„Vöröskőfejtés és vöröskőfaragás Balatonalmádiban” változatai közötti eltérés
A Helyismeret wikiből
a (→Első világháborús emlékkereszt) |
a |
||
| (20 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | __NOTOC__ | |
| − | + | <div style="float:left;display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#FFF5EE;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> | |
| − | + | <!-- ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG --> | |
| − | + | ||
| + | <h2 style="padding:3px; background:#B0232A; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség</h2> | ||
| + | <div style="float:right;margin-left:0.7em;margin-right:0.7em"> | ||
| + | </div> | ||
| + | [[Image:Kofaragas_001.jpg|thumb|right|200px]] | ||
==A vörös homokkő== | ==A vörös homokkő== | ||
A földtörténet Perm időszakában képződtek a Balatonfelvidéki Homokkő Formáció rétegei. | A földtörténet Perm időszakában képződtek a Balatonfelvidéki Homokkő Formáció rétegei. | ||
| − | Anyagukat negyedmilliárd éve folyóvizek rakták le, melyek félsivatagi környezetben tartottak a közeli tenger felé. A kőzet jellegzetes, többnyire fakó lilásvörös-barnásvörös színét a homokszemcsék közötti hézagokban elhelyezkedő és a szemcsék felületét bevonó vasásványok (hematit és limonit) adják. Maguk a homokszemek az ősi variszkuszi magashegységet felépítő kőzetek lepusztulásából származnak. | + | Anyagukat negyedmilliárd éve folyóvizek rakták le, melyek félsivatagi környezetben tartottak a közeli tenger felé. A kőzet jellegzetes, többnyire fakó lilásvörös-barnásvörös színét a homokszemcsék közötti hézagokban elhelyezkedő és a szemcsék felületét bevonó vasásványok (hematit és limonit) adják. Maguk a homokszemek az ősi variszkuszi magashegységet felépítő kőzetek lepusztulásából származnak. |
| + | |||
| + | <blockquote>''A nagy kiterjedésű folyóvízi síkságot körülbelül 250 millió évvel ezelőtt (a perm és a triász időszak határán) elöntötte az északkelet felől előrenyomuló tenger. Itt, a Balatonfelvidéken a határ jól követhető: a szárazföldön keletkezett, permi vörös homokkőre éles színváltással települ a triász korú, világosszürke dolomit, amely a sokmillió éven át tartó tengeri üledékképződés legidősebb kőzete.''</blockquote> | ||
| + | |||
| + | <blockquote>''A permi vörös homokkő a Balaton-felvidéken jelenleg két sávban bukkan felszínre: Balatonfűzfőtől Aszófőig egy 3 km széles, valamint Zánka-Badacsonyörs között egy körülbelül 5 km széles zónában. Ezeken a területeken járva úton-útfélen találkozhatunk a feltűnő színű homokkővel, ami évszázadok óta kedvelt építőanyag: templomok, nyaralók, csónakházak, kilátók, kerítések épültek és épülnek belőle napjainkban is.''<ref>[http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/2014/TermVil201407_327.pdf Babinszki Edit: Az ismeretlen ismerős : A Balatonfelvidéki Homokkő.] In: Természet Világa. 145. évf. 7. sz. p. 327-328.</ref> </blockquote> | ||
==Az almádi vöröskőbányászat== | ==Az almádi vöröskőbányászat== | ||
A Lomb, majd Batthyány utcában volt az almádi vöröskő-bányászat központja. Első írásos emlékeit XIII. századi oklevelekben találták meg, de a régészeti leletek azt is elárulják, hogy a vörös homokkövet már a rómaiak is szívesen megfaragták. Az itteni középkori kőfaragó-kultúra kialakításában falusi mestereink mellett olasz mesterek is szerepet játszottak. Apáról fiúra szállott a kőzet és a kőfaragás szeretete. Hozzáértésüket, eredendő szépérzéküket ma is számtalan alkotás őrzi. | A Lomb, majd Batthyány utcában volt az almádi vöröskő-bányászat központja. Első írásos emlékeit XIII. századi oklevelekben találták meg, de a régészeti leletek azt is elárulják, hogy a vörös homokkövet már a rómaiak is szívesen megfaragták. Az itteni középkori kőfaragó-kultúra kialakításában falusi mestereink mellett olasz mesterek is szerepet játszottak. Apáról fiúra szállott a kőzet és a kőfaragás szeretete. Hozzáértésüket, eredendő szépérzéküket ma is számtalan alkotás őrzi. | ||
| + | |||
| + | A magyar szent korona országainak területén létező kőbányák Schafarzik Ferenc bányakatalógusának és gyűjteményének revíziója, amely az interneten megtalálható | ||
==Első világháborús emlékkereszt== | ==Első világháborús emlékkereszt== | ||
[[Image:Almadi_elso_vh_kereszt.jpg|thumb|right|120px]] | [[Image:Almadi_elso_vh_kereszt.jpg|thumb|right|120px]] | ||
| − | + | Az emlékkeresztet 1923-ban állították fel a [[Vörösberényi plébániatemplom|Szent Ignác Templom]] előtt. 1979-ben a műút korszerűsítése miatt áthelyezték a temetőbe. | |
| + | |||
| + | Jelenleg a vöröskőből készült alkotás Vörösberényben a Veszprémi út mellet, a Mandulásnál található. A keresztet az első világháború áldozatainak emlékére emelték. | ||
| + | |||
| + | Felirata: ''FELTÁMADUNK az 1914-1918 VILÁG HÁBORÚBAN ELESETT HŐSEINK EMLÉKÉRE EMELTETTE A rom. kat. ifjúság és a jó szívű adakozók'' | ||
| + | |||
| + | A talapzatra vésett felirat tanúsága szerint a kereszt Toscani Lajos és Kázmér almádi kőfaragók munkája. | ||
{{Indoklás | {{Indoklás | ||
| + | |település=Balatonalmádi | ||
| + | |határozat= | ||
| + | |címer=Cimer.jpg | ||
|igazítás=left | |igazítás=left | ||
|méret=70 | |méret=70 | ||
|indoklás=A vöröskő Balatonalmádi magán és középületeinek meghatározó díszítő- és építő anyaga. Az egyik legkevésbé feltárt dokumentációjú helyi érték, kutatását a Honismereti és Városszépítő kör egyik fontos feladatának tartja. | |indoklás=A vöröskő Balatonalmádi magán és középületeinek meghatározó díszítő- és építő anyaga. Az egyik legkevésbé feltárt dokumentációjú helyi érték, kutatását a Honismereti és Városszépítő kör egyik fontos feladatának tartja. | ||
}} | }} | ||
| + | <br><br><br><br><br><br> | ||
==Hivatkozás== | ==Hivatkozás== | ||
| + | <references/> | ||
| + | ==Felhasznált irodalom== | ||
| + | *Juhász Árpád: Évmilliók emlékei. Gondolat. Budapest, 1983. | ||
| + | *[http://www.ace.hu/schaf/ Schafarzik Ferenc: A Magyar Szent Korona országi területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest, 1904.] | ||
| + | *[https://youtu.be/bUMuESurrRI Kovács István: A balatonalmádi vöröskőbányászat története előadás 2015.05.11.] | ||
| + | </div> | ||
| − | |||
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]] | [[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]] | ||
A lap jelenlegi, 2017. október 5., 17:13-kori változata
Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség
A vörös homokkő
A földtörténet Perm időszakában képződtek a Balatonfelvidéki Homokkő Formáció rétegei. Anyagukat negyedmilliárd éve folyóvizek rakták le, melyek félsivatagi környezetben tartottak a közeli tenger felé. A kőzet jellegzetes, többnyire fakó lilásvörös-barnásvörös színét a homokszemcsék közötti hézagokban elhelyezkedő és a szemcsék felületét bevonó vasásványok (hematit és limonit) adják. Maguk a homokszemek az ősi variszkuszi magashegységet felépítő kőzetek lepusztulásából származnak.
A nagy kiterjedésű folyóvízi síkságot körülbelül 250 millió évvel ezelőtt (a perm és a triász időszak határán) elöntötte az északkelet felől előrenyomuló tenger. Itt, a Balatonfelvidéken a határ jól követhető: a szárazföldön keletkezett, permi vörös homokkőre éles színváltással települ a triász korú, világosszürke dolomit, amely a sokmillió éven át tartó tengeri üledékképződés legidősebb kőzete.
A permi vörös homokkő a Balaton-felvidéken jelenleg két sávban bukkan felszínre: Balatonfűzfőtől Aszófőig egy 3 km széles, valamint Zánka-Badacsonyörs között egy körülbelül 5 km széles zónában. Ezeken a területeken járva úton-útfélen találkozhatunk a feltűnő színű homokkővel, ami évszázadok óta kedvelt építőanyag: templomok, nyaralók, csónakházak, kilátók, kerítések épültek és épülnek belőle napjainkban is.[1]
Az almádi vöröskőbányászat
A Lomb, majd Batthyány utcában volt az almádi vöröskő-bányászat központja. Első írásos emlékeit XIII. századi oklevelekben találták meg, de a régészeti leletek azt is elárulják, hogy a vörös homokkövet már a rómaiak is szívesen megfaragták. Az itteni középkori kőfaragó-kultúra kialakításában falusi mestereink mellett olasz mesterek is szerepet játszottak. Apáról fiúra szállott a kőzet és a kőfaragás szeretete. Hozzáértésüket, eredendő szépérzéküket ma is számtalan alkotás őrzi.
A magyar szent korona országainak területén létező kőbányák Schafarzik Ferenc bányakatalógusának és gyűjteményének revíziója, amely az interneten megtalálható
Első világháborús emlékkereszt
Az emlékkeresztet 1923-ban állították fel a Szent Ignác Templom előtt. 1979-ben a műút korszerűsítése miatt áthelyezték a temetőbe.
Jelenleg a vöröskőből készült alkotás Vörösberényben a Veszprémi út mellet, a Mandulásnál található. A keresztet az első világháború áldozatainak emlékére emelték.
Felirata: FELTÁMADUNK az 1914-1918 VILÁG HÁBORÚBAN ELESETT HŐSEINK EMLÉKÉRE EMELTETTE A rom. kat. ifjúság és a jó szívű adakozók
A talapzatra vésett felirat tanúsága szerint a kereszt Toscani Lajos és Kázmér almádi kőfaragók munkája.
 |
"A vöröskő Balatonalmádi magán és középületeinek meghatározó díszítő- és építő anyaga. Az egyik legkevésbé feltárt dokumentációjú helyi érték, kutatását a Honismereti és Városszépítő kör egyik fontos feladatának tartja."
A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján |
Hivatkozás
- ↑ Babinszki Edit: Az ismeretlen ismerős : A Balatonfelvidéki Homokkő. In: Természet Világa. 145. évf. 7. sz. p. 327-328.
Felhasznált irodalom
- Juhász Árpád: Évmilliók emlékei. Gondolat. Budapest, 1983.
- Schafarzik Ferenc: A Magyar Szent Korona országi területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest, 1904.
- Kovács István: A balatonalmádi vöröskőbányászat története előadás 2015.05.11.
