„Páhány János” változatai közötti eltérés

Innen: Helyismeret
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Új oldal, tartalma: „thumb PÁHÁNY János (Bp., 1889. jan. 12.–Pápa, 1967. aug. 4.) kántortanító. =Élete= Az alap és középiskola elvégzése után 1...”
 
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
[[Image:Páhány_János.jpg|thumb]]
[[Image:Pahany_Janos.jpg|200px|thumb]]


PÁHÁNY János (Bp., 1889. jan. 12.–Pápa, 1967. aug. 4.) kántortanító.
PÁHÁNY János (Budapest, 1889. január 12. – Pápa, 1967. augusztus 4.) kántortanító.


=Élete=
=Élete=
9. sor: 9. sor:
==Irodalom==
==Irodalom==


*SZIKLAY János: ~. = Dunántúli kultúrmunkások. Veszprém, 1936.
*SZIKLAY János: Páhány János. = Dunántúli kultúrmunkások. Veszprém, 1936.
*TÓTH Dezső: Egy igazi néptanító. = Megyei Pedagógiai Körkép, 1989. 3–4. sz.
*TÓTH Dezső: Egy igazi néptanító. = Megyei Pedagógiai Körkép, 1989. 3–4. sz.


{{DEFAULTSORT:Pahany Janos}}
{{DEFAULTSORT:Pahany Janos}}
[[Category:Életrajzok]]
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2017. május 30., 16:22-kori változata

PÁHÁNY János (Budapest, 1889. január 12. – Pápa, 1967. augusztus 4.) kántortanító.

Élete

Az alap és középiskola elvégzése után 1907-ben, a Budai Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. Még abban az évben elfoglalta munkahelyét Adásztevelen a ref. elemi iskolában. Itt tanított 1919-ig, amikor elnyerte a dákai ref. iskola tanítói állását. Nyugdíjba mentéig, 1948 közepéig volt a falu mindenese. 1926-ban igazgatói kinevezést kapott. Pályafutása alatt fejlődött az elemi iskola 8 osztályos általános iskolává és 1944-ben lett teljessé a 8 osztály, amikor 90 gyermeket tanított egyedül a községben. Kiváló tanítói munkássága elismeréseként a Pápai Református Egyházmegye kuratóriumának tagjává és a Vármegyei Tanítóegyesület alelnökévé választották. Bemutató tanításokat tartott a Pápai Tanítóképző hallgatóinak. Már Adásztevelen énekkart alakított és ezt tette Dákán is. A dákai énekkar hamarosan ismertté vált a környéken. Jó kapcsolata volt a községben élő Batthyány Ilona grófnővel, aki anyagiakkal is támogatta népművelői munkáját. 1926-ban cigányzenekar alakult, az 1920-as években, majd 1938-ban gazdasági iskolát, ezüstkalászos tanfolyamot szervezett. Elnöke az általa szervezett Gazdakörnek, a Hitelszövetkezetnek és a levente egyesületnek. Vezetője az olvasókörnek, az ifjúsági szervezetnek és a tűzoltó egyesületnek. Pályafutása utolsó évében a 48-as forradalom centenáriumán ösztönzésére a falu ifjúsága több mint 200 hársfát telepített a főutcán. Nyugdíjazása után Pápára költözött.

Irodalom

  • SZIKLAY János: Páhány János. = Dunántúli kultúrmunkások. Veszprém, 1936.
  • TÓTH Dezső: Egy igazi néptanító. = Megyei Pedagógiai Körkép, 1989. 3–4. sz.