„Dr. Óvári Ferenc, Balatonalmádi mecénása” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
6. sor: 6. sor:
  
 
A XIX. század derekán Almádipusztán a veszprémi káptalan birtokában voltak azok a területek, amelyeken nem folytattak szőlőművelést. Tehát a káptalani birtokok parcellázásával történhetett meg a területek közcélú hasznosítása. Ezek biztosították a településfejlesztést szociális, egészségügy, igazgatási rendészet, egyesületek, fürdő és sportélet működéséhez szükséges intézmények felépülését. Így kerülhetett sor – Óvári közreműködésével – az [[Állami Elemi Népiskola|állami iskola]], a községháza, a szobrok, a kálvária és a Szent Imre tiszteletére felszentelt templom felépítésére. A Veszprémi Hírlap 1898. novemberében adott hírt arról, hogy Almádi község elhatározta községháza építését.<ref>Almádi községháza. = Veszprémi Hírlap 1898. november</ref> Egy évvel később már az ünnepélyes avatásra került sor, ahol megválasztották a képviselő testületet, melynek Óvári is tagja lett. A Balaton szerelmeseként a nyarakat már itt töltötte feleségével az általuk birtokolt Tulipán nyaralóban. Később nyári lakát felajánlotta az egyháznak, mely ma is a római katolikus plébánia épülete. Felkarolta a Szent Imre templom építésének ügyét, bálokkal, hajókirándulásokkal, sorsjegyekkel jótékonysági adományokat gyűjtve. A Szent Erzsébetet ábrázoló színes ólomüveg ablak az Óvári család ajándéka volt.  
 
A XIX. század derekán Almádipusztán a veszprémi káptalan birtokában voltak azok a területek, amelyeken nem folytattak szőlőművelést. Tehát a káptalani birtokok parcellázásával történhetett meg a területek közcélú hasznosítása. Ezek biztosították a településfejlesztést szociális, egészségügy, igazgatási rendészet, egyesületek, fürdő és sportélet működéséhez szükséges intézmények felépülését. Így kerülhetett sor – Óvári közreműködésével – az [[Állami Elemi Népiskola|állami iskola]], a községháza, a szobrok, a kálvária és a Szent Imre tiszteletére felszentelt templom felépítésére. A Veszprémi Hírlap 1898. novemberében adott hírt arról, hogy Almádi község elhatározta községháza építését.<ref>Almádi községháza. = Veszprémi Hírlap 1898. november</ref> Egy évvel később már az ünnepélyes avatásra került sor, ahol megválasztották a képviselő testületet, melynek Óvári is tagja lett. A Balaton szerelmeseként a nyarakat már itt töltötte feleségével az általuk birtokolt Tulipán nyaralóban. Később nyári lakát felajánlotta az egyháznak, mely ma is a római katolikus plébánia épülete. Felkarolta a Szent Imre templom építésének ügyét, bálokkal, hajókirándulásokkal, sorsjegyekkel jótékonysági adományokat gyűjtve. A Szent Erzsébetet ábrázoló színes ólomüveg ablak az Óvári család ajándéka volt.  
A Káptalanfüreden lévő birtokán található vöröskő kálváriát és kőkeresztet szobrokkal, stációkkal szintén az egyháznak adományozta. A valószínűleg környékbeli kőfaragók készítették, sajnos ma már csak két szobor és a kőkereszt található az almádi plébánián.(6.)
+
 
 +
A Káptalanfüreden lévő birtokán található vöröskő kálváriát és kőkeresztet szobrokkal, stációkkal szintén az egyháznak adományozta. A valószínűleg környékbeli kőfaragók készítették, sajnos ma már csak két szobor és a kőkereszt található az almádi plébánián.(6.)
  
 
=Jegyzetek=
 
=Jegyzetek=

A lap 2017. március 8., 16:02-kori változata

Írta: Rásky Mihályné

A dualizmus kori Veszprém Vármegye különösen a XIX. század végén és a XX. század elején nagy változásokon ment keresztül. Ez időtájt Balatonalmádit gyógyfürdőként említik valamennyi akkori kiadványban, levelezőlapokon. A képeslapok múltunk beszédes tanúi szívünket is megérintő látásmóddal, az emlékezés tükrét tartják elénk. Városunk két kötetre való gyönyörű régi képeslappal idézheti fel – Schildmayer Ferenc helytörténész és Kovács István helytörténeti kutató jóvoltából – a gyógyfürdői rangot kapott település pillanatait abból az időből, mikor jeles emberek, a fürdőhelyért áldozni kész polgárok, tudós értelmiségiek anyagi és szellemi ereje mozdult meg. A régi fürdőhely épületei, jellegzetes vöröskőből rakott falak, fürdőházak, zöld színű teraszok, zsalugáterek tűnnek fel. Nyomon követhető, hogy miként teremtett az ember a “kies Balatonból” mediterrán bájú igazi pannon szépséget. E cselekvő akaratnak kiemelkedő önzetlen mecénása volt Dr. Óvári Ferenc.

A veszprémi polgárok fürdőhelye, Almádi a Gyógyfürdő

A XIX. század derekán Almádipusztán a veszprémi káptalan birtokában voltak azok a területek, amelyeken nem folytattak szőlőművelést. Tehát a káptalani birtokok parcellázásával történhetett meg a területek közcélú hasznosítása. Ezek biztosították a településfejlesztést szociális, egészségügy, igazgatási rendészet, egyesületek, fürdő és sportélet működéséhez szükséges intézmények felépülését. Így kerülhetett sor – Óvári közreműködésével – az állami iskola, a községháza, a szobrok, a kálvária és a Szent Imre tiszteletére felszentelt templom felépítésére. A Veszprémi Hírlap 1898. novemberében adott hírt arról, hogy Almádi község elhatározta községháza építését.[1] Egy évvel később már az ünnepélyes avatásra került sor, ahol megválasztották a képviselő testületet, melynek Óvári is tagja lett. A Balaton szerelmeseként a nyarakat már itt töltötte feleségével az általuk birtokolt Tulipán nyaralóban. Később nyári lakát felajánlotta az egyháznak, mely ma is a római katolikus plébánia épülete. Felkarolta a Szent Imre templom építésének ügyét, bálokkal, hajókirándulásokkal, sorsjegyekkel jótékonysági adományokat gyűjtve. A Szent Erzsébetet ábrázoló színes ólomüveg ablak az Óvári család ajándéka volt.

A Káptalanfüreden lévő birtokán található vöröskő kálváriát és kőkeresztet szobrokkal, stációkkal szintén az egyháznak adományozta. A valószínűleg környékbeli kőfaragók készítették, sajnos ma már csak két szobor és a kőkereszt található az almádi plébánián.(6.)

Jegyzetek

  1. Almádi községháza. = Veszprémi Hírlap 1898. november

Hivatkozás