„Épített szakrális kisemlékek” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (20 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Epitett orokseg lap|szöveg= | ||
Hazánk egész területén, de főleg a Dunántúlon, utak mentén, templomok előtt, temetők központjában, vagy egy kimagasló ponton lépten-nyomon találkozunk kő- vagy fakeresztekkel. Ezek a szakrális kisemlékek szervesen hozzátartoznak egy-egy település képéhez, részét képezik a helyi hagyományoknak, értékeknek. Ezek az objektumok többnyire kultikus funkcióval bírnak, de településszerkezeti jelentőségük is van. A maguk konkrét voltában egyaránt emlékező és emlékeztető jelek, szimbólumok sokaságát jelenítik meg. Változataikban meghatározóan egy-egy (vallási) közösség szakrális tereit is kijelölik; határokra, eseményekre, történetekre, emlékeztetnek, figyelmeztetnek. Mindezen összefüggések eredményeként jelentős kultúrtörténeti emlékek, helyi értékek. | Hazánk egész területén, de főleg a Dunántúlon, utak mentén, templomok előtt, temetők központjában, vagy egy kimagasló ponton lépten-nyomon találkozunk kő- vagy fakeresztekkel. Ezek a szakrális kisemlékek szervesen hozzátartoznak egy-egy település képéhez, részét képezik a helyi hagyományoknak, értékeknek. Ezek az objektumok többnyire kultikus funkcióval bírnak, de településszerkezeti jelentőségük is van. A maguk konkrét voltában egyaránt emlékező és emlékeztető jelek, szimbólumok sokaságát jelenítik meg. Változataikban meghatározóan egy-egy (vallási) közösség szakrális tereit is kijelölik; határokra, eseményekre, történetekre, emlékeztetnek, figyelmeztetnek. Mindezen összefüggések eredményeként jelentős kultúrtörténeti emlékek, helyi értékek. | ||
| 8. sor: | 5. sor: | ||
Nem csak a keresztek tartoznak a szakrális kisemlékekhez, hanem minden olyan szabadban álló vallási tárgyú objektum, melyeket rendszerint a hivatalos egyház is szentesített, de igazán a népi vallásos gyakorlatban játszanak szerepet. Lehetnek még kálváriák, haranglábak, képoszlopok, kis kápolnák, mezei oltárok valamint még ide tartoznak a pellengérek, határkövek, szabadtéri szobrok, útmenti haláljelek, fákon elhelyezett képek, képszekrények. | Nem csak a keresztek tartoznak a szakrális kisemlékekhez, hanem minden olyan szabadban álló vallási tárgyú objektum, melyeket rendszerint a hivatalos egyház is szentesített, de igazán a népi vallásos gyakorlatban játszanak szerepet. Lehetnek még kálváriák, haranglábak, képoszlopok, kis kápolnák, mezei oltárok valamint még ide tartoznak a pellengérek, határkövek, szabadtéri szobrok, útmenti haláljelek, fákon elhelyezett képek, képszekrények. | ||
=Balatonalmádiban ma is álló kőkeresztek= | |||
A temetői keresztekről már a XVIII. századi egyházlátogatási jegyzőkönyvek is írnak. A XVIII. és XIX. században fából és kőből készültek az útmenti és szabadtéri keresztek. A fakeresztek felszerelése (Krisztus-test, Fájdalmas Anya, felirati tábla) festett pléh, a kőkereszteké kő, a XIX. század végétől vasöntvény. | A temetői keresztekről már a XVIII. századi egyházlátogatási jegyzőkönyvek is írnak. A XVIII. és XIX. században fából és kőből készültek az útmenti és szabadtéri keresztek. A fakeresztek felszerelése (Krisztus-test, Fájdalmas Anya, felirati tábla) festett pléh, a kőkereszteké kő, a XIX. század végétől vasöntvény. | ||
| 21. sor: | 18. sor: | ||
<blockquote>''Az [[Vöröskőfejtés és vöröskőfaragás Balatonalmádiban#Első világháborús emlékkereszt|első világháború hősi halottainak emlékkeresztjét]] 1923-ban állították fel a katolikus templom előtt. Ezt a keresztet 1979-ben a műút korszerűsítése során áthelyezték a második világháború katonáinak temetőjébe. Felirata: "Az 1914-18. világháborúban elesett hőseink emlékére emeltette a róm. kat. ifjúság és a jószívű adakozók." A kereszt Toscani Kázmér helybeli kőfaragó készítette."''<ref>Horváth József: Vörösberény története. Balatonalmádi Önkormányzata, Vörösberény, 1979.</ref></blockquote> | <blockquote>''Az [[Vöröskőfejtés és vöröskőfaragás Balatonalmádiban#Első világháborús emlékkereszt|első világháború hősi halottainak emlékkeresztjét]] 1923-ban állították fel a katolikus templom előtt. Ezt a keresztet 1979-ben a műút korszerűsítése során áthelyezték a második világháború katonáinak temetőjébe. Felirata: "Az 1914-18. világháborúban elesett hőseink emlékére emeltette a róm. kat. ifjúság és a jószívű adakozók." A kereszt Toscani Kázmér helybeli kőfaragó készítette."''<ref>Horváth József: Vörösberény története. Balatonalmádi Önkormányzata, Vörösberény, 1979.</ref></blockquote> | ||
==Sáner-kereszt== | |||
Sáner Jánosnak a Filoxéra vész idején végzett munkássága elismeréseként állította a felesége és a szőlősgazdák. A település egyik legkorábbi épített emléke, az egykori dűlőutak mentén állt a közismert kőkereszt. Anyaga helyi perm vöröskő, valószínűleg helyi kőfaragók eredeti állapotban megőrződött munkája. Ma a Bajcsy-Zsilinszky út 25. szám alatt, magánterületen található. | Sáner Jánosnak a Filoxéra vész idején végzett munkássága elismeréseként állította a felesége és a szőlősgazdák. A település egyik legkorábbi épített emléke, az egykori dűlőutak mentén állt a közismert kőkereszt. Anyaga helyi perm vöröskő, valószínűleg helyi kőfaragók eredeti állapotban megőrződött munkája. Ma a Bajcsy-Zsilinszky út 25. szám alatt, magánterületen található. | ||
Felirata: „1898” | Felirata: „1898” | ||
==Fehér kereszt== | |||
A Pinkóczi és a Fehérkereszt utca sarkán található kőkereszt. | A Pinkóczi és a Fehérkereszt utca sarkán található kőkereszt. | ||
Felirata: „1858” | Felirata: „1858” | ||
==Vöröskő kereszt== | |||
A Felsőörsi út és a Vécsey Károly utca kereszteződésében található vöröskő kereszt, 2006-ban állították. | A Felsőörsi út és a Vécsey Károly utca kereszteződésében található vöröskő kereszt, 2006-ban állították. | ||
Felirata: ''„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen. 2006”'' | Felirata: ''„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen. 2006”'' | ||
==Pinkóczi kereszt== | |||
A Pinkóczi és a Vessző utca sarkán található kőkereszt, melyet 1817-ben állítatott a szőlője végében Girisics Márton. | A Pinkóczi és a Vessző utca sarkán található kőkereszt, melyet 1817-ben állítatott a szőlője végében Girisics Márton. | ||
==Kereszt a Szent Margit kápolnánál== | |||
1869-ben emelt kőkereszt, valószínűleg a település önállóvá válásának emlékét őrzi. Később a kereszt mellett épült fel a Szent Margit kápolna. A kápolna 2006-os rekonstrukciójakor a keresztet áthelyezték a Veszprémi út mellől a kápolna kertjébe, jól látható helyre. | 1869-ben emelt kőkereszt, valószínűleg a település önállóvá válásának emlékét őrzi. Később a kereszt mellett épült fel a Szent Margit kápolna. A kápolna 2006-os rekonstrukciójakor a keresztet áthelyezték a Veszprémi út mellől a kápolna kertjébe, jól látható helyre. | ||
==Első világháborús emlékkereszt== | |||
A kereszt leírása a [[Vöröskőfejtés és vöröskőfaragás Balatonalmádiban]] című szócikkben olvasható. | A kereszt leírása a [[Vöröskőfejtés és vöröskőfaragás Balatonalmádiban]] című szócikkben olvasható. | ||
Az emlékkeresztet 1923-ban állították fel a Szent Ignác Templom előtt. 1979-ben a műút korszerűsítése miatt áthelyezték a temetőbe. Jelenleg a vöröskőből készült alkotás Vörösberényben a Veszprémi út mellett, a Mandulásnál található. A keresztet az első világháború áldozatainak emlékére emelték. A talapzatra vésett felirat tanúsága szerint a kereszt Toscani Lajos és Kázmér almádi kőfaragók munkája. | <!-- Az emlékkeresztet 1923-ban állították fel a Szent Ignác Templom előtt. 1979-ben a műút korszerűsítése miatt áthelyezték a temetőbe. Jelenleg a vöröskőből készült alkotás Vörösberényben a Veszprémi út mellett, a Mandulásnál található. A keresztet az első világháború áldozatainak emlékére emelték. A talapzatra vésett felirat tanúsága szerint a kereszt Toscani Lajos és Kázmér almádi kőfaragók munkája. | ||
Felirata: „FELTÁMADUNK az 1914-1918 VILÁG HÁBORÚBAN ELESETT HŐSEINK EMLÉKÉRE EMELTETTE A rom. kat. ifjúság és a jó szívű adakozók” | Felirata: „FELTÁMADUNK az 1914-1918 VILÁG HÁBORÚBAN ELESETT HŐSEINK EMLÉKÉRE EMELTETTE A rom. kat. ifjúság és a jó szívű adakozók” --> | ||
<center | <gallery class="center" mode="packed" heights="300px" perrow="6" caption="Kőkeresztek Almádiban"> | ||
Fájl:Almadi_Feher_kereszt.jpg|Fehér kereszt | |||
Fájl: | |||
Fájl:Almadi_Pinkoczi_kereszt.jpg|Pinkóczi kereszt | Fájl:Almadi_Pinkoczi_kereszt.jpg|Pinkóczi kereszt | ||
Fájl:Szent_Margit_kereszt.jpg|Kereszt a Szent Margit kápolnánál | Fájl:Szent_Margit_kereszt.jpg|Kereszt a Szent Margit kápolnánál | ||
Fájl:Almadi_Saner_kereszt.jpg|Sáner-kereszt | Fájl:Almadi_Saner_kereszt.jpg|Sáner-kereszt | ||
Fájl: | Fájl:Almadi_Felsoorsi_ut_kereszt.jpg|Kereszt a Vécsey utcán | ||
</gallery> | </gallery> | ||
=Balatonalmádiban ma is álló vallási szobrok= | |||
==Nepomuki Szent János szobor== | |||
Barokk stílusú műalkotás, a 18. század közepén készült. A festett szobor hagyományos beállításban ábrázolja Nepomuki Szent Jánost. A hasonló ábrázolásokon túl a jellegzetes vöröshomokkő posztamens különbözteti meg, így is jelezve, hogy a közösség mennyire sajátjának érzi. Ezek a szobrok több helyütt folyóvizeknél, hidaknál állnak, mivel ő az úton és vízen járók védelmezője is. | Barokk stílusú műalkotás, a 18. század közepén készült. A festett szobor hagyományos beállításban ábrázolja Nepomuki Szent Jánost. A hasonló ábrázolásokon túl a jellegzetes vöröshomokkő posztamens különbözteti meg, így is jelezve, hogy a közösség mennyire sajátjának érzi. Ezek a szobrok több helyütt folyóvizeknél, hidaknál állnak, mivel ő az úton és vízen járók védelmezője is. | ||
A szoborról információt Horváth József könyvében olvashatunk: | |||
„Az 1846-os egyházlátogatási jegyzőkönyv említést tesz egy szoborról, melyet tévesen Keresztelő Sz. János szobrának nevez, holott valójában Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. Hajdan a templomtól Almádi felé vezető út hídjánál állt. A háború idején egy katonai jármű ledöntötte s a szobor megrongálódott. 1948-ban a hívek új talapzatot készítettek számára. A legújabb utcarendezés során a talapzatát elbontották és a szobor jelenleg ideiglenesen magánterületen áll." | A szoborról információt [[Horváth József]] könyvében olvashatunk: | ||
''„Az 1846-os egyházlátogatási jegyzőkönyv említést tesz egy szoborról, melyet tévesen Keresztelő Sz. János szobrának nevez, holott valójában Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. Hajdan a templomtól Almádi felé vezető út hídjánál állt. A háború idején egy katonai jármű ledöntötte s a szobor megrongálódott. 1948-ban a hívek új talapzatot készítettek számára. A legújabb utcarendezés során a talapzatát elbontották és a szobor jelenleg ideiglenesen magánterületen áll." | |||
'' | |||
A szobrot 1995-ben Majbó Gábor vezetésével felújították és visszahelyezték eredeti helyére. | A szobrot 1995-ben Majbó Gábor vezetésével felújították és visszahelyezték eredeti helyére. | ||
{{Indoklás | |||
|település=Balatonalmádi | |||
|határozat= | |||
|igazítás=middle | |||
|méret=100 | |||
|indoklás=Egy-egy falu, város, kistáj képéhez a település bel- és külterületén található szakrális kisemlékek (kápolnák, keresztek, oszlopok, szobrok) ugyanúgy részei a kulturális örökségnek, mint a nagyobb méretű épített emlékek. Ezek az objektumok többnyire kultikus funkcióval bírnak, de településszerkezeti jelentőségük is van. A maguk konkrét voltában egyaránt emlékező és emlékeztető jelek, szimbólumok sokaságát jelenítik meg. Változataikban meghatározóan egy-egy (vallási) közösség szakrális tereit is kijelölik; határokra, eseményekre, történetekre, emlékeztetnek, figyelmeztetnek. Mindezen összefüggések eredményeként jelentős kultúrtörténeti emlékek, helyi értékek. | |||
|címer=Cimer.jpg | |||
}} | |||
=Hivatkozás= | =Hivatkozás= | ||
<references/> | <references/> | ||
}} | |||
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]][[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]] | [[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]][[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]] | ||
A lap jelenlegi, 2018. április 28., 14:40-kori változata
Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség
Hazánk egész területén, de főleg a Dunántúlon, utak mentén, templomok előtt, temetők központjában, vagy egy kimagasló ponton lépten-nyomon találkozunk kő- vagy fakeresztekkel. Ezek a szakrális kisemlékek szervesen hozzátartoznak egy-egy település képéhez, részét képezik a helyi hagyományoknak, értékeknek. Ezek az objektumok többnyire kultikus funkcióval bírnak, de településszerkezeti jelentőségük is van. A maguk konkrét voltában egyaránt emlékező és emlékeztető jelek, szimbólumok sokaságát jelenítik meg. Változataikban meghatározóan egy-egy (vallási) közösség szakrális tereit is kijelölik; határokra, eseményekre, történetekre, emlékeztetnek, figyelmeztetnek. Mindezen összefüggések eredményeként jelentős kultúrtörténeti emlékek, helyi értékek.
Nem csak a keresztek tartoznak a szakrális kisemlékekhez, hanem minden olyan szabadban álló vallási tárgyú objektum, melyeket rendszerint a hivatalos egyház is szentesített, de igazán a népi vallásos gyakorlatban játszanak szerepet. Lehetnek még kálváriák, haranglábak, képoszlopok, kis kápolnák, mezei oltárok valamint még ide tartoznak a pellengérek, határkövek, szabadtéri szobrok, útmenti haláljelek, fákon elhelyezett képek, képszekrények.
Balatonalmádiban ma is álló kőkeresztek
A temetői keresztekről már a XVIII. századi egyházlátogatási jegyzőkönyvek is írnak. A XVIII. és XIX. században fából és kőből készültek az útmenti és szabadtéri keresztek. A fakeresztek felszerelése (Krisztus-test, Fájdalmas Anya, felirati tábla) festett pléh, a kőkereszteké kő, a XIX. század végétől vasöntvény.
A nyilvános helyen felállított keresztek és szobrok karbantartása és felújítása a római katolikus egyházközösség hatáskörébe tartozott, aki keresztet akart állítani, annak letétbe kellett helyeznie a fenntartáshoz szükséges összeget az egyházközösségnél.
Horváth József így ír az almádi keresztekről:
"A régi leltárak több fakeresztet jeleznek a község határának különböző pontjain, melyek többsége ma már nincs meg. Egyiket másikat később kőkereszttel pótolták. Így a Pinkóczi kereszt, melyet 1817-ben állíttatott szőleje végébe Girisics Márton. Az un. Almádi keresztfát Kis József magyar varga készítette 1835-ben.
Öreg Szente János 1840-ben ugyancsak szőlője végében állíttatott egy keresztfát. A Sátorhegyi keresztet Smid Mihály 1844-ben alapította. Az un. Ehart keresztet Ehart Ferenc készítette 1866-ban. Cseberei keresztnek is nevezték a dülő neve után, s a mai Tobruk nevű fűzfői lakótelepnél az országút mellett áll.
Az első világháború hősi halottainak emlékkeresztjét 1923-ban állították fel a katolikus templom előtt. Ezt a keresztet 1979-ben a műút korszerűsítése során áthelyezték a második világháború katonáinak temetőjébe. Felirata: "Az 1914-18. világháborúban elesett hőseink emlékére emeltette a róm. kat. ifjúság és a jószívű adakozók." A kereszt Toscani Kázmér helybeli kőfaragó készítette."[1]
Sáner-kereszt
Sáner Jánosnak a Filoxéra vész idején végzett munkássága elismeréseként állította a felesége és a szőlősgazdák. A település egyik legkorábbi épített emléke, az egykori dűlőutak mentén állt a közismert kőkereszt. Anyaga helyi perm vöröskő, valószínűleg helyi kőfaragók eredeti állapotban megőrződött munkája. Ma a Bajcsy-Zsilinszky út 25. szám alatt, magánterületen található.
Felirata: „1898”
Fehér kereszt
A Pinkóczi és a Fehérkereszt utca sarkán található kőkereszt.
Felirata: „1858”
Vöröskő kereszt
A Felsőörsi út és a Vécsey Károly utca kereszteződésében található vöröskő kereszt, 2006-ban állították.
Felirata: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen. 2006”
Pinkóczi kereszt
A Pinkóczi és a Vessző utca sarkán található kőkereszt, melyet 1817-ben állítatott a szőlője végében Girisics Márton.
Kereszt a Szent Margit kápolnánál
1869-ben emelt kőkereszt, valószínűleg a település önállóvá válásának emlékét őrzi. Később a kereszt mellett épült fel a Szent Margit kápolna. A kápolna 2006-os rekonstrukciójakor a keresztet áthelyezték a Veszprémi út mellől a kápolna kertjébe, jól látható helyre.
Első világháborús emlékkereszt
A kereszt leírása a Vöröskőfejtés és vöröskőfaragás Balatonalmádiban című szócikkben olvasható.
- Kőkeresztek Almádiban
-
Fehér kereszt -
Pinkóczi kereszt -
Kereszt a Szent Margit kápolnánál -
Sáner-kereszt -
Kereszt a Vécsey utcán
Balatonalmádiban ma is álló vallási szobrok
Nepomuki Szent János szobor
Barokk stílusú műalkotás, a 18. század közepén készült. A festett szobor hagyományos beállításban ábrázolja Nepomuki Szent Jánost. A hasonló ábrázolásokon túl a jellegzetes vöröshomokkő posztamens különbözteti meg, így is jelezve, hogy a közösség mennyire sajátjának érzi. Ezek a szobrok több helyütt folyóvizeknél, hidaknál állnak, mivel ő az úton és vízen járók védelmezője is.
A szoborról információt Horváth József könyvében olvashatunk:
„Az 1846-os egyházlátogatási jegyzőkönyv említést tesz egy szoborról, melyet tévesen Keresztelő Sz. János szobrának nevez, holott valójában Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. Hajdan a templomtól Almádi felé vezető út hídjánál állt. A háború idején egy katonai jármű ledöntötte s a szobor megrongálódott. 1948-ban a hívek új talapzatot készítettek számára. A legújabb utcarendezés során a talapzatát elbontották és a szobor jelenleg ideiglenesen magánterületen áll."
A szobrot 1995-ben Majbó Gábor vezetésével felújították és visszahelyezték eredeti helyére.
 |
"Egy-egy falu, város, kistáj képéhez a település bel- és külterületén található szakrális kisemlékek (kápolnák, keresztek, oszlopok, szobrok) ugyanúgy részei a kulturális örökségnek, mint a nagyobb méretű épített emlékek. Ezek az objektumok többnyire kultikus funkcióval bírnak, de településszerkezeti jelentőségük is van. A maguk konkrét voltában egyaránt emlékező és emlékeztető jelek, szimbólumok sokaságát jelenítik meg. Változataikban meghatározóan egy-egy (vallási) közösség szakrális tereit is kijelölik; határokra, eseményekre, történetekre, emlékeztetnek, figyelmeztetnek. Mindezen összefüggések eredményeként jelentős kultúrtörténeti emlékek, helyi értékek."
A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján |
Hivatkozás
- ↑ Horváth József: Vörösberény története. Balatonalmádi Önkormányzata, Vörösberény, 1979.