„Szabó Lőrinc” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb SZABÓ Lőrinc (Miskolc, 1900. márc. 31.–Budapest, 1957. okt. 3.) költő, műfordító. Élete utolsó évtizedében balatonozós ...”) |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | [[Image: | + | [[Image:Szabo_Lorinc.jpg|200px|thumb]] |
− | SZABÓ Lőrinc (Miskolc, 1900. | + | SZABÓ Lőrinc (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3.) költő, műfordító. |
Élete utolsó évtizedében balatonozós alkotói életformát alakított ki. Tavasszal és ősszel a Balatonnál pihent, készítette műfordításait és írta verseit. A legendássá vált balatonutazó utakon Baumgarten Sándor igali, Illyés Gyula, Baránszky-Jób László és Böszörményi László tihanyi, Bernáth Aurél kisörsi majd ábrahámhegyi, 1951-től Lipták Gábor balatonfüredi háza volt a leggyakoribb tartózkodási helye. 1948-tól a balatoni táj ihletőn hatott kései lírájára. Utolsó verseskötetében szereplő szonettjei közül sokat Illyésék nyaralójában írt. Itt érte első szívrohama, aminek emlékét a Tücsökzene című kötetében idézte. A füredi kórházban keresett gyógyulást, innen halála előtt három héttel Pestre szállították. Emléktábláját a füredi Balatoni Panteonban Borsos Miklós a költőt ábrázoló bronz plakettjével 1964. szeptember 12-én avatta Illyés Gyula. Balatonfüreden utcát neveztek el róla. | Élete utolsó évtizedében balatonozós alkotói életformát alakított ki. Tavasszal és ősszel a Balatonnál pihent, készítette műfordításait és írta verseit. A legendássá vált balatonutazó utakon Baumgarten Sándor igali, Illyés Gyula, Baránszky-Jób László és Böszörményi László tihanyi, Bernáth Aurél kisörsi majd ábrahámhegyi, 1951-től Lipták Gábor balatonfüredi háza volt a leggyakoribb tartózkodási helye. 1948-tól a balatoni táj ihletőn hatott kései lírájára. Utolsó verseskötetében szereplő szonettjei közül sokat Illyésék nyaralójában írt. Itt érte első szívrohama, aminek emlékét a Tücsökzene című kötetében idézte. A füredi kórházban keresett gyógyulást, innen halála előtt három héttel Pestre szállították. Emléktábláját a füredi Balatoni Panteonban Borsos Miklós a költőt ábrázoló bronz plakettjével 1964. szeptember 12-én avatta Illyés Gyula. Balatonfüreden utcát neveztek el róla. | ||
7. sor: | 7. sor: | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
− | *LIPTÁK Gábor: | + | *LIPTÁK Gábor: Szabó Lőrinc. = Nyitott kapu. Budapest, 1982. |
− | *KODOLÁNYI János: | + | *KODOLÁNYI János: Szabó Lőrincről. Egy tihanyi emlék. = Tündér Tihany. Veszprém, 1992. |
− | *IRCSIK Vilmos: Az én | + | *IRCSIK Vilmos: Az én Szabó Lőrincem. = Új Horizont, 200. 2. sz. |
− | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. június 23., 15:32-kori változata
SZABÓ Lőrinc (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3.) költő, műfordító.
Élete utolsó évtizedében balatonozós alkotói életformát alakított ki. Tavasszal és ősszel a Balatonnál pihent, készítette műfordításait és írta verseit. A legendássá vált balatonutazó utakon Baumgarten Sándor igali, Illyés Gyula, Baránszky-Jób László és Böszörményi László tihanyi, Bernáth Aurél kisörsi majd ábrahámhegyi, 1951-től Lipták Gábor balatonfüredi háza volt a leggyakoribb tartózkodási helye. 1948-tól a balatoni táj ihletőn hatott kései lírájára. Utolsó verseskötetében szereplő szonettjei közül sokat Illyésék nyaralójában írt. Itt érte első szívrohama, aminek emlékét a Tücsökzene című kötetében idézte. A füredi kórházban keresett gyógyulást, innen halála előtt három héttel Pestre szállították. Emléktábláját a füredi Balatoni Panteonban Borsos Miklós a költőt ábrázoló bronz plakettjével 1964. szeptember 12-én avatta Illyés Gyula. Balatonfüreden utcát neveztek el róla.
Irodalom
- LIPTÁK Gábor: Szabó Lőrinc. = Nyitott kapu. Budapest, 1982.
- KODOLÁNYI János: Szabó Lőrincről. Egy tihanyi emlék. = Tündér Tihany. Veszprém, 1992.
- IRCSIK Vilmos: Az én Szabó Lőrincem. = Új Horizont, 200. 2. sz.