„Szabó Lőrinc” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb SZABÓ Lőrinc (Miskolc, 1900. márc. 31.–Budapest, 1957. okt. 3.) költő, műfordító. Élete utolsó évtizedében balatonozós ...”)
 
a
 
1. sor: 1. sor:
[[Image:Szabó_Lőrinc.jpg|thumb]]
+
[[Image:Szabo_Lorinc.jpg|200px|thumb]]
  
SZABÓ Lőrinc (Miskolc, 1900. márc. 31.–Budapest, 1957. okt. 3.) költő, műfordító.
+
SZABÓ Lőrinc (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3.) költő, műfordító.
  
 
Élete utolsó évtizedében balatonozós alkotói életformát alakított ki. Tavasszal és ősszel a Balatonnál pihent, készítette műfordításait és írta verseit. A legendássá vált balatonutazó utakon Baumgarten Sándor igali, Illyés Gyula, Baránszky-Jób László és Böszörményi László tihanyi, Bernáth Aurél kisörsi majd ábrahámhegyi, 1951-től Lipták Gábor balatonfüredi háza volt a leggyakoribb tartózkodási helye. 1948-tól a balatoni táj ihletőn hatott kései lírájára. Utolsó verseskötetében szereplő szonettjei közül sokat Illyésék nyaralójában írt. Itt érte első szívrohama, aminek emlékét a Tücsökzene című kötetében idézte. A füredi kórházban keresett gyógyulást, innen halála előtt három héttel Pestre szállították. Emléktábláját a füredi Balatoni Panteonban Borsos Miklós a költőt ábrázoló bronz plakettjével 1964. szeptember 12-én avatta Illyés Gyula. Balatonfüreden utcát neveztek el róla.
 
Élete utolsó évtizedében balatonozós alkotói életformát alakított ki. Tavasszal és ősszel a Balatonnál pihent, készítette műfordításait és írta verseit. A legendássá vált balatonutazó utakon Baumgarten Sándor igali, Illyés Gyula, Baránszky-Jób László és Böszörményi László tihanyi, Bernáth Aurél kisörsi majd ábrahámhegyi, 1951-től Lipták Gábor balatonfüredi háza volt a leggyakoribb tartózkodási helye. 1948-tól a balatoni táj ihletőn hatott kései lírájára. Utolsó verseskötetében szereplő szonettjei közül sokat Illyésék nyaralójában írt. Itt érte első szívrohama, aminek emlékét a Tücsökzene című kötetében idézte. A füredi kórházban keresett gyógyulást, innen halála előtt három héttel Pestre szállították. Emléktábláját a füredi Balatoni Panteonban Borsos Miklós a költőt ábrázoló bronz plakettjével 1964. szeptember 12-én avatta Illyés Gyula. Balatonfüreden utcát neveztek el róla.
7. sor: 7. sor:
 
==Irodalom==
 
==Irodalom==
  
*LIPTÁK Gábor: ~. = Nyitott kapu. Budapest, 1982.
+
*LIPTÁK Gábor: Szabó Lőrinc. = Nyitott kapu. Budapest, 1982.
*KODOLÁNYI János: ~ről. Egy tihanyi emlék. = Tündér Tihany. Veszprém, 1992.
+
*KODOLÁNYI János: Szabó Lőrincről. Egy tihanyi emlék. = Tündér Tihany. Veszprém, 1992.
*IRCSIK Vilmos: Az én ~em. = Új Horizont, 200. 2. sz.
+
*IRCSIK Vilmos: Az én Szabó Lőrincem. = Új Horizont, 200. 2. sz.
  
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2016. június 23., 15:32-kori változata

Szabo Lorinc.jpg

SZABÓ Lőrinc (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3.) költő, műfordító.

Élete utolsó évtizedében balatonozós alkotói életformát alakított ki. Tavasszal és ősszel a Balatonnál pihent, készítette műfordításait és írta verseit. A legendássá vált balatonutazó utakon Baumgarten Sándor igali, Illyés Gyula, Baránszky-Jób László és Böszörményi László tihanyi, Bernáth Aurél kisörsi majd ábrahámhegyi, 1951-től Lipták Gábor balatonfüredi háza volt a leggyakoribb tartózkodási helye. 1948-tól a balatoni táj ihletőn hatott kései lírájára. Utolsó verseskötetében szereplő szonettjei közül sokat Illyésék nyaralójában írt. Itt érte első szívrohama, aminek emlékét a Tücsökzene című kötetében idézte. A füredi kórházban keresett gyógyulást, innen halála előtt három héttel Pestre szállították. Emléktábláját a füredi Balatoni Panteonban Borsos Miklós a költőt ábrázoló bronz plakettjével 1964. szeptember 12-én avatta Illyés Gyula. Balatonfüreden utcát neveztek el róla.

Irodalom

  • LIPTÁK Gábor: Szabó Lőrinc. = Nyitott kapu. Budapest, 1982.
  • KODOLÁNYI János: Szabó Lőrincről. Egy tihanyi emlék. = Tündér Tihany. Veszprém, 1992.
  • IRCSIK Vilmos: Az én Szabó Lőrincem. = Új Horizont, 200. 2. sz.