„1919-ben Zircen kiadott szükségpénzek” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „A megyében a Zirci Járási Takarékpénztár adott ki 10 és 20 koronás pénztári-jegyet 1919. augusztus 12-én, amelyet a kibocsátón kívül a gőzmalomban, a fo…”)
 
 
(6 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
__NOTOC__
 +
<div style="float:left;display:block;border:2px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#F0F8FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
 +
<!-- KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG -->
 +
<h2 style="padding:3px; background:#02505b; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Zirc Értéktár - Kulturális örökség</h2>
 +
<div style="float:right;margin-left:0.7em;margin-right:0.7em">
 +
 
A megyében a Zirci Járási Takarékpénztár adott ki 10 és 20 koronás pénztári-jegyet 1919. augusztus 12-én, amelyet a kibocsátón kívül a gőzmalomban, a fogyasztási szövetkezet üzletében és mészárszékében fogadtak el. Számozott, Véssey József igazgatósági elnök facsimile aláírásával, de ismert kitöltetlen példány is. A hátoldala üres. Az eddig ismert példányok számozása alapján feltételezhető, hogy a 10 koronást 10000 korona, a 20 koronást 10 vagy 20000 korona értékben bocsátották ki.
 
A megyében a Zirci Járási Takarékpénztár adott ki 10 és 20 koronás pénztári-jegyet 1919. augusztus 12-én, amelyet a kibocsátón kívül a gőzmalomban, a fogyasztási szövetkezet üzletében és mészárszékében fogadtak el. Számozott, Véssey József igazgatósági elnök facsimile aláírásával, de ismert kitöltetlen példány is. A hátoldala üres. Az eddig ismert példányok számozása alapján feltételezhető, hogy a 10 koronást 10000 korona, a 20 koronást 10 vagy 20000 korona értékben bocsátották ki.
 +
 +
"A legnagyobb pénzügyi gondot az aprópénzhiány okozta. Az Osztrák–Magyar Bank ugyanis még 1916-ban bevonta a nemesfém, nikkel és réz érméket; vas-, ill. papírpénzekkel való felváltásuk azonban lassan haladt, majd a forradalmak következtében végleg abbamaradt. A kialakult helyzet súlyosságát mutatják a központi szervekhez küldött jelentések, sürgető táviratok. Közülük az Athenaeum Rt. vezetőinek – múzeumunkban (Magyar Munkásmozgalmi Múzeum numizmatikai gyűjteménye) található  – 1919 májusi leveléből idézünk:
 +
 +
„Ezer munkást foglalkoztató nyomdai intézetünk a kis bankópénz hiánya miatt képtelen a munkásokat szombaton kifizetni... szíveskedjenek valamely úton-módon intézkedni, hogy aprópénzhez juthassunk, mert ha munkásainkat szombaton kifizetni nem tudjuk... ez esetben az intézet további működése veszélyeztetve van...“
 +
 +
Ilyen körülmények között – kivétel nélkül helyi kezdeményezésre – születtek meg az elsősorban kis címletű (filléres, 1–2–5 koronás) szükségpénzek. E két esztendő alatt több mint 100 városi hatóság, üzem, sőt magánszemélyek kiadásában, közel 300 címlet jelent meg. Közös jellemzőjük a viszonylag kevés példányszám, valamint a térben és időben korlátozott használat. Szövegük feltünteti, hogy mely törvényhatóságnál vagy üzemben kerültek forgalomba, és megjelöli a törvényes fizetőeszközre való visszaváltás határnapját is, mivel általában egy-egy banknál letett fedezettel bírtak. Kézzel írottak is akadtak köztük. Ezért kiadóik számozással, aláírással, sokszor felülbélyegzéssel védekeztek a hamisítás ellen."
  
 
{{Indoklás
 
{{Indoklás
10. sor: 22. sor:
 
}}
 
}}
  
 +
[[Category:Zirc]]
 
=Forrás=
 
=Forrás=
Elek Miklós helytörténeti kutató, numizmatikus (Balatonfüred)
+
*Elek Miklós helytörténeti kutató, numizmatikus (Balatonfüred)
 +
*[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/80-03/ch16.html  NAGY László G.: Szükségpénzek 1918–19-ben]
 +
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
 +
Fájl:Tizkoronas szuksegpenz.jpg
 +
Fájl:Huszkoronas szuksegpenz.jpg

A lap jelenlegi, 2018. március 2., 09:03-kori változata

Zirc Értéktár - Kulturális örökség

A megyében a Zirci Járási Takarékpénztár adott ki 10 és 20 koronás pénztári-jegyet 1919. augusztus 12-én, amelyet a kibocsátón kívül a gőzmalomban, a fogyasztási szövetkezet üzletében és mészárszékében fogadtak el. Számozott, Véssey József igazgatósági elnök facsimile aláírásával, de ismert kitöltetlen példány is. A hátoldala üres. Az eddig ismert példányok számozása alapján feltételezhető, hogy a 10 koronást 10000 korona, a 20 koronást 10 vagy 20000 korona értékben bocsátották ki.

"A legnagyobb pénzügyi gondot az aprópénzhiány okozta. Az Osztrák–Magyar Bank ugyanis még 1916-ban bevonta a nemesfém, nikkel és réz érméket; vas-, ill. papírpénzekkel való felváltásuk azonban lassan haladt, majd a forradalmak következtében végleg abbamaradt. A kialakult helyzet súlyosságát mutatják a központi szervekhez küldött jelentések, sürgető táviratok. Közülük az Athenaeum Rt. vezetőinek – múzeumunkban (Magyar Munkásmozgalmi Múzeum numizmatikai gyűjteménye) található – 1919 májusi leveléből idézünk:

„Ezer munkást foglalkoztató nyomdai intézetünk a kis bankópénz hiánya miatt képtelen a munkásokat szombaton kifizetni... szíveskedjenek valamely úton-módon intézkedni, hogy aprópénzhez juthassunk, mert ha munkásainkat szombaton kifizetni nem tudjuk... ez esetben az intézet további működése veszélyeztetve van...“

Ilyen körülmények között – kivétel nélkül helyi kezdeményezésre – születtek meg az elsősorban kis címletű (filléres, 1–2–5 koronás) szükségpénzek. E két esztendő alatt több mint 100 városi hatóság, üzem, sőt magánszemélyek kiadásában, közel 300 címlet jelent meg. Közös jellemzőjük a viszonylag kevés példányszám, valamint a térben és időben korlátozott használat. Szövegük feltünteti, hogy mely törvényhatóságnál vagy üzemben kerültek forgalomba, és megjelöli a törvényes fizetőeszközre való visszaváltás határnapját is, mivel általában egy-egy banknál letett fedezettel bírtak. Kézzel írottak is akadtak köztük. Ezért kiadóik számozással, aláírással, sokszor felülbélyegzéssel védekeztek a hamisítás ellen."

THM 0002590845.jpg
"A Zirci Járási Takarékpénztár által 1919-ben kiadott pénzhelyettesítő szükségpénzek fontos szerepet töltöttek be az I. Világháborút követő súlyos gazdasági időszak kezelésében."

A Zirc Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján

Forrás