„Kocsi Csergő Bálint” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb KOCSI CSERGŐ Bálint (Kocs, 1647. aug.–Hosszúpályi, 1698 után) író, lelkész, tanár. =Élete= A debreceni főiskolán...”)
 
a
 
(4 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Image:Kocsi_Csergő_Bálint.jpg|thumb]]
+
[[Image:Kocsi_Csergo_Balint.jpg|200px|thumb|Somogyi József szobra a pápai Köztársaság Ligetben]]
  
KOCSI CSERGŐ Bálint (Kocs, 1647. aug.–Hosszúpályi, 1698 után) író, lelkész, tanár.
+
KOCSI CSERGŐ Bálint (Kocs, 1647. augusztus – Hosszúpályi, 1698 után) író, lelkész, tanár.
  
 
=Élete=
 
=Élete=
  
A debreceni főiskolán tanult, 1670-től a munkácsi iskola igazgatója. Református lelkészként 1671-ben Pápára hívták iskolaigazgatónak. 1674-ben a pozsonyi rendkívüli törvényszék a Wesselényi-féle összeesküvésben való állítólagos részvétele miatt több lelkésztársával együtt gályarabságra ítélte. Kiszabadulása után Svájcba ment, csak 1678-ban térhetett vissza Pápára, ahol 1683-ig tanított. 1687-ig mezőörsi, 1688 és 1693 között lepsényi lelkész. 1693-tól 1695-ig harmadszor is a Pápai Református Kollégium rektora. 1695–1698-as években Láziban, majd rövid ideig Pázmándfalun szolgált. 1698-ban Hosszúpályiba vonult vissza. Szécsi András ref. lelkész a Hosszúpályi Honismereti Híradó 1988. decemberi számában azt írja, hogy Csergő Bálint 1711-ben Pápáról ment Hosszúpályiba és ott 1713-ban halt meg. A templom, amelyben itt szolgált még a 14. században épült. Később lebontották. Thaly Kálmán szerint Bottyán János, majd halála után Forgách Julianna szolgálatában állt. Túlélte a szatmári békekötést. Gályarabságát elbeszélő emlékirata kordokumentumként és művészeti alkotásként is jelentős.
+
A debreceni főiskolán tanult, 1670-től a munkácsi iskola igazgatója. Református lelkészként 1671-ben Pápára hívták iskolaigazgatónak. 1674-ben a pozsonyi rendkívüli törvényszék a Wesselényi-féle összeesküvésben való állítólagos részvétele miatt több lelkésztársával együtt gályarabságra ítélte. Kiszabadulása után Svájcba ment, csak 1678-ban térhetett vissza Pápára, ahol 1683-ig tanított. 1687-ig mezőörsi, 1688 és 1693 között lepsényi lelkész. 1693-tól 1695-ig harmadszor is a Pápai Református Kollégium rektora. 1695–1698-as években Láziban, majd rövid ideig Pázmándfalun szolgált. 1698-ban Hosszúpályiba vonult vissza. Szécsi András református lelkész a ''Hosszúpályi Honismereti Híradó'' 1988. decemberi számában azt írja, hogy Csergő Bálint 1711-ben Pápáról ment Hosszúpályiba és ott 1713-ban halt meg. A templom, amelyben itt szolgált még a 14. században épült. Később lebontották. Thaly Kálmán szerint Bottyán János, majd halála után Forgách Julianna szolgálatában állt. Túlélte a szatmári békekötést. Gályarabságát elbeszélő emlékirata kordokumentumként és művészeti alkotásként is jelentős.
  
Pápán a Köztársaság-ligeti szoborparkban egészalakos bronzszobra, Somogyi József alkotása áll. A Református Gimnázium és a ref. templom falán Séllyei Istvánnal bronz, illetve márvány emléktáblája látható, előbbi Mikus Sándor alkotása.
+
Pápán a Köztársaság-ligeti szoborparkban egészalakos bronzszobra, Somogyi József alkotása áll. A Református Gimnázium és a református templom falán Séllyei Istvánnal bronz, illetve márvány emléktáblája látható, előbbi Mikus Sándor alkotása.
  
==Fő M==
+
==Műve==
  
Narratió brevis de oppressa libertata esslesiarum Hungaricorum. Megjelent 1738-ban, Kősziklán épült ház ostroma címmel, BOD Péter fordításában. Új kiadása: A magyarországi gályarab prédikátorok emlékezete. Bp., 1976. Híres orátiós könyvét ma is őrzi a Pápai Református Könyvtár. (Ezek év végi beszédek, amelyeket a tanuló ifjúsághoz intézett. Főként latin nyelvűek, de öt magyar beszéd is található a könyvben, az 1679–1682- és 1693–1695 közötti évekből.)  
+
*''Narratió brevis de oppressa libertata esslesiarum Hungaricorum.'' Megjelent 1738-ban, Kősziklán épült ház ostroma címmel, BOD Péter fordításában.  
 +
**Új kiadása: A magyarországi gályarab prédikátorok emlékezete. Budapest, 1976.  
 +
*Híres orátiós könyvét ma is őrzi a Pápai Református Könyvtár. (Ezek év végi beszédek, amelyeket a tanuló ifjúsághoz intézett. Főként latin nyelvűek, de öt magyar beszéd is található a könyvben, az 1679–1682- és 1693–1695 közötti évekből.)  
  
 
==Irodalom==
 
==Irodalom==
  
*HARSÁNYI István: ~ eddigi levelei és munkái. = Sárospataki L, 1917.
+
*HARSÁNYI István: Kocsi Gergő Bálint eddigi levelei és munkái. = Sárospataki L, 1917.
*RÁCZ Kálmán: ~. Pápa, 1906.
+
*RÁCZ Kálmán: Kocsi Gergő Bálint. Pápa, 1906.
*MOLDOVA György: Negyven prédikátor. (r.) Bp., 1973.
+
*MOLDOVA György: Negyven prédikátor. (r.) Budapest, 1973.
 
*KÖVY Zsolt: A Pápai Református gyűjtemény. Pápa, 1987.
 
*KÖVY Zsolt: A Pápai Református gyűjtemény. Pápa, 1987.
*SZÉCSI András: ~. = Hosszúpályi Honismereti Híradó, 1988. dec.
+
*SZÉCSI András: Kocsi Gergő Bálint. = Hosszúpályi Honismereti Híradó, 1988. december
  
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2016. október 17., 14:17-kori változata

Somogyi József szobra a pápai Köztársaság Ligetben

KOCSI CSERGŐ Bálint (Kocs, 1647. augusztus – Hosszúpályi, 1698 után) író, lelkész, tanár.

Élete

A debreceni főiskolán tanult, 1670-től a munkácsi iskola igazgatója. Református lelkészként 1671-ben Pápára hívták iskolaigazgatónak. 1674-ben a pozsonyi rendkívüli törvényszék a Wesselényi-féle összeesküvésben való állítólagos részvétele miatt több lelkésztársával együtt gályarabságra ítélte. Kiszabadulása után Svájcba ment, csak 1678-ban térhetett vissza Pápára, ahol 1683-ig tanított. 1687-ig mezőörsi, 1688 és 1693 között lepsényi lelkész. 1693-tól 1695-ig harmadszor is a Pápai Református Kollégium rektora. 1695–1698-as években Láziban, majd rövid ideig Pázmándfalun szolgált. 1698-ban Hosszúpályiba vonult vissza. Szécsi András református lelkész a Hosszúpályi Honismereti Híradó 1988. decemberi számában azt írja, hogy Csergő Bálint 1711-ben Pápáról ment Hosszúpályiba és ott 1713-ban halt meg. A templom, amelyben itt szolgált még a 14. században épült. Később lebontották. Thaly Kálmán szerint Bottyán János, majd halála után Forgách Julianna szolgálatában állt. Túlélte a szatmári békekötést. Gályarabságát elbeszélő emlékirata kordokumentumként és művészeti alkotásként is jelentős.

Pápán a Köztársaság-ligeti szoborparkban egészalakos bronzszobra, Somogyi József alkotása áll. A Református Gimnázium és a református templom falán Séllyei Istvánnal bronz, illetve márvány emléktáblája látható, előbbi Mikus Sándor alkotása.

Műve

  • Narratió brevis de oppressa libertata esslesiarum Hungaricorum. Megjelent 1738-ban, Kősziklán épült ház ostroma címmel, BOD Péter fordításában.
    • Új kiadása: A magyarországi gályarab prédikátorok emlékezete. Budapest, 1976.
  • Híres orátiós könyvét ma is őrzi a Pápai Református Könyvtár. (Ezek év végi beszédek, amelyeket a tanuló ifjúsághoz intézett. Főként latin nyelvűek, de öt magyar beszéd is található a könyvben, az 1679–1682- és 1693–1695 közötti évekből.)

Irodalom

  • HARSÁNYI István: Kocsi Gergő Bálint eddigi levelei és munkái. = Sárospataki L, 1917.
  • RÁCZ Kálmán: Kocsi Gergő Bálint. Pápa, 1906.
  • MOLDOVA György: Negyven prédikátor. (r.) Budapest, 1973.
  • KÖVY Zsolt: A Pápai Református gyűjtemény. Pápa, 1987.
  • SZÉCSI András: Kocsi Gergő Bálint. = Hosszúpályi Honismereti Híradó, 1988. december