„Sándor Lajos” változatai közötti eltérés

Innen: Helyismeret
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Új oldal, tartalma: „thumb SÁNDOR Lajos (Kiskanizsa, 1882. jan. 15.–Tapolca, 1919. aug. 5.) szakmunkás, politikus. =Élete= Lakatos szakmát tanult, a kanizs...”
 
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
[[Image:Sándor_Lajos.jpg|thumb]]
[[Image:Sandor_Lajos.jpg|200px|thumb]]


SÁNDOR Lajos (Kiskanizsa, 1882. jan. 15.–Tapolca, 1919. aug. 5.) szakmunkás, politikus.
SÁNDOR Lajos (Kiskanizsa, 1882. január 15. – Tapolca, 1919. augusztus 5.) szakmunkás, politikus.


=Élete=
=Élete=
9. sor: 9. sor:
==Irodalom==
==Irodalom==


*MARTON László: Az elveiért vérzett el. = Napló, 1962. aug. 5.
*MARTON László: Az elveiért vérzett el. = Napló, 1962. augusztus 5.
*TÁBOROS Sándor: Kerékjártó Kálmán élete és forradalmi tevékenysége. (Társszerző.) Mezőcsát, 1969.
*TÁBOROS Sándor: Kerékjártó Kálmán élete és forradalmi tevékenysége. (Társszerző.) Mezőcsát, 1969.
*Élni emberül...Zalaegerszeg, 1980.  
*Élni emberül...Zalaegerszeg, 1980.  


{{DEFAULTSORT:Sandor Lajos}}
{{DEFAULTSORT:Sandor Lajos}}
[[Category:Életrajzok]]
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2017. április 28., 16:51-kori változata

SÁNDOR Lajos (Kiskanizsa, 1882. január 15. – Tapolca, 1919. augusztus 5.) szakmunkás, politikus.

Élete

Lakatos szakmát tanult, a kanizsai Weisser vasöntődében dolgozott. Munkahelyén sztrájkokat szervezett., ezért elbocsátották és bebörtönözték. 1908-ban Budapesten a MÁV Északi Főműhelyében kapott munkát. A Tanácsköztársaság idején járási politikai megbízottként Tapolcára küldték. Fellépett a lázongó tapolcai vasutasok ellen, a Csabrendeken és Sümegcsehiben szervezkedő ellenállás 16 résztvevőjét forradalmi törvényszék elé állíttatta. A bukás után, 1919. augusztus 5-én utcai tűzharcban életét veszítette. Tapolcán van eltemetve.

Irodalom

  • MARTON László: Az elveiért vérzett el. = Napló, 1962. augusztus 5.
  • TÁBOROS Sándor: Kerékjártó Kálmán élete és forradalmi tevékenysége. (Társszerző.) Mezőcsát, 1969.
  • Élni emberül...Zalaegerszeg, 1980.