. ↑ Horváth Bálint: A füredi-savanyúviz s Balaton környéke. Magyar-óvár, 1848. 20.
6. ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 453.
7. ↑ Orzovenszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. Pest. 1863. 60.
8. ↑ Balaton-Füredi Napló. 1861. aug. 27. 15. sz. 118.
9. ↑ Balaton-Füredi Napló 1861. szept. 30. 17. sz. 134-137.
10. ↑ Orzovenszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. Pest. 1863. 22., 26.
11. ↑ Zalai Közlöny. 1875. júl. 22. 60. sz. 2.
12. ↑ Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 104.
13. ↑ Zalai Közlöny. 1879. máj. 1. 36. sz. 3.
14. ↑ Zalai Közlöny 1879. máj. 8. 37. sz. 3.
15. ↑ Veszprém. 1889. szept. 29. 39. sz.
16. ↑ Veszprém 1890. febr. 9. 6. sz.
17. ↑ Veszprémi Független Hírlap 1891. jún. 6. 26. sz. 3.
18. ↑ Veszprémi Független Hírlap1892. máj. 28. 22. sz. 2.
19. ↑ Zalavármegye ismertetője. Sopron. 1935. 8.
20. ↑ Balatonfüred. 1911. jún. 11. 5. sz. 6.
21. ↑ Balaton. A Balatoni Szövetség kalauza. 1912. 103.
22. ↑ Balatonfüred gyógy-és tengerfürdő szanatórium, vízgyógyintézet klimatikus gyógyhely. Balatonfüred, 1914. 59.
23. ↑ Balatonfüred. 1923. jún. 2. 2-3.
24. ↑ Balaton. A Balatoni Szövetség kalauza. 1925. 25.
25. ↑ Balaton. 1925. 5. sz. 56.
26. ↑ Balaton. 1925. 6. sz. 66.
27. ↑ Balaton. 1926. 5. sz. 51.
28. ↑ Balatoni Kurir. 1934. nov. 18. 47. sz. 2.
29. ↑ Balatoni Kurir. 1936. dec. 30. 53. sz. 7.
30. ↑ Balaton. 1940. 6. sz. 23.
31. ↑ Balatonfüred. 1943. febr. 13. 7. sz.
32. ↑ Balatoni Kurir. 1943. szept. 30. 40. sz. 4.
33. ↑ Balatonfüred. 1943. dec. 4. 49. sz. 24.
34. ↑ Rónai András: Térképezett történelem. 2. bőv. kiad. Bp., 1993. 231 –247.
35. ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 454.

Forrás

Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetés épületei. 2008.