Györgyi Dénes

(Budapest 1886. április 25. - Budapest 1961. november 22.) építészmérnök, tanár.

	Györgyi Dénes
	Született:	Budapest
		1886. április 25.
	Elhunyt:	Budapest
		1961. november 22.
	Pályafutása
	Foglalkozása:	építészmérnök, tanár

"a két világháború közti sötét és szomorú magyar világ egyik legkiválóbb magyar építőművésze" Kós Károly

Élete

Györgyi Dénes a művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgár családba született. Apai nagyapja Györgyi Giergl Alajos festőművész, édesapja Györgyi Kálmán iparművész és művészeti író, nagybátyja Györgyi Géza és Giergl Kálmán építész.

Györgyi Dénes a budapesti Királyi József Műegyetem építészkarán 1909-ben szerzett oklevelet. Előbb az Országos Magyar Iparművészeti Iskolánál oktató, majd 1945-től 1946-ban történt nyugdíjazásáig az iskola igazgatója. Oktatói tevékenysége mellett tervezői munkát is végzett, időnként más építészekkel társulva. Kós Károllyal kötött barátsága, a „Fiatalok” építészcsoportjához való tartozása megszabta pályafutásának kezdetét. A Fiatalok a magyar parasztház, elsősorban az erdélyi kalotaszegi népi építészet szerkezeti és formai tanulságai alapján, valamint az angol Arts and Crafts mozgalom és a fin nemzeti romantika hatására korszerű és ugyanakkor sajátosan magyar építészet megalkotását tűzték ki célul. Főbb munkái: a zebegényi római katolikus templom, a XII. kerületi Városmajor utcai iskola és óvoda, a Hangya Szövetkezet IX. Közraktár utcai egykori székháza, a keszthelyi Balatoni Múzeum és a debreceni Déri Frigyes Múzeum. A IV. Károly 1916-os koronázási ünnepségének dekorációját Kós Károllyal, Kismarty-Lechner Jenővel és Pogány Móriccal együtt tervezte. Munkáit a historizáló és az art deco stílus jellemezte, a harmincas években már a Modern Mozgalom is erősen hat rá.

Az épülettervezés mellett már pályája elején részt vett kiállítások rendezésében kiállítási épületek és belsők tervezőjeként. Korának leggyakorlottabb kiállítás-építésze volt, a philadelphiai, barcelonai, brüsszeli, párizsi világkiállítások általa tervezett hatásos magyar pavilonjaira a külföld is felfiyelt, megkapta a belga Lipót-rend parancsnoki keresztjét, majd a francia becsületrend tiszti keresztjét és a párizsi világkiállítás nagydíját. Tervei alapján készült el a pittsburghi egyetem főépületében az ún. magyar terem berendezése.

A hazai hivatalos körök is elismerték munkásságát: 1935-ben a Képzőművészeti Társulat nagydíját, 1936-ban a Magyar Képzőművészek Egyesületének aranyérmét, 1937-ben a Magyar Építőművészek Szövetségének mesterdíját vehette át. 2010-ben posztumus Ybl Miklós díjat kapott

1919-ben megnősült, tanítványát, Grofcsik Emíliát vette feleségül. A Grofcsik család révén került kapcsolatba a Balaton vidékével, elsősorban Balatonalmádival.

1950-től néhány évig állami tervező vállalatoknak dolgozott. Többek között a Veszprémi Nehézvegyipari Egyetem építkezését vezette, de betegsége rövidesen megakadályozta a munkában. Utolsó éveit Balatonalmádiban élte le, ahol 1990-ben az általa tervezett általános iskolát és a mellette lévő utcát róla nevezték el.

Munkái

HANGYA-székház a Közraktár úton, 1917-20

• 1917-1920 Budapest. Közraktár utca 30. Hangya-irodaház (ma irodaház)
• 1923 Néprajzi Múzeum pályaterve
• 1923-29 Debreceni Déri Frigyes Múzeum - (Debrecen, Déri tér 1. sz.; alapítás: 1902) A Déri Múzeum épülete Györgyi Dénes ízig-vérig neobarokk épületei közé tartozik (Münnich Aladárral közös terv, 1923-1929). Az épületnél a tervezők szabadabban érvényesíthették elképzeléseiket, s a történeti formákkal épült múzeum - előtte Medgyessy szobraival - mindmáig Debrecen belvárosának ékessége.
• 1926 Philadelphiai kiállítási pavilon
• 1926 ELMŰ Honvéd utcai bérház - a hazai art-deco építészet kivételes emléke. A 20. század első felének két kiváló építésze, Román Ernő és Györgyi Dénes 1926-ra építették fel a bérházát a Markó és a Honvéd utca sarkán, mellé trafóház is került 1930-ra. Idővel eredeti funkcióját elvesztette, a kilencvenes években közel 4000 m2 irodaházzá alakította egy bank. A külső teljesen eredeti.
• 1929 Barcelonai pavilon (Menyhért Miklós)
• 1920-as évek vége, debreceni egyetemi tanári lakások
• 1929-30 Diákotthon, Debrecen (Nem épült meg)
• 1930-39 Pittsburgh-i magyar szoba
• 1931 Debreceni városháza
• 1932-33 Orom utcai bérház
• 1932 Szent János tér
• 1933 Bérház a Nyáry Pál (eredetileg Kaas Ivor ) utcában
• 1933 Rákóczi út 66
• 1935 Rákóczi út 12
• 1935 Brüsszeli pavilon
• 1937 Párizsi pavilon
• 1936 Danuvia (kapukeretezés)
• 1938 ELMŰ Attila úti épülete
• 1938 Debreceni Nagyerdei Gyógyfürdő
• 1938 Pongrác úti lakótelep két épület egysége
• 1940-41 Tomcsányi úti elemi iskola

• 
  Kiskunhalasi iskola, 1913
• 
  Debrecen, Déri Múzeum (Münnich Aladárral), főhomlokzat részlete, 1925-29
• 
  A barcelonai világkiállítás magyar pavilonja, 1929
• 
  Zebegényi templom, Györgyi Dénes festménye, 1908

Balatonalmádiban

• 
  Györgyi Dénes iskola vázlata
• 
  Györgyi Dénes saját háza Balatonalmádiban, ma a Magyar Tudományos Akadémia üdülője, 1934

• 1922 A Yacht-klub háza - terv, nem valósult meg
• 1934 Hősi emlékmű
• 1934 Bajcsy Zsilinszky utca. Saját családiház
• 1935-1936 Postatakarékpénztári tisztviselők üdülőotthona
• 1939 Családiház. (Dr. Márkus Andor háza)
• 1930-as évek Balatonalmádi község szabályozása - pályaterv, nem valósult meg
• 1942 Családiház (Legény Béla háza)
• 1943 A Balatoni Yacht-klub épületei - terv, nem valósult meg
• 1948 Balatonalmádi általános iskola
• 1949 Református imaház - terv, nem valósult meg

Irodalom

Csordás Lajos: Áramház. Budapest. 2006 (III. új évf.) 5. szám

Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes. Budapest, 1974.

Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes emlékezete. Magyar Szemle. XX. évf. 9.-10. sz.

Schildmayer Ferenc: Györgyi Dénes és Almádi. Új Almádi Újság, 2001. (13. évf.) 8. sz. 2. p.

Az emlékkiállítás elé : 125 éve született Györgyi Dénes. Új Almádi Újság, 2011. (23. évf.) 8. sz. 4 p.