„Balogh Ervin” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Balogh01.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Tavasz a Balatonnál]] | [[Fájl:Balogh01.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Tavasz a Balatonnál]] | ||
− | |||
(Kecskemét, 1925. jan. 19.) festőművész. | (Kecskemét, 1925. jan. 19.) festőművész. | ||
=== Élete === | === Élete === | ||
+ | [[Fájl:Balogh02.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Budai várban]] | ||
1928 és 1943 között Székesfehérvárott, azóta Bp.-en él. Műegyetemi tanulmányok után kezdett komolyan foglalkozni festészettel. Fest és kollázsokat készít. Gyakori témája a Balaton. 1957 óta évenként több hónapot tölt [[Balatonalmádi]]ban, 1975-től saját kertjében, [[Káptalanfüred]]-Alsóörs határán. Az Almádii Festők [[Tavaszi Tárlat]]ának, és a kétévenkénti [[Balatoni Tárlat]]oknak rendszerese kiállítója. Részt vesz a [[Vörösberényi Művésztelep]] munkájában is. Művészi alapállása a tudatosság. Képeinek elsőrendű meghatározója különös színvilága. Jellemzője az ideális festőiség és a vizionáló formalátás. Az elvonatkoztatás határáig alárendeli a látványt a színnek. 1950-1956 között a budapesti Honvéd Tiszti Ház Képzőművész Stúdiójában Szalatnyay József volt mestere. 1955-ben a Fiatal Művészek I. Országos Tárlatán, az Ernst Múzeumban mutatkozott be. Azóta állandó résztvevője országos tárlatoknak a fővárosban és vidéken. Képei a világ sok tájára jutottak el csoportos kiállításokkal, magángyűjtőkkel New Yorktól Tokióig, Moszkvától Berlinig. Magyarországon eddig negyven önálló kiállítása volt: tíz Budapesten, harmincegy vidéken. | 1928 és 1943 között Székesfehérvárott, azóta Bp.-en él. Műegyetemi tanulmányok után kezdett komolyan foglalkozni festészettel. Fest és kollázsokat készít. Gyakori témája a Balaton. 1957 óta évenként több hónapot tölt [[Balatonalmádi]]ban, 1975-től saját kertjében, [[Káptalanfüred]]-Alsóörs határán. Az Almádii Festők [[Tavaszi Tárlat]]ának, és a kétévenkénti [[Balatoni Tárlat]]oknak rendszerese kiállítója. Részt vesz a [[Vörösberényi Művésztelep]] munkájában is. Művészi alapállása a tudatosság. Képeinek elsőrendű meghatározója különös színvilága. Jellemzője az ideális festőiség és a vizionáló formalátás. Az elvonatkoztatás határáig alárendeli a látványt a színnek. 1950-1956 között a budapesti Honvéd Tiszti Ház Képzőművész Stúdiójában Szalatnyay József volt mestere. 1955-ben a Fiatal Művészek I. Országos Tárlatán, az Ernst Múzeumban mutatkozott be. Azóta állandó résztvevője országos tárlatoknak a fővárosban és vidéken. Képei a világ sok tájára jutottak el csoportos kiállításokkal, magángyűjtőkkel New Yorktól Tokióig, Moszkvától Berlinig. Magyarországon eddig negyven önálló kiállítása volt: tíz Budapesten, harmincegy vidéken. | ||
A lap 2009. június 16., 19:37-kori változata
(Kecskemét, 1925. jan. 19.) festőművész.
Tartalomjegyzék
Élete
1928 és 1943 között Székesfehérvárott, azóta Bp.-en él. Műegyetemi tanulmányok után kezdett komolyan foglalkozni festészettel. Fest és kollázsokat készít. Gyakori témája a Balaton. 1957 óta évenként több hónapot tölt Balatonalmádiban, 1975-től saját kertjében, Káptalanfüred-Alsóörs határán. Az Almádii Festők Tavaszi Tárlatának, és a kétévenkénti Balatoni Tárlatoknak rendszerese kiállítója. Részt vesz a Vörösberényi Művésztelep munkájában is. Művészi alapállása a tudatosság. Képeinek elsőrendű meghatározója különös színvilága. Jellemzője az ideális festőiség és a vizionáló formalátás. Az elvonatkoztatás határáig alárendeli a látványt a színnek. 1950-1956 között a budapesti Honvéd Tiszti Ház Képzőművész Stúdiójában Szalatnyay József volt mestere. 1955-ben a Fiatal Művészek I. Országos Tárlatán, az Ernst Múzeumban mutatkozott be. Azóta állandó résztvevője országos tárlatoknak a fővárosban és vidéken. Képei a világ sok tájára jutottak el csoportos kiállításokkal, magángyűjtőkkel New Yorktól Tokióig, Moszkvától Berlinig. Magyarországon eddig negyven önálló kiállítása volt: tíz Budapesten, harmincegy vidéken.
- 1956-tól tagja a Művészeti Alapnak,
- 1967-től a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének,
- 1995-től, alapításától a Magyar Festők Társaságának.
- 1956-1961 között vezetőségi tagja volt a Szinyei Alkotóközösségnek (annak megszűnéséig).
- 1999-ig, megszűnéséig elnöke volt a Talentum Alkotóközösségnek.
Díjak
- a Magyar Képzőművész Szövetség és a HM közös pályázatain 1971 II. díj.
- 1975 Kulturális Minisztérium Díja, 1985 I. díj. 1986, 1987, 1988, 1989 különdíj.
- 1993 II. Balatoni Tárlat Különdíja.
Irodalom
- Geszti L.: ~ művészetéről. = Művészet 1967. 7. sz.
- Szelényi Pál: A művészi értelem népszerűsége. = Napló, 1975. máj. 11.
- VEszeli Lajos: A csend víziója = Napló, 1981. jún. 14.
- Kortárs magyar művészeti lexikon. Bp., 1999.
Külső hivatkozás
Veszprém megyei életrajzi lexikon |