„Hidasi István” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb HIDASI István (Dorog, 1919. aug. 23.–Vp., 1992. jan. 17.) bányamérnök. =Élete= Tizennégy évesen bányában dolgozott, majd e...”)
 
a
 
1. sor: 1. sor:
[[Image:Hidasi_István.jpg|thumb]]
+
[[Image:Hidasi_Istvan.jpg|200px|thumb]]
  
HIDASI István (Dorog, 1919. aug. 23.–Vp., 1992. jan. 17.) bányamérnök.
+
HIDASI István (Dorog, 1919. augusztus 23. – Veszprém, 1992. január 17.) bányamérnök.
  
 
=Élete=
 
=Élete=
7. sor: 7. sor:
 
Tizennégy évesen bányában dolgozott, majd elvégezte az aknászképzőt. A felszabadulás után minisztériumi dolgozó, 1952 és 1980 között a veszprémi székhelyű Közép-dunántúli szénbányászat vezetője. Közben a miskolci egyetemen bányamérnöki oklevelet szerzett. Irányításával a térség szénbányái az ország példamutató vállalkozásaivá fejlődtek. Nevéhez fűződik az általa szerkesztett vágathajtási rakodógépek üzembeállítása. Egyik vezető egyénisége, és aktív résztvevője volt Veszprém város és a megye politikai és társadalmi életének. Munkásságát magas állami kitüntetésekkel, köztük 1958-ban Kossuth-díjjal ismerték el.
 
Tizennégy évesen bányában dolgozott, majd elvégezte az aknászképzőt. A felszabadulás után minisztériumi dolgozó, 1952 és 1980 között a veszprémi székhelyű Közép-dunántúli szénbányászat vezetője. Közben a miskolci egyetemen bányamérnöki oklevelet szerzett. Irányításával a térség szénbányái az ország példamutató vállalkozásaivá fejlődtek. Nevéhez fűződik az általa szerkesztett vágathajtási rakodógépek üzembeállítása. Egyik vezető egyénisége, és aktív résztvevője volt Veszprém város és a megye politikai és társadalmi életének. Munkásságát magas állami kitüntetésekkel, köztük 1958-ban Kossuth-díjjal ismerték el.
  
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2017. február 24., 15:46-kori változata

Hidasi Istvan.jpg

HIDASI István (Dorog, 1919. augusztus 23. – Veszprém, 1992. január 17.) bányamérnök.

Élete

Tizennégy évesen bányában dolgozott, majd elvégezte az aknászképzőt. A felszabadulás után minisztériumi dolgozó, 1952 és 1980 között a veszprémi székhelyű Közép-dunántúli szénbányászat vezetője. Közben a miskolci egyetemen bányamérnöki oklevelet szerzett. Irányításával a térség szénbányái az ország példamutató vállalkozásaivá fejlődtek. Nevéhez fűződik az általa szerkesztett vágathajtási rakodógépek üzembeállítása. Egyik vezető egyénisége, és aktív résztvevője volt Veszprém város és a megye politikai és társadalmi életének. Munkásságát magas állami kitüntetésekkel, köztük 1958-ban Kossuth-díjjal ismerték el.