„A balatonfüredi savanyúvízi fürdőtelep” változatai közötti eltérés
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
2. sor: | 2. sor: | ||
A Flasker András seborvos által, a mai Kossuth Lajos forrásnál 1702-ben alapított savanyúvízi gyógyfürdő körül 1782 és 1915 között épült fel a ma is látható fürdőtelep, korabeli nevén "Savanyúvíz", mai nevén "reformkori városrész". 1755-től - a kamarai időszakot leszámítva - 1949-ig a tihanyi bencés apátság tulajdonában volt. Barokk alaprajza báró Schilson Jánosnak, a pesti Lipótváros tervezőjének és munkatársainak az elképzeléseit tükrözi. | A Flasker András seborvos által, a mai Kossuth Lajos forrásnál 1702-ben alapított savanyúvízi gyógyfürdő körül 1782 és 1915 között épült fel a ma is látható fürdőtelep, korabeli nevén "Savanyúvíz", mai nevén "reformkori városrész". 1755-től - a kamarai időszakot leszámítva - 1949-ig a tihanyi bencés apátság tulajdonában volt. Barokk alaprajza báró Schilson Jánosnak, a pesti Lipótváros tervezőjének és munkatársainak az elképzeléseit tükrözi. | ||
+ | Kiépítése folyamatosan, több szakaszban és több nemzedék munkájával történt. | ||
==A fürdőtelep részei időrendben== | ==A fürdőtelep részei időrendben== | ||
===18. század=== | ===18. század=== | ||
− | *felső vendéglő(1782) | + | *felső vendéglő (1782) |
*az első balatoni hidegfürdő (1783) | *az első balatoni hidegfürdő (1783) | ||
*Ófürdőház (1792) | *Ófürdőház (1792) |
A lap jelenlegi, 2017. január 28., 20:29-kori változata
A Flasker András seborvos által, a mai Kossuth Lajos forrásnál 1702-ben alapított savanyúvízi gyógyfürdő körül 1782 és 1915 között épült fel a ma is látható fürdőtelep, korabeli nevén "Savanyúvíz", mai nevén "reformkori városrész". 1755-től - a kamarai időszakot leszámítva - 1949-ig a tihanyi bencés apátság tulajdonában volt. Barokk alaprajza báró Schilson Jánosnak, a pesti Lipótváros tervezőjének és munkatársainak az elképzeléseit tükrözi.
Kiépítése folyamatosan, több szakaszban és több nemzedék munkájával történt.
Tartalomjegyzék
A fürdőtelep részei időrendben
18. század
- felső vendéglő (1782)
- az első balatoni hidegfürdő (1783)
- Ófürdőház (1792)
- Horváth-, Thurszky- és az Ardrich-ház (Kedves cukrászda) (1790-es évek)
19. század
- postaház (1816)
- zsidó vendéglő (1817)
- szegénykórház (1821)
Az 1826. és 1834. évi tűzvész utáni fejlesztések legfontosabb eredménye:
- Újfürdőház
- Keresztház
Az 1866-72. évi beruházások:
- Gyógyterem (1878)
- fedett sétány (1880)
- balatoni hidegfürdő (1889)
- Ipoly-udvar, Kisfaludy vendéglő és Balaton vendéglő (1894)
20. század
1912-15. évi nagyberuházással:
- Erzsébet szanatórium
- Tibor fürdő
Az európai fürdőintézetekhez szervesen tartozó intézmények közül
- sétatér és angolkert (1790)
- kőszínház (1831)
- az első nyári színház (1842), a második (1861)
- az első lövölde (1844), a második (1852)
- fürdőtelepi kápolna (Kerek templom) (1846)
"Az 1782-1915 között felépített balatonfüredi savanyúvízi fürdőtelep elrendezése és épületei funkcionális és esztétikai szempontból az európai fürdőkultúra követelményrendszerének a legsikeresebb magyarországi megvalósulását képviselik."
A Balatonfüred Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 6/2015. (V.26.) határozata alapján |
Források
- Lichtneckert András: A balatonfüredi savanyúvízi gyógyfürdő története az alapítástól az államosításig, 1702-1949 .- Balatonfüred, 2013
- Lichtneckert András: Az anarchiától a keresztig - a füredi fürdőtelep kialakulásának vázlata. Füredi História. 2013.2 szám 3-13.
- Zákonyi Ferenc: Balatonfüred : Adalékok Balatonfüred történetéhez a kezdetektől 1945-ig .- Veszprém : [Városi Tanács, Balatonfüred], 1988