„Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
4. sor: 4. sor:
 
;A  rendszer  négyféle  ellátási  formát  támogat  a  szolgáltatást  fogadók  és  közvetítők szerint:
 
;A  rendszer  négyféle  ellátási  formát  támogat  a  szolgáltatást  fogadók  és  közvetítők szerint:
 
# Önálló könyvtár fenntartása esetében (3000-5000 fős településen)
 
# Önálló könyvtár fenntartása esetében (3000-5000 fős településen)
 
+
Az Önálló könyvtár esetében az önkormányzatnak biztosítania kell a könyvtári helyiséget és a személyzetet. A  KSZR  ebben  az  esetben  elsősorban  kiegészítő  megrendelhető  szolgáltatásokat  nyújt (könyvtárközi, rendezvények, továbbképzések  stb.)  azoknak  a  nagyobb  községeknek,  ahol az  önkormányzat  továbbra  is  önálló  könyvtárat,  azaz  alapító  okirattal  rendelkező intézményt tart fenn.
:Az Önálló könyvtár esetében az önkormányzatnak biztosítania kell a könyvtári helyiséget és a személyzetet. A  KSZR  ebben  az  esetben  elsősorban  kiegészítő  megrendelhető  szolgáltatásokat  nyújt (könyvtárközi, rendezvények, továbbképzések  stb.)  azoknak  a  nagyobb  községeknek,  ahol az  önkormányzat  továbbra  is  önálló  könyvtárat,  azaz  alapító  okirattal  rendelkező intézményt tart fenn.
+
 
# Könyvtári szolgáltató helyek esetében (1000-3000 fős településen)
 
# Könyvtári szolgáltató helyek esetében (1000-3000 fős településen)
  

A lap 2009. március 6., 21:21-kori változata

A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (röviden KSZR) a falvak, kistelepülések lakói számára közvetíti a hazai könyvtári rendszer egésze által nyújtott szolgáltatásokat. A KSZR koncepcióját a Könyvtári Főosztály által felkért és működtetett stratégiai munkabizottság dolgozta ki 2004-2005-ben. A rendszer megvalósulása révén jelentős esély nyílik arra, hogy a falvak lakossága ugyanahhoz az információ- és dokumentumvagyonhoz juthasson hozzá, mint a városokban élők. Az országosan elérhető könyvtári szolgáltatások közvetítése - köztük az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltatásai is - a helyi igények szerint könyvtárépület, könyvtári szolgáltató hely, illetve könyvtárbusz működtetése révén valósulhat meg.

Felépítése

A rendszer négyféle ellátási formát támogat a szolgáltatást fogadók és közvetítők szerint
  1. Önálló könyvtár fenntartása esetében (3000-5000 fős településen)

Az Önálló könyvtár esetében az önkormányzatnak biztosítania kell a könyvtári helyiséget és a személyzetet. A KSZR ebben az esetben elsősorban kiegészítő megrendelhető szolgáltatásokat nyújt (könyvtárközi, rendezvények, továbbképzések stb.) azoknak a nagyobb községeknek, ahol az önkormányzat továbbra is önálló könyvtárat, azaz alapító okirattal rendelkező intézményt tart fenn.

  1. Könyvtári szolgáltató helyek esetében (1000-3000 fős településen)
Kisebb községekben, ahol nem tart fenn könyvtárat az önkormányzat, hanem szolgáltatási szerződés megkötésével tesz eleget könyvtárellátási kötelezettségének. Ebben az esetben az önkormányzat szolgáltató helyet biztosít, a könyvtárost vagy az önkormányzat alkalmazza vagy a KSZR-től megrendeli. A szolgáltató könyvtár (a megyei vagy nagyobb városi) – szerződés szerint – minden

megrendelt könyvtári szolgáltatást: kurrens, feldolgozott könyveket, folyóiratokat, egyéb dokumentumokat, elektronikus információkat, rendezvényeket, gyerekprogramokat, továbbképzéseket stb. biztosít.

      1. A könyvtári szolgáltató helyek esetében a könyvtári szolgáltatást fogadók között egyéb szervezetek is lehetnek, pl. teletékák, teleházak stb. is fogadhatják és közvetíthetik a könyvtári szolgáltatást.
        1. Könyvtárbusz (elsősorban 1000 fő alatt)

Azokban a régiókban ajánlott, ahol elsősorban aprófalvas települések vannak. A mozgókönyvtári ellátás a kistérségek együttműködésével valósítandó meg. Egy-egy busz kb. 50 000 lakost lát el úgy, hogy minimálisan kétheti gyakorisággal látogat meg egy-egy kistelepülést. Országosan az ellátandó lakosság száma szerint távlataiban kb. 30 mozgókönyvtárral kell számolni a program teljes megvalósítása esetén.