„Dalányi József” változatai közötti eltérés
A Helyismeret wikiből
a |
|||
| (10 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | ''Lakner József'' 1937-ig (írói álneve: “regős”, “animalo”) (Egeraracsa, 1911. május 22.- | + | {{InfoboxSzemély |
| + | |név=Dalányi József | ||
| + | |kép=Dalanyi_Jozsef.jpg | ||
| + | |település=Egeraracsa | ||
| + | |dátum=1911. május 22. | ||
| + | |elhunyt=Budapest | ||
| + | |halálozási idő=2002. február 20. | ||
| + | |foglalkozása=tanító, tanár, népművelő | ||
| + | }} | ||
| + | ''Lakner József'' 1937-ig (írói álneve: “regős”, “animalo”) (Egeraracsa, 1911. május 22. - Budapest, 2002. február 20.) tanító, tanár, népművelő. | ||
| + | |||
| + | == Élete == | ||
| − | |||
1930-ban a Csurgói Tanítóképzőben végzett. 1935-1936-ban az Esztergomi Egyházi Karnagyképzőben, 1944-ben a Budapesti Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet. 1930-1931-ben Pacsán helyettes tanító, az 1931-1934-es években az Egyházasfalui Népfőiskolán (Sopron megye) tanító, 1935 és 1949 között Ajkán kántor-tanító, karnagy, igazgató, 1943-tól 1957-ig Szentkirályszabadján tanár, népművelő. 1958 és 1963 között segédmunkás a veszprémi téglagyárban, a Nyugat-dunántúli Vízügynél, és a Heim Pál Gyermekkórházban. 1963-tól 1973-ig [[Vörösberény]]ben és Gyulafirátóton tanár, népművelő. Sokáig [[Balatonalmádi]]ban élt családjával. 1946-1947-ben a Veszprém Megyei Pedagógus Szakszervezet titkára. Kutatási területe a cigány folklór. | 1930-ban a Csurgói Tanítóképzőben végzett. 1935-1936-ban az Esztergomi Egyházi Karnagyképzőben, 1944-ben a Budapesti Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet. 1930-1931-ben Pacsán helyettes tanító, az 1931-1934-es években az Egyházasfalui Népfőiskolán (Sopron megye) tanító, 1935 és 1949 között Ajkán kántor-tanító, karnagy, igazgató, 1943-tól 1957-ig Szentkirályszabadján tanár, népművelő. 1958 és 1963 között segédmunkás a veszprémi téglagyárban, a Nyugat-dunántúli Vízügynél, és a Heim Pál Gyermekkórházban. 1963-tól 1973-ig [[Vörösberény]]ben és Gyulafirátóton tanár, népművelő. Sokáig [[Balatonalmádi]]ban élt családjával. 1946-1947-ben a Veszprém Megyei Pedagógus Szakszervezet titkára. Kutatási területe a cigány folklór. | ||
| − | + | == Kitüntetései == | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | :1964-ben Kiváló Népművelő | |
| − | + | :1994-ben Ajka város Díszpolgára kitüntetést kapott. | |
| − | + | ||
| − | + | == Művei == | |
| − | + | ||
| − | + | *Kései vallomás. (Memoár.) 1993. | |
| + | *Kelével, Bogánccsal Tüskevárig. Fekete István 100 ismeretlen levele. 1994. | ||
| + | *Balaton északkeleti öble. Balatonalmádi története. (Kézirat.) 1984. | ||
| + | *Indiától a Bakonyig. Cigány folklór. (Kézirat. Lakihegyi Népfőiskola könyvtára.) 1992. | ||
| + | *Jancsi és Juliska. (Háromfelvonásos zenés mesejáték.) (Kézirat.) Három mesejátéka kéziratban: Nagymama varázsigéje (3 felv.), Varázsital (3 felv.), Bakonyi Jancsi és Juliska (2 felv.). | ||
Több újságban, folyóiratban, antológiában jelentek meg honismereti, cigány folklórral kapcsolatos elbeszélései, cikkei. | Több újságban, folyóiratban, antológiában jelentek meg honismereti, cigány folklórral kapcsolatos elbeszélései, cikkei. | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | [[ | + | *Magyar hárfás cigányok története. = Múzeumi Értesítő, 1965. |
| + | *[[Szomorú asszony sziklája]]. In: Szabad Föld. 36. évf. 9. sz. (1980). 12 p. | ||
| + | |||
| + | ==Irodalom== | ||
| + | |||
| + | *Antológia. Szeged, 1937. | ||
| + | *Pedagógiai ki kicsoda. Budapest, 1997. | ||
| + | *Devecseri Újság 2000. május. | ||
| + | *TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003. | ||
| + | |||
| + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Balatonalmádi]] | ||
A lap jelenlegi, 2017. május 5., 17:52-kori változata
| Dalányi József | |||||
| |||||
| Született: | Egeraracsa | ||||
| 1911. május 22. | |||||
| Elhunyt: | Budapest | ||||
| 2002. február 20. | |||||
| Pályafutása | |||||
| Foglalkozása: | tanító, tanár, népművelő | ||||
Lakner József 1937-ig (írói álneve: “regős”, “animalo”) (Egeraracsa, 1911. május 22. - Budapest, 2002. február 20.) tanító, tanár, népművelő.
Tartalomjegyzék
Élete
1930-ban a Csurgói Tanítóképzőben végzett. 1935-1936-ban az Esztergomi Egyházi Karnagyképzőben, 1944-ben a Budapesti Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet. 1930-1931-ben Pacsán helyettes tanító, az 1931-1934-es években az Egyházasfalui Népfőiskolán (Sopron megye) tanító, 1935 és 1949 között Ajkán kántor-tanító, karnagy, igazgató, 1943-tól 1957-ig Szentkirályszabadján tanár, népművelő. 1958 és 1963 között segédmunkás a veszprémi téglagyárban, a Nyugat-dunántúli Vízügynél, és a Heim Pál Gyermekkórházban. 1963-tól 1973-ig Vörösberényben és Gyulafirátóton tanár, népművelő. Sokáig Balatonalmádiban élt családjával. 1946-1947-ben a Veszprém Megyei Pedagógus Szakszervezet titkára. Kutatási területe a cigány folklór.
Kitüntetései
- 1964-ben Kiváló Népművelő
- 1994-ben Ajka város Díszpolgára kitüntetést kapott.
Művei
- Kései vallomás. (Memoár.) 1993.
- Kelével, Bogánccsal Tüskevárig. Fekete István 100 ismeretlen levele. 1994.
- Balaton északkeleti öble. Balatonalmádi története. (Kézirat.) 1984.
- Indiától a Bakonyig. Cigány folklór. (Kézirat. Lakihegyi Népfőiskola könyvtára.) 1992.
- Jancsi és Juliska. (Háromfelvonásos zenés mesejáték.) (Kézirat.) Három mesejátéka kéziratban: Nagymama varázsigéje (3 felv.), Varázsital (3 felv.), Bakonyi Jancsi és Juliska (2 felv.).
Több újságban, folyóiratban, antológiában jelentek meg honismereti, cigány folklórral kapcsolatos elbeszélései, cikkei.
- Magyar hárfás cigányok története. = Múzeumi Értesítő, 1965.
- Szomorú asszony sziklája. In: Szabad Föld. 36. évf. 9. sz. (1980). 12 p.
Irodalom
- Antológia. Szeged, 1937.
- Pedagógiai ki kicsoda. Budapest, 1997.
- Devecseri Újság 2000. május.
- TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.
