„Farkasházi Fischer Mór” változatai közötti eltérés

Innen: Helyismeret
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Új oldal, tartalma: „thumb FARKASHÁZI FISCHER Mór, 1866 előtt Fischer Mór (Tata, 1799–Tata, 1880. febr. 15.) porcelánfestő, porcelángyáros. =Élet...”
 
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
[[Image:Farkasházi_F._Mór.jpg|thumb]]
[[Image:Farkashazi_F_Mor.jpg|200px|thumb]]


FARKASHÁZI FISCHER Mór, 1866 előtt Fischer Mór (Tata, 1799–Tata, 1880. febr. 15.) porcelánfestő, porcelángyáros.
FARKASHÁZI FISCHER Mór, 1866 előtt Fischer Mór (Tata, 1799 – Tata, 1880. február 15.) porcelánfestő, porcelángyáros.


=Élete=
=Élete=


Az Esterházy-uradalom kocsmabérlője-ként 1839-től a pápai keménycserép-gyárat bérelte, 1840-ben Stingl Vincétől megszerezte a herendi porcelángyárat. Gyártmányaival Pesten és külföldön nagy sikert aratott. Igen tehetséges virágfestőnek bizonyult. A hazai kerámiaipar fej-lesztésében szerzett érdemeiért 1866-ban nemességet kapott. Egyedi és fényűző darabok gyártása miatt nem tudott lépést tartani a fejlődő technológiájú monar-chiabeli porcelángyárakkal, 1875-ben csődbe jutott. Tatára vonult vissza, ahol festőműhelyt alapított. Herenden a Porcelángyár előtt és udvarán is áll mellszobra (Hanzély Jenő, valamint Ilona Barth és Karl Barth alkotása). Az utókor em-léktáblát állított nevének és alkotásának a Herendi Porcelán Múzeum folyosóján, valamint a zirci Bakonyi Panteonban.
Az Esterházy-uradalom kocsmabérlője-ként 1839-től a pápai keménycserép-gyárat bérelte, 1840-ben Stingl Vincétől megszerezte a herendi porcelángyárat. Gyártmányaival Pesten és külföldön nagy sikert aratott. Igen tehetséges virágfestőnek bizonyult. A hazai kerámiaipar fej-lesztésében szerzett érdemeiért 1866-ban nemességet kapott. Egyedi és fényűző darabok gyártása miatt nem tudott lépést tartani a fejlődő technológiájú monarchiabeli porcelángyárakkal, 1875-ben csődbe jutott. Tatára vonult vissza, ahol festőműhelyt alapított. Herenden a Porcelángyár előtt és udvarán is áll mellszobra (Hanzély Jenő, valamint Ilona Barth és Karl Barth alkotása). Az utókor em-léktáblát állított nevének és alkotásának a Herendi Porcelán Múzeum folyosóján, valamint a zirci Bakonyi Panteonban.


==Irodalom==
==Irodalom==


*KEMPELEN Béla: Magyarországi zsidó eredetű családok. Bp., 1927.
*KEMPELEN Béla: Magyarországi zsidó eredetű családok. Budapest, 1927.
*TASNÁDINÉ MARIK Klára: A magyar keramika néhány problémája. = Iparművészeti Múzeum Évkönyve, Bp., 1959.
*TASNÁDINÉ MARIK Klára: A magyar keramika néhány problémája. = Iparművészeti Múzeum Évkönyve, Budapest, 1959.
*KATONA Imre: A herendi gyár első évtizede. (Társszerző.) = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. 1986. Vp., 1987.
*KATONA Imre: A herendi gyár első évtizede. (Társszerző.) = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. 1986. Veszprém, 1987.
*FEUERSTEIN Emil: Egy marék virág. A magyar ajkú zsidóság szellemi öröksége. Tel Aviv, 1991.
*FEUERSTEIN Emil: Egy marék virág. A magyar ajkú zsidóság szellemi öröksége. Tel Aviv, 1991.
*JÁRMAI Ervin: ~. = Bakony–Balatoni Kalendárium 1994. Vp., 1993.  
*JÁRMAI Ervin: Farkasházi Fischer Mór. = Bakony–Balatoni Kalendárium 1994. Veszprém, 1993.  


[[Category:Életrajzok]]
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2017. január 24., 16:58-kori változata

FARKASHÁZI FISCHER Mór, 1866 előtt Fischer Mór (Tata, 1799 – Tata, 1880. február 15.) porcelánfestő, porcelángyáros.

Élete

Az Esterházy-uradalom kocsmabérlője-ként 1839-től a pápai keménycserép-gyárat bérelte, 1840-ben Stingl Vincétől megszerezte a herendi porcelángyárat. Gyártmányaival Pesten és külföldön nagy sikert aratott. Igen tehetséges virágfestőnek bizonyult. A hazai kerámiaipar fej-lesztésében szerzett érdemeiért 1866-ban nemességet kapott. Egyedi és fényűző darabok gyártása miatt nem tudott lépést tartani a fejlődő technológiájú monarchiabeli porcelángyárakkal, 1875-ben csődbe jutott. Tatára vonult vissza, ahol festőműhelyt alapított. Herenden a Porcelángyár előtt és udvarán is áll mellszobra (Hanzély Jenő, valamint Ilona Barth és Karl Barth alkotása). Az utókor em-léktáblát állított nevének és alkotásának a Herendi Porcelán Múzeum folyosóján, valamint a zirci Bakonyi Panteonban.

Irodalom

  • KEMPELEN Béla: Magyarországi zsidó eredetű családok. Budapest, 1927.
  • TASNÁDINÉ MARIK Klára: A magyar keramika néhány problémája. = Iparművészeti Múzeum Évkönyve, Budapest, 1959.
  • KATONA Imre: A herendi gyár első évtizede. (Társszerző.) = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. 1986. Veszprém, 1987.
  • FEUERSTEIN Emil: Egy marék virág. A magyar ajkú zsidóság szellemi öröksége. Tel Aviv, 1991.
  • JÁRMAI Ervin: Farkasházi Fischer Mór. = Bakony–Balatoni Kalendárium 1994. Veszprém, 1993.