„Zirc” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
 
(29 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/Nap2011/01/Nap110126_03.pdf Ide kattints]
+
{{InfoboxTelepülés
 +
|település=Zirc
 +
|kép=Zirc abbey.jpg
 +
|képfelirat=Az apátság madártávlatból
 +
|címer=THM 0002590845.jpg
 +
|járás=Zirci
 +
|településtípus=város
 +
|irsz=8420
 +
|terület=37,40
 +
|link=www.zirc.hu
 +
}}
 +
== Földrajzi elhelyezkedés  ==
  
[[Image:Balvany.jpg|border|left]]
+
Zirc város a Bakony hegység központi részén, a Zirci-medencében helyezkedik el. A Zirci medencét-Zirc várost-északról a Sestra-hegy (Szesztra-nővérek), észak-nyugatról a Pintér-hegy, dél-nyugatról a Három-hegy szegélyezi, bizonyos védelmet nyújtva az uralkodó szelektől. A keleti riányú nyitottságot a 20 hektáros Arborétum töri meg. A Magas-Bakony tájegység, melyen Zirc város és vonzáskörzete elterül, éghajlata hegyvidéki jellegű. Az évi középhőmérséklet 9 °C, január -3 °C, július +20 °C. Az átlagos évi csapadék 800 mm. A viszonylagosan sok csapadék ellenére sem gazdag a vidék felszíni vizekben. A dolomit- és mészkőhegyek elnyelik a csapadék jelentős részét. Az elnyelt csapadék kisebb hányada a hegység peremén karsztforrásként jut újra a felszínre. A Magas-Bakony folyóvizei csak ereknek,csermelyeknek, patakoknak nevezhetők az előbb felsorolt okok miatt. Évszakonként változó vízhozamuk a csapadék függvénye. A Zircen keresztülfolyó [[Cuha-patak|Cuha-patak]] a Zirci-medence forrásaiból táplálkozik és Vinye közelében folyik bele a Porvai-medence forrásainak vizeit összegyűjtő Hódos-ér.  
 +
 
 +
A város könnyen megközelíthető a 82-es főúton. Az 1896-ban épült Győr - Zirc - Veszprém vasútvonal is jó szolgálatot tesz a Magas-Bakonyban túrázni vágyó csoportok utazásához.;
 +
 
 +
== Alapítás-újralapítás  ==
 +
 
 +
Az ország legmagasabban fekvő (400 m) kisvárosát 1182-ben III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból érkező [[Ciszterciek|ciszterci szerzetesek]] alapították, majd a török hódoltság után 1712-től a sziléziai Heinrichau ciszterei építették újjá, európai hírű szellemi és gazdasági kultúrát, – ezzel térségi központot teremtve a [[Bakony|Bakony]] szívében.<br>[[Zirc_története|Zirc történetét lásd részletesebben]]
 +
 
 +
== Lakosság  ==
 +
 
 +
Zirc lakossága 1945-től 1990-ig folyamatosan növekedett. 1945-ben 3500, 1990-ben 7800 volt a város lakossága. Azóta azonban szinte folyamatosan csökkent. A ma 7 110 lakosú bakonyi „főváros” idegenforgalma kiemelkedő: megőrzött történelmi emlékeivel, kulturális programjaival, szolgáltatásaival és családias hangulatú vendégszeretetével évente százezernyi látogatót fogad. Zirc a bakonyi túraútvonalak kiindulópontja, környéke a hegység egyik legszebb, turisztikai szempontból is vonzó tája.
 +
 
 +
Zirc, a Bakony fővárosa ma egy dinamikusan fejlődő, jövőképpel rendelkező térségi központ.
 +
 
 +
== Testvérvárosai  ==
 +
 
 +
Polheim, Németország (1990)<br>Barót, Románia (1990)<br>Nivala, Finnország (1998)<br>
 +
 
 +
== Forrás  ==
 +
 
 +
Magyarország városai. szerk. Karvalics László. Bp., ÉGISZ Kiadó. 1996-
 +
 
 +
[[Category:Települések]] [[Category:Zirc]]

A lap jelenlegi, 2013. december 6., 17:15-kori változata

Zirc
Zirc abbey.jpg
Az apátság madártávlatból
THM 0002590845.jpg
Zirc címere
Közigazgatás
Járás: Zirci
Jogállás: város
Irányítószám 8420
Földrajzi adatok
Terület: 37,40 km2
Zirc weboldala

Földrajzi elhelyezkedés

Zirc város a Bakony hegység központi részén, a Zirci-medencében helyezkedik el. A Zirci medencét-Zirc várost-északról a Sestra-hegy (Szesztra-nővérek), észak-nyugatról a Pintér-hegy, dél-nyugatról a Három-hegy szegélyezi, bizonyos védelmet nyújtva az uralkodó szelektől. A keleti riányú nyitottságot a 20 hektáros Arborétum töri meg. A Magas-Bakony tájegység, melyen Zirc város és vonzáskörzete elterül, éghajlata hegyvidéki jellegű. Az évi középhőmérséklet 9 °C, január -3 °C, július +20 °C. Az átlagos évi csapadék 800 mm. A viszonylagosan sok csapadék ellenére sem gazdag a vidék felszíni vizekben. A dolomit- és mészkőhegyek elnyelik a csapadék jelentős részét. Az elnyelt csapadék kisebb hányada a hegység peremén karsztforrásként jut újra a felszínre. A Magas-Bakony folyóvizei csak ereknek,csermelyeknek, patakoknak nevezhetők az előbb felsorolt okok miatt. Évszakonként változó vízhozamuk a csapadék függvénye. A Zircen keresztülfolyó Cuha-patak a Zirci-medence forrásaiból táplálkozik és Vinye közelében folyik bele a Porvai-medence forrásainak vizeit összegyűjtő Hódos-ér.

A város könnyen megközelíthető a 82-es főúton. Az 1896-ban épült Győr - Zirc - Veszprém vasútvonal is jó szolgálatot tesz a Magas-Bakonyban túrázni vágyó csoportok utazásához.;

Alapítás-újralapítás

Az ország legmagasabban fekvő (400 m) kisvárosát 1182-ben III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból érkező ciszterci szerzetesek alapították, majd a török hódoltság után 1712-től a sziléziai Heinrichau ciszterei építették újjá, európai hírű szellemi és gazdasági kultúrát, – ezzel térségi központot teremtve a Bakony szívében.
Zirc történetét lásd részletesebben

Lakosság

Zirc lakossága 1945-től 1990-ig folyamatosan növekedett. 1945-ben 3500, 1990-ben 7800 volt a város lakossága. Azóta azonban szinte folyamatosan csökkent. A ma 7 110 lakosú bakonyi „főváros” idegenforgalma kiemelkedő: megőrzött történelmi emlékeivel, kulturális programjaival, szolgáltatásaival és családias hangulatú vendégszeretetével évente százezernyi látogatót fogad. Zirc a bakonyi túraútvonalak kiindulópontja, környéke a hegység egyik legszebb, turisztikai szempontból is vonzó tája.

Zirc, a Bakony fővárosa ma egy dinamikusan fejlődő, jövőképpel rendelkező térségi központ.

Testvérvárosai

Polheim, Németország (1990)
Barót, Románia (1990)
Nivala, Finnország (1998)

Forrás

Magyarország városai. szerk. Karvalics László. Bp., ÉGISZ Kiadó. 1996-