„A balatonfüredi savanyúvízi fürdőtelep” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
  
 
A Flasker András seborvos által, a mai Kossuth Lajos forrásnál 1702-ben alapított savanyúvízi gyógyfürdő körül 1782 és 1915 között épült fel a ma is látható fürdőtelep, korabeli nevén "Savanyúvíz", mai nevén "reformkori városrész". 1755-től - a kamarai időszakot leszámítva - 1949-ig a tihanyi bencés apátság tulajdonában volt. Barokk alaprajza báró Schilson Jánosnak, a pesti Lipótváros tervezőjének és munkatársainak az elképzeléseit tükrözi.
 
A Flasker András seborvos által, a mai Kossuth Lajos forrásnál 1702-ben alapított savanyúvízi gyógyfürdő körül 1782 és 1915 között épült fel a ma is látható fürdőtelep, korabeli nevén "Savanyúvíz", mai nevén "reformkori városrész". 1755-től - a kamarai időszakot leszámítva - 1949-ig a tihanyi bencés apátság tulajdonában volt. Barokk alaprajza báró Schilson Jánosnak, a pesti Lipótváros tervezőjének és munkatársainak az elképzeléseit tükrözi.
 +
Kiépítése folyamatosan, több szakaszban és több nemzedék munkájával történt.
  
 
==A fürdőtelep részei időrendben==
 
==A fürdőtelep részei időrendben==
 
===18. század===
 
===18. század===
*felső vendéglő(1782)
+
*felső vendéglő (1782)
 
*az első balatoni hidegfürdő (1783)
 
*az első balatoni hidegfürdő (1783)
 
*Ófürdőház (1792)
 
*Ófürdőház (1792)

A lap jelenlegi, 2017. január 28., 20:29-kori változata


A Flasker András seborvos által, a mai Kossuth Lajos forrásnál 1702-ben alapított savanyúvízi gyógyfürdő körül 1782 és 1915 között épült fel a ma is látható fürdőtelep, korabeli nevén "Savanyúvíz", mai nevén "reformkori városrész". 1755-től - a kamarai időszakot leszámítva - 1949-ig a tihanyi bencés apátság tulajdonában volt. Barokk alaprajza báró Schilson Jánosnak, a pesti Lipótváros tervezőjének és munkatársainak az elképzeléseit tükrözi. Kiépítése folyamatosan, több szakaszban és több nemzedék munkájával történt.

A fürdőtelep részei időrendben

18. század

  • felső vendéglő (1782)
  • az első balatoni hidegfürdő (1783)
  • Ófürdőház (1792)
  • Horváth-, Thurszky- és az Ardrich-ház (Kedves cukrászda) (1790-es évek)

19. század

  • postaház (1816)
  • zsidó vendéglő (1817)
  • szegénykórház (1821)

Az 1826. és 1834. évi tűzvész utáni fejlesztések legfontosabb eredménye:

  • Újfürdőház
  • Keresztház

Az 1866-72. évi beruházások:

  • Gyógyterem (1878)
  • fedett sétány (1880)
  • balatoni hidegfürdő (1889)
  • Ipoly-udvar, Kisfaludy vendéglő és Balaton vendéglő (1894)

20. század

1912-15. évi nagyberuházással:

  • Erzsébet szanatórium
  • Tibor fürdő

Az európai fürdőintézetekhez szervesen tartozó intézmények közül

  • sétatér és angolkert (1790)
  • kőszínház (1831)
  • az első nyári színház (1842), a második (1861)
  • az első lövölde (1844), a második (1852)
  • fürdőtelepi kápolna (Kerek templom) (1846)
Cimer-bfured.png
"Az 1782-1915 között felépített balatonfüredi savanyúvízi fürdőtelep elrendezése és épületei funkcionális és esztétikai szempontból az európai fürdőkultúra követelményrendszerének a legsikeresebb magyarországi megvalósulását képviselik."

A Balatonfüred Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 6/2015. (V.26.) határozata alapján






Források

  • Lichtneckert András: A balatonfüredi savanyúvízi gyógyfürdő története az alapítástól az államosításig, 1702-1949 .- Balatonfüred, 2013
  • Lichtneckert András: Az anarchiától a keresztig - a füredi fürdőtelep kialakulásának vázlata. Füredi História. 2013.2 szám 3-13.
  • Zákonyi Ferenc: Balatonfüred : Adalékok Balatonfüred történetéhez a kezdetektől 1945-ig .- Veszprém : [Városi Tanács, Balatonfüred], 1988