„Szigeti József” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb SZIGETI József, Tripammer József (Veszprém, 1822. máj. 11.–Budapest, 1902. febr. 26.) író, színész, jogász. Az MTA is tagj...”)
 
a
 
1. sor: 1. sor:
[[Image:SZIGETI_József.jpg|thumb]]
+
[[Image:SZIGETI_Jozsef.jpg|200px|thumb]]
  
SZIGETI József, Tripammer József (Veszprém, 1822. máj. 11.–Budapest, 1902. febr. 26.) író, színész, jogász. Az MTA is tagjává választotta. Szigeti Imre színházigazgató testvére.
+
SZIGETI József, Tripammer József (Veszprém, 1822. május 11. – Budapest, 1902. február 26.) író, színész, jogász. Az MTA is tagjává választotta. Szigeti Imre színházigazgató testvére.
  
 
=Élete=
 
=Élete=
18. sor: 18. sor:
 
==Irodalom==
 
==Irodalom==
  
*BERCZIK Árpád: ~ emlékezete 1822–1902. Budapest, 1905. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 12. Köt. 12. sz.)
+
*BERCZIK Árpád: Szigeti József emlékezete 1822–1902. Budapest, 1905. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 12. Köt. 12. sz.)
*POLGÁR György Ödön: ~ mint színműíró. Arad, 1908. (Aradi főgimnázium értesítője 1907/1908. Arad, 1908.)
+
*POLGÁR György Ödön: Szigeti József mint színműíró. Arad, 1908. (Aradi főgimnázium értesítője 1907/1908. Arad, 1908.)
*PERÉNYI József: ~. = Irodalomtörténet, 1915. 9–10. sz.
+
*PERÉNYI József: Szigeti József. = Irodalomtörténet, 1915. 9–10. sz.
*HOFFMANN István: ~. Budapest, 1931.
+
*HOFFMANN István: Szigeti József. Budapest, 1931.
*GOMBOS Andor: A magyar népszínmű története 1822–1902. Budapest,–Mezőkövesd, 1933.
+
*GOMBOS Andor: A magyar népszínmű története 1822–1902. Budapest–Mezőkövesd, 1933.
  
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2017. május 3., 16:16-kori változata

SZIGETI Jozsef.jpg

SZIGETI József, Tripammer József (Veszprém, 1822. május 11. – Budapest, 1902. február 26.) író, színész, jogász. Az MTA is tagjává választotta. Szigeti Imre színházigazgató testvére.

Élete

A gimnázium alsó osztályait Veszprémben végezte. Már akkor jó barátság fűzte Radákovics Józsefhez, a későbbi Vas Gereben íróhoz. A jogi egyetemet otthagyta és színész, később a Nemzeti Színház tagja lett. 1865-től a Színitanoda tanára, majd igazgatója. Ugyanabban az évben a Kisfaludy Társaság tagja. Eleinte hősszerelmeseket játszott, majd a korabeli divatos francia szalondrámák komikus szerepeit alakította. A realista színjátszás egyik úttörője. Népszínműveket is írt, amelyek fordulatos, olykor még a szatirikus kritikától sem visszariadó vígjátékok. Szülőházát Veszprémben (Kossuth u. 13. sz.) 1902-ben emléktáblával jelölték meg.

Művei

  • A vén bakancsos és fia, a huszár. 1855.
  • Csizmadia, mint kísértet. 1856.
  • Egy színész naplója. (Önéletrajzi írás.) 1866.
  • Rang és mód. 1882.
  • Az érzés világából. (elb.) Szeged, 1886.
  • Művészet-imádás. (r.) 1896.

Irodalom

  • BERCZIK Árpád: Szigeti József emlékezete 1822–1902. Budapest, 1905. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 12. Köt. 12. sz.)
  • POLGÁR György Ödön: Szigeti József mint színműíró. Arad, 1908. (Aradi főgimnázium értesítője 1907/1908. Arad, 1908.)
  • PERÉNYI József: Szigeti József. = Irodalomtörténet, 1915. 9–10. sz.
  • HOFFMANN István: Szigeti József. Budapest, 1931.
  • GOMBOS Andor: A magyar népszínmű története 1822–1902. Budapest–Mezőkövesd, 1933.