„Istók János” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „thumb ISTÓK János (Bácsfalu, 1873. jún. 15.–Bp., 1972. febr. 22.) szobrászművész. =Élete= A hosszúfalui fafaragó iskolában kezd...” |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image: | [[Image:Istok_Janos.jpg|200px|thumb]] | ||
ISTÓK János (Bácsfalu, 1873. | ISTÓK János (Bácsfalu, 1873. június 15. – Budapest, 1972. február 22.) szobrászművész. | ||
=Élete= | =Élete= | ||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
*BUZA Barna: | *BUZA Barna: Istók János búcsúztatása. = Művészet, 1972. 5. sz. | ||
[[Category: | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] | ||
A lap jelenlegi, 2016. december 9., 17:15-kori változata
ISTÓK János (Bácsfalu, 1873. június 15. – Budapest, 1972. február 22.) szobrászművész.
Élete
A hosszúfalui fafaragó iskolában kezdte művészi tanulmányait, majd a müncheni akadémián folytatta. Budapesten Stróbl Alajos volt a mestere. Fiatalon megbízást kapott a Magyar Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc szobrának elkészítésére, amit 1902-ben avattak fel. E munkájáért királyi arany érdemrenddel tüntették ki. 1905-ben a Ramasetter Vince szoborpályázat első díját nyerte. A szobrot 1908-ban állították fel Sümegen. Készítette Szegedy Róza reliefjét Kisfaludy Sándor sírján (1905), és a Városi Múzeum udvarán álló Darnay Kálmán mellszobrot. A két világháború közötti években az egyik legtöbbet foglalkoztatott köztéri szobrász hazánkban. Számos hadi emlékműre kapott megrendelést. Műveiben realisztikus és naturalista elemek keverednek akadémikus megoldással. Leginkább emlékmű- és portrészobrászattal foglalkozott. Művészetét nagy szakmai műgond, érzékeny mintázás jellemezte. Legismertebb alkotása Bem József monumentális hatású emlékszobra. A sümegi temetőben is látható alkotása, Luiszer Karolina (Darnay Kálmánné) síremlékének női alakja. 1963-ban Érdemes művész, 1970-ben Kiváló művész címet kapott.
Irodalom
- BUZA Barna: Istók János búcsúztatása. = Művészet, 1972. 5. sz.