„A Remete patak és hídjai” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> | + | <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> |
| + | Almádi „folyója” a Remete patak volt. Ma egyesek Remete árokként említik, ami nem helyes. Még létezik, azonban két okból használhatjuk a múlt időt. Egyik oka az, hogy a Remete források befogásra kerültek a város vízellátása céljából. Ennek következében kevés víz csordogál a patakmederben. A másik az, hogy a Pinkóci úttól kezdve a Szent Erzsébet ligetig fedett, beton csatornában folyik a víz, így nem látható a patakból semmi. Valószínű sokan nem is tudják, hogy van egy patakunk. | ||
| − | + | Ma már nem látható a Martinovics és a Kompolthy utcák telkeinek végében folydogáló kedves kis patak, sem a partján álló, védett tiszaháti nyárfasor, amit 1890 körül ültettek. Hiányzik, mint hangulati elem, a Széchényi sétány mellett csordogáló patak látványa. Az aszfaltburkolatú járdától távol álló közvilágítás lámpasora utal a patakmederre és a mellette futó sétány (régen Juliska út) helyére. | |
| − | + | [[Image:1858 térkép remete patak.jpg|thumb]] | |
| − | + | A Remete pataknak, illetve hídjainak is van története, ami a következő. A XIX. század elején két híd volt Almádi szőlőhegyen. A jelentősebb és ebből következően a régebbi (építési ideje nem ismert) a Szent Margit kápolna előtti teresedésen álló, egykor kőboltozatos híd volt. A kisebb a Kompolthy út, Blaha Lujza sétány és a Remete köz találkozásánál ma is meglevő híd volt. Valamikor ez is vöröskő boltozattal készült, az 1960-as évek elején átépítésre került és ma már vasbeton szerkezetű. | |
| − | A | + | A két híd létét a 1820. évi megyegyűlés jegyzőkönyveinek 250. oldalán levő feljegyzés bizonyítja: ''Strokovics Sebestyén kőművesnek ösküi, vilonyai, geleméri, és almádi hidaknak újonnan lett építésében, még dakai és almádi hidaknak reparátiojában Kérmárky Gábor járási szolgabíró megismerése szerént tett kőműves munkákért 298 Ft 56 krajcár...'' került kifizetésre. Ebből kiderül, hogy a kisebb hidat 1820-ban építették. Egykor romantikus környezete megihlette Kőrösfői-Kriesch Aladár festőművészt és 1889-ben, olajképen megörökítette azt. |
| − | A | + | A patak medre lényegében változatlan ma is. Kisméretű korrekciót hajtottak végre, amelyről a Veszprémi Független Hírlap 1885. április 11-i számában a következőt olvashatjuk: ''Almádiban Androvits Imre úr terve és méretei szerint a Remete patak szabályozása, illetve kanalizációja tegnap befejeztetett, régi ártere betemettetett. A parkirozási munkákat a Roboz birtokon Kurcz Rudolf társasági megbízott szintén dicséretesen befejezte s ott most tágas fasorok, szép allék vezetnek a felső és alsó út között.'' |
| − | A patak | + | Ez a leírás némi magyarázatra szorul. A patak medervonalában egy törés volt és a mai Tempo üzlet parkolójához behajtó út helyén volt a patakmeder Ezt a mellékelt 1858. évi kataszteri térképen láthatjuk. A Roboz-birtok, amelyet később az Almádi Fürdő Rt. megvett, a Széchenyi sétány, a Bajcsy-Zsilinszky út, Ifjúsági lépcső és a Kőrösi Csorna Sándor utcák közötti terület volt. 1906-ban légsátor telepet létesített rajta az rt., ma Árnyas panzió néven ismert. |
| − | + | Almádi hídjaival kapcsolatosan szólni kell a ma közismert Sóhajok hídjáról. Az 1926-ban, a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. által építtetett (tavaly volt 80 éves) híd a korabeli leírások szerint a sétányokat kötötte össze. Magasságát úgy választották meg, hogy alatta magas vízállás esetén is csónakkal lehessen közlekedni. | |
| − | + | == Forrás == | |
| − | + | [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2007. (19. évf.) 9. sz. 7. p. | |
| − | + | {{DEFAULTSORT:Remete patak és hidjai}} | |
| − | + | [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] [[Category:Balatonalmádi]] | |
| − | [[Category: | + | |
| − | [[Category:Balatonalmádi]] | + | |
A lap 2013. április 2., 15:57-kori változata
Almádi „folyója” a Remete patak volt. Ma egyesek Remete árokként említik, ami nem helyes. Még létezik, azonban két okból használhatjuk a múlt időt. Egyik oka az, hogy a Remete források befogásra kerültek a város vízellátása céljából. Ennek következében kevés víz csordogál a patakmederben. A másik az, hogy a Pinkóci úttól kezdve a Szent Erzsébet ligetig fedett, beton csatornában folyik a víz, így nem látható a patakból semmi. Valószínű sokan nem is tudják, hogy van egy patakunk.
Ma már nem látható a Martinovics és a Kompolthy utcák telkeinek végében folydogáló kedves kis patak, sem a partján álló, védett tiszaháti nyárfasor, amit 1890 körül ültettek. Hiányzik, mint hangulati elem, a Széchényi sétány mellett csordogáló patak látványa. Az aszfaltburkolatú járdától távol álló közvilágítás lámpasora utal a patakmederre és a mellette futó sétány (régen Juliska út) helyére.
A Remete pataknak, illetve hídjainak is van története, ami a következő. A XIX. század elején két híd volt Almádi szőlőhegyen. A jelentősebb és ebből következően a régebbi (építési ideje nem ismert) a Szent Margit kápolna előtti teresedésen álló, egykor kőboltozatos híd volt. A kisebb a Kompolthy út, Blaha Lujza sétány és a Remete köz találkozásánál ma is meglevő híd volt. Valamikor ez is vöröskő boltozattal készült, az 1960-as évek elején átépítésre került és ma már vasbeton szerkezetű.
A két híd létét a 1820. évi megyegyűlés jegyzőkönyveinek 250. oldalán levő feljegyzés bizonyítja: Strokovics Sebestyén kőművesnek ösküi, vilonyai, geleméri, és almádi hidaknak újonnan lett építésében, még dakai és almádi hidaknak reparátiojában Kérmárky Gábor járási szolgabíró megismerése szerént tett kőműves munkákért 298 Ft 56 krajcár... került kifizetésre. Ebből kiderül, hogy a kisebb hidat 1820-ban építették. Egykor romantikus környezete megihlette Kőrösfői-Kriesch Aladár festőművészt és 1889-ben, olajképen megörökítette azt.
A patak medre lényegében változatlan ma is. Kisméretű korrekciót hajtottak végre, amelyről a Veszprémi Független Hírlap 1885. április 11-i számában a következőt olvashatjuk: Almádiban Androvits Imre úr terve és méretei szerint a Remete patak szabályozása, illetve kanalizációja tegnap befejeztetett, régi ártere betemettetett. A parkirozási munkákat a Roboz birtokon Kurcz Rudolf társasági megbízott szintén dicséretesen befejezte s ott most tágas fasorok, szép allék vezetnek a felső és alsó út között.
Ez a leírás némi magyarázatra szorul. A patak medervonalában egy törés volt és a mai Tempo üzlet parkolójához behajtó út helyén volt a patakmeder Ezt a mellékelt 1858. évi kataszteri térképen láthatjuk. A Roboz-birtok, amelyet később az Almádi Fürdő Rt. megvett, a Széchenyi sétány, a Bajcsy-Zsilinszky út, Ifjúsági lépcső és a Kőrösi Csorna Sándor utcák közötti terület volt. 1906-ban légsátor telepet létesített rajta az rt., ma Árnyas panzió néven ismert.
Almádi hídjaival kapcsolatosan szólni kell a ma közismert Sóhajok hídjáról. Az 1926-ban, a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. által építtetett (tavaly volt 80 éves) híd a korabeli leírások szerint a sétányokat kötötte össze. Magasságát úgy választották meg, hogy alatta magas vízállás esetén is csónakkal lehessen közlekedni.
Forrás
Új Almádi Újság 2007. (19. évf.) 9. sz. 7. p.
