A lap 2011. július 4., 15:26-kori változata

RANOLDER János (Pécs, 1806. máj. 16.–Csopak, 1875. szept. 12) r. k. püspök, író, tanár, könyvtáros.

Élete

Középiskolába szülővárosában járt, a filozófiát és a teológiát a pesti egyetemen tanulta. Végzett teológusként 1828-ban, a püspöki irodában teljesített szolgálatot. 1829-ben szentelték pappá, majd Bécsben tanult, ahol 1830-ban doktorrá avatták. 1831 és 1840 között a szentírástudomány és a keleti nyelvek tanára, püspöki segédkönyvtáros Pécsett. A pesti egyetem hitszónoka és a hittan tanára. 1845-től pécsi kanonok. A Veszprémi Egyházmegye püspökévé 1849. november 10-én nevezték ki, 1850. január 7-én szentelték fel. Valóságos titkos tanácsos, pápai trónálló. 1867. június 8-án megkoronázta Erzsébet királynét. 1872-ben alapította a cseszneki helyi káplánságot, Sármelléken új plébániaházat emeltetett, az alsópáhokit, gógánfait, a sümegit és a sümegcsehit restauráltatta. Különösen a betegápolás és a nőnevelés ügyében tette nevét halhatatlanná. 1854-ben Veszprémbe telepítette az Irgalmas Nővéreket, akiket tanítással és betegápolással bízott meg. Még abban az évben felszentelte a nővérek és a kórház számára épített kápolnát. Tanítás céljából 1864-ben Irgalmas Nővéreket telepített Pápára, 1872-ben Tapolcára. Veszprémbe 1860-ban hívta az Angolkisasszonyokat, tanintézetet és templomot építtetett számukra. Keresztet állíttatott a Badacsony tetejére, a sümegi temetőben pedig Kisfaludy Sándornak síremléket emeltetett. A szabadságharc leverése után igen nehéz időkben foglalta el a püspöki széket. Az osztrák katonai diktatúra kegyetlenül vadászott azokra a papokra, aki részt vettek a szabadságharcban. Ranolder úgy mentette meg papjait a börtönből, hogy berendelte, megdorgálta, majd valamelyik rendházba rejtette őket. A hatóságokat arról tájékoztatta, hogy a keresett személyek büntetésüket töltik. Rendkívül művelt ember és kiváló szónok volt. Beutazta Európát és tapasztalatairól a Religio és Nevelés c. folyóiratban 1843–1844-ben Útivázlatok címen számolt be. Szaktudományát kézikönyvvel gazdagította: Hermeneutica. Pécs, 1834. Ezt a kézikönyvet sok országban, még Amerikában is használták. Rómában három kiadást is megért. A magyar bor hírnevének erősítése érdekében több szőlőt vásárolt Csopakon, Badacsonyban, a Somló-hegyen. Nagy gondot fordított a fajtanemesítésre. E cél érdekében az egyszerű embereknek is nagyszámú szőlővesszőt adományozott. A veszprémi alsóvárosi temetőben lévő családi sírboltból a hamvait 1991. október 10-én áthelyezték a Szent Mihály Székesegyházba. Veszprémben teret neveztek el róla. A város önkormányzata nevelők kitüntetésére Ranolder-díjat alapított.

Művei

• Sermones sacri auditoribus suis oblati. Pest, 1842. (Egyetemi prédikációi.)
• A kath. anyaszentegyház szertartásai. Veszprém, 1851.
• A hitoktatás gyakorlati kézikönyve. (GRUBER Ágoston művének ford.) Pest, 1854.

Irodalom

• KÁKAY Aranyos: Újabb fény és árnyképek. Pest, 1866.
• Magyarország és a Nagyvilág, 1875. 19. sz.
• Vasárnapi Újság, 1875. 20. sz.
• TAKÁCS Lajos: ~ veszprémi püspök élete és munkássága. Veszprém, 1987.
• T. J.: Gyenge testében erős lélek lakozott. Emlékezés ~ra. = Megyei Pedagógiai Körkép 1992. 3–4. sz.
• MOLNÁR Jánosné: Ezeréves a magyar iskola. ~ iskolaalapításai. = Napló, 1996. szept. 28.