„Kocsi Csergő Bálint” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
=Élete= | =Élete= | ||
| − | A debreceni főiskolán tanult, 1670-től a munkácsi iskola igazgatója. Református lelkészként 1671-ben Pápára hívták iskolaigazgatónak. 1674-ben a pozsonyi rendkívüli törvényszék a Wesselényi-féle összeesküvésben való állítólagos részvétele miatt több lelkésztársával együtt gályarabságra ítélte. Kiszabadulása után Svájcba ment, csak 1678-ban térhetett vissza Pápára, ahol 1683-ig tanított. 1687-ig mezőörsi, 1688 és 1693 között lepsényi lelkész. 1693-tól 1695-ig harmadszor is a Pápai Református Kollégium rektora. 1695–1698-as években Láziban, majd rövid ideig Pázmándfalun szolgált. 1698-ban Hosszúpályiba vonult vissza. Szécsi András | + | A debreceni főiskolán tanult, 1670-től a munkácsi iskola igazgatója. Református lelkészként 1671-ben Pápára hívták iskolaigazgatónak. 1674-ben a pozsonyi rendkívüli törvényszék a Wesselényi-féle összeesküvésben való állítólagos részvétele miatt több lelkésztársával együtt gályarabságra ítélte. Kiszabadulása után Svájcba ment, csak 1678-ban térhetett vissza Pápára, ahol 1683-ig tanított. 1687-ig mezőörsi, 1688 és 1693 között lepsényi lelkész. 1693-tól 1695-ig harmadszor is a Pápai Református Kollégium rektora. 1695–1698-as években Láziban, majd rövid ideig Pázmándfalun szolgált. 1698-ban Hosszúpályiba vonult vissza. Szécsi András református lelkész a ''Hosszúpályi Honismereti Híradó'' 1988. decemberi számában azt írja, hogy Csergő Bálint 1711-ben Pápáról ment Hosszúpályiba és ott 1713-ban halt meg. A templom, amelyben itt szolgált még a 14. században épült. Később lebontották. Thaly Kálmán szerint Bottyán János, majd halála után Forgách Julianna szolgálatában állt. Túlélte a szatmári békekötést. Gályarabságát elbeszélő emlékirata kordokumentumként és művészeti alkotásként is jelentős. |
Pápán a Köztársaság-ligeti szoborparkban egészalakos bronzszobra, Somogyi József alkotása áll. A Református Gimnázium és a református templom falán Séllyei Istvánnal bronz, illetve márvány emléktáblája látható, előbbi Mikus Sándor alkotása. | Pápán a Köztársaság-ligeti szoborparkban egészalakos bronzszobra, Somogyi József alkotása áll. A Református Gimnázium és a református templom falán Séllyei Istvánnal bronz, illetve márvány emléktáblája látható, előbbi Mikus Sándor alkotása. | ||
| − | == | + | ==Műve== |
| − | Narratió brevis de oppressa libertata esslesiarum Hungaricorum. Megjelent 1738-ban, Kősziklán épült ház ostroma címmel, BOD Péter fordításában. Új kiadása: A magyarországi gályarab prédikátorok emlékezete. Budapest, 1976. Híres orátiós könyvét ma is őrzi a Pápai Református Könyvtár. (Ezek év végi beszédek, amelyeket a tanuló ifjúsághoz intézett. Főként latin nyelvűek, de öt magyar beszéd is található a könyvben, az 1679–1682- és 1693–1695 közötti évekből.) | + | *''Narratió brevis de oppressa libertata esslesiarum Hungaricorum.'' Megjelent 1738-ban, Kősziklán épült ház ostroma címmel, BOD Péter fordításában. |
| + | **Új kiadása: A magyarországi gályarab prédikátorok emlékezete. Budapest, 1976. | ||
| + | *Híres orátiós könyvét ma is őrzi a Pápai Református Könyvtár. (Ezek év végi beszédek, amelyeket a tanuló ifjúsághoz intézett. Főként latin nyelvűek, de öt magyar beszéd is található a könyvben, az 1679–1682- és 1693–1695 közötti évekből.) | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
A lap jelenlegi, 2016. október 17., 14:17-kori változata
KOCSI CSERGŐ Bálint (Kocs, 1647. augusztus – Hosszúpályi, 1698 után) író, lelkész, tanár.
Élete
A debreceni főiskolán tanult, 1670-től a munkácsi iskola igazgatója. Református lelkészként 1671-ben Pápára hívták iskolaigazgatónak. 1674-ben a pozsonyi rendkívüli törvényszék a Wesselényi-féle összeesküvésben való állítólagos részvétele miatt több lelkésztársával együtt gályarabságra ítélte. Kiszabadulása után Svájcba ment, csak 1678-ban térhetett vissza Pápára, ahol 1683-ig tanított. 1687-ig mezőörsi, 1688 és 1693 között lepsényi lelkész. 1693-tól 1695-ig harmadszor is a Pápai Református Kollégium rektora. 1695–1698-as években Láziban, majd rövid ideig Pázmándfalun szolgált. 1698-ban Hosszúpályiba vonult vissza. Szécsi András református lelkész a Hosszúpályi Honismereti Híradó 1988. decemberi számában azt írja, hogy Csergő Bálint 1711-ben Pápáról ment Hosszúpályiba és ott 1713-ban halt meg. A templom, amelyben itt szolgált még a 14. században épült. Később lebontották. Thaly Kálmán szerint Bottyán János, majd halála után Forgách Julianna szolgálatában állt. Túlélte a szatmári békekötést. Gályarabságát elbeszélő emlékirata kordokumentumként és művészeti alkotásként is jelentős.
Pápán a Köztársaság-ligeti szoborparkban egészalakos bronzszobra, Somogyi József alkotása áll. A Református Gimnázium és a református templom falán Séllyei Istvánnal bronz, illetve márvány emléktáblája látható, előbbi Mikus Sándor alkotása.
Műve
- Narratió brevis de oppressa libertata esslesiarum Hungaricorum. Megjelent 1738-ban, Kősziklán épült ház ostroma címmel, BOD Péter fordításában.
- Új kiadása: A magyarországi gályarab prédikátorok emlékezete. Budapest, 1976.
- Híres orátiós könyvét ma is őrzi a Pápai Református Könyvtár. (Ezek év végi beszédek, amelyeket a tanuló ifjúsághoz intézett. Főként latin nyelvűek, de öt magyar beszéd is található a könyvben, az 1679–1682- és 1693–1695 közötti évekből.)
Irodalom
- HARSÁNYI István: Kocsi Gergő Bálint eddigi levelei és munkái. = Sárospataki L, 1917.
- RÁCZ Kálmán: Kocsi Gergő Bálint. Pápa, 1906.
- MOLDOVA György: Negyven prédikátor. (r.) Budapest, 1973.
- KÖVY Zsolt: A Pápai Református gyűjtemény. Pápa, 1987.
- SZÉCSI András: Kocsi Gergő Bálint. = Hosszúpályi Honismereti Híradó, 1988. december
