„Acsádi Ádám Péter” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „thumb (Pápa, 1680 körül-Pápa, 1744. okt. 10.) r. k. püspök, főispán. Apja 1700-ban Veszprém vármegye alispánja. =Élete= ...” |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[ | [[Image:Acsadi_Adam_Peter.jpg|200px|thumb]] | ||
(Pápa, 1680 körül-Pápa, 1744. | (Pápa, 1680 körül - Pápa, 1744. október 10.) római katolikus püspök, főispán. Apja 1700-ban Veszprém vármegye alispánja. | ||
=Élete= | = Élete = | ||
A középiskolát Pápán a pálosoknál és Nagyszombatban végezte, a teológiát a bécsi egyetemen tanulta. 1705-ben szentelték pappá. Először a győri egyházmegye területén működött, de 1711-ben már Pápán plébános, kisebb kitérők után 1718-ban ugyanott főesperes. 1723-ban káptalani követként részt vett az országgyűlésen és bátran állást foglalt a magyar nyelv jogai mellett. 1725. szeptember 7-étől veszprémi püspök, vármegyei főispán és királyi kancellár. Az utolsó püspökkancellár volt, beiktatására csak 1726. április 29-én került sor. A kancellári méltóságáról 1732-ben mondott le, amikor Bécsből egyházmegyéjébe költözött, Pápán és Sümegen tartózkodott. Betegsége miatt 1734-ben Padányi Bíró Márton felsőörsi prépostot tette meg helynökévé. 1741-ben még részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Hozzájárult a pápai, nyirádi, sümegi templom helyreállításához és felszereléséhez, valamint a veszprémi püspöki palota újjáépítéséhez. Utolsó éveit betegen már Pápán töltötte, ahol a pálosok templomában nyugszik. Pápán 1944-ben emléktáblát állítottak tiszteletére, és utcát neveztek el róla. | A középiskolát Pápán a pálosoknál és Nagyszombatban végezte, a teológiát a bécsi egyetemen tanulta. 1705-ben szentelték pappá. Először a győri egyházmegye területén működött, de 1711-ben már Pápán plébános, kisebb kitérők után 1718-ban ugyanott főesperes. 1723-ban káptalani követként részt vett az országgyűlésen és bátran állást foglalt a magyar nyelv jogai mellett. 1725. szeptember 7-étől veszprémi püspök, vármegyei főispán és királyi kancellár. Az utolsó püspökkancellár volt, beiktatására csak 1726. április 29-én került sor. A kancellári méltóságáról 1732-ben mondott le, amikor Bécsből egyházmegyéjébe költözött, Pápán és Sümegen tartózkodott. Betegsége miatt 1734-ben [[Padányi Bíró Márton]] felsőörsi prépostot tette meg helynökévé. 1741-ben még részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Hozzájárult a pápai, nyirádi, sümegi templom helyreállításához és felszereléséhez, valamint a veszprémi püspöki palota újjáépítéséhez. Utolsó éveit betegen már Pápán töltötte, ahol a pálosok templomában nyugszik. Pápán 1944-ben emléktáblát állítottak tiszteletére, és utcát neveztek el róla. | ||
==Irodalom== | == Irodalom == | ||
*SZIKLAY János: Dunántúli kultúrmunkások. Budapest. 1941. | |||
*MOLNÁR István: A fehér barátok Pápán. Pápa, 1942. | |||
*PETRÁK Mihály: Acsádi Ádám Péter veszprémi püspöksége 1725-1744. Veszprém, 1949. (A veszprémi egyházmegye múltjából, 13.) | |||
*VÁZSONYI VARGA Béla: Veszprém nagyjai A-tól Z-ig. = Vpi Hét, 1992. november 27. (Sziklay János: szülőhelye Nagyacsád.) | |||
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Pápa]] | |||
[[Category: | |||
A lap jelenlegi, 2016. július 26., 14:41-kori változata
(Pápa, 1680 körül - Pápa, 1744. október 10.) római katolikus püspök, főispán. Apja 1700-ban Veszprém vármegye alispánja.
Élete
A középiskolát Pápán a pálosoknál és Nagyszombatban végezte, a teológiát a bécsi egyetemen tanulta. 1705-ben szentelték pappá. Először a győri egyházmegye területén működött, de 1711-ben már Pápán plébános, kisebb kitérők után 1718-ban ugyanott főesperes. 1723-ban káptalani követként részt vett az országgyűlésen és bátran állást foglalt a magyar nyelv jogai mellett. 1725. szeptember 7-étől veszprémi püspök, vármegyei főispán és királyi kancellár. Az utolsó püspökkancellár volt, beiktatására csak 1726. április 29-én került sor. A kancellári méltóságáról 1732-ben mondott le, amikor Bécsből egyházmegyéjébe költözött, Pápán és Sümegen tartózkodott. Betegsége miatt 1734-ben Padányi Bíró Márton felsőörsi prépostot tette meg helynökévé. 1741-ben még részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Hozzájárult a pápai, nyirádi, sümegi templom helyreállításához és felszereléséhez, valamint a veszprémi püspöki palota újjáépítéséhez. Utolsó éveit betegen már Pápán töltötte, ahol a pálosok templomában nyugszik. Pápán 1944-ben emléktáblát állítottak tiszteletére, és utcát neveztek el róla.
Irodalom
- SZIKLAY János: Dunántúli kultúrmunkások. Budapest. 1941.
- MOLNÁR István: A fehér barátok Pápán. Pápa, 1942.
- PETRÁK Mihály: Acsádi Ádám Péter veszprémi püspöksége 1725-1744. Veszprém, 1949. (A veszprémi egyházmegye múltjából, 13.)
- VÁZSONYI VARGA Béla: Veszprém nagyjai A-tól Z-ig. = Vpi Hét, 1992. november 27. (Sziklay János: szülőhelye Nagyacsád.)