„Kadić Ottokár” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb KADIĆ Ottokár (Opazova, 1876. júl. 29.–Bp., 1957. febr. 27.) ősrégész, geológus. =Élete= A Szent István Akadémia tagja (1...”) |
a |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Kadic_Ottokar.jpg|200px|thumb]] |
| − | KADIĆ Ottokár (Opazova, 1876. | + | KADIĆ Ottokár (Opazova, 1876. július 29. – Budapest, 1957. február 27.) ősrégész, geológus. |
=Élete= | =Élete= | ||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
==Művei== | ==Művei== | ||
| − | *A jégkor embere Magyarországon. | + | *A jégkor embere Magyarországon. Budapest, 1934. |
*A Lóczy-barlang története. = IVÁN József: Balatonfüred és a Balaton. Balatonfüred, 1935. | *A Lóczy-barlang története. = IVÁN József: Balatonfüred és a Balaton. Balatonfüred, 1935. | ||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
*Kadic Ottokár. = IVÁN József: Balatonfüred környéke és a Balaton. Balatonfüred, 1935. | *Kadic Ottokár. = IVÁN József: Balatonfüred környéke és a Balaton. Balatonfüred, 1935. | ||
| − | *KORDOS László: Magyarország barlangjai. | + | *KORDOS László: Magyarország barlangjai. Budapest, 1984. |
[[Category:Életrajzok]] | [[Category:Életrajzok]] | ||
A lap jelenlegi, 2016. május 1., 16:07-kori változata
KADIĆ Ottokár (Opazova, 1876. július 29. – Budapest, 1957. február 27.) ősrégész, geológus.
Élete
A Szent István Akadémia tagja (1928), a föld és ásványtani tudományok kandidátusa (1953). A Magyar Földtani Társulat barlangkutató szakosztályának alapító tagja, 1913 és 1926 között első titkára, 1919-től 1926-ig alelnöke. Egyetemi tanulmányokat 1900-ig a zágrábi egyetemen, majd Münchenben folytatott, ahol 1901-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1901-től 1935-ig a Földtani Intézet munkatársa. Az 1902–1909-es években a Bánságban, 1911 és 1918 között a horvát Karsztban, 1922–1923-ban a Tolnai-dombságon földtani térképezést végző csoport tagja. A Szeleta-barlangban végzett sikeres kutatásaival megindította a hazai barlang- és ősember-kutatást. Két évtized alatt közel száz barlangban végzett felmérést, számos publikációja jelent meg. Szorgalmazta, hogy a barlangokat rendezzék és kapcsolják be az idegenforgalomba. Lóczy Lajos buzdítására, 1910-ben a Földtani Társulaton belül barlangkutató bizottságot szervezett, amely később szakosztállyá alakult. Megindította a Barlangkutatás c. folyóiratot. 1926-ban a szakosztály Magyar Barlangkutató Társulattá alakult, amelynek főtitkára majd ügyvezető elnöke volt. Kedvező véleménye irányította a tudományos körök figyelmét a balatonfüredi barlangra. 1930-ban (a felfedező Kéry Gábor asztalosmester kérésére) a Földtani Intézet megbízásából átvizsgálta a barlangot és javasolta annak feltárását. Már ekkor ajánlotta, hogy azt Lóczy Lajosról nevezzék el. 1934 őszén az ő irányításával folytatták Kéry Gábor feltáró munkáját, kitisztították a barlangot, új bejáratot nyitottak, így látogathatóvá tették. Kéry Gábor és a geológus szakember emlékére 1983-ban a barlang bejáratánál táblát helyeztek el.
Művei
- A jégkor embere Magyarországon. Budapest, 1934.
- A Lóczy-barlang története. = IVÁN József: Balatonfüred és a Balaton. Balatonfüred, 1935.
Irodalom
- Kadic Ottokár. = IVÁN József: Balatonfüred környéke és a Balaton. Balatonfüred, 1935.
- KORDOS László: Magyarország barlangjai. Budapest, 1984.
