Bánhegyi Jób: Váth János - Laptörténet

Fdanko, 2011. május 21., 07:21-n

2011-05-21T07:21:29Z

← Régebbi változat		A lap 2011. május 21., 07:21-kori változata
16. sor:		16. sor:

	----		----
	<center>'''[[Balatoni levegőben\|Tartalomjegyzék]]          [Hullámtörés\|Folytatás]]'''</center>		<center>'''[[Balatoni levegőben\|Tartalomjegyzék]]          [[Hullámtörés\|Folytatás]]'''</center>
	----		----
	[[Category:Váth_János_művei]]		[[Category:Váth_János_művei]]

Fdanko, 2011. május 21., 07:21-n

2011-05-21T07:21:04Z

← Régebbi változat		A lap 2011. május 21., 07:21-kori változata
15. sor:		15. sor:
	Megjelent a [[Balatoni levegőben\|Balatoni levegőben]] c. kötetben. 1929.		Megjelent a [[Balatoni levegőben\|Balatoni levegőben]] c. kötetben. 1929.

			----
			<center>'''[[Balatoni levegőben\|Tartalomjegyzék]]          [Hullámtörés\|Folytatás]]'''</center>
			----
	[[Category:Váth_János_művei]]		[[Category:Váth_János_művei]]

Fdanko, 2011. január 27., 16:48-n

2011-01-27T16:48:15Z

← Régebbi változat		A lap 2011. január 27., 16:48-kori változata
3. sor:		3. sor:
	[[Váth János\|Váth János]] élete nem gazdag külső eseményekben. Pályája nem az a regényes életút amely rendkivüliségével és mozgalmasságával megragadná a figyelmet. 1887. március 3-án született a magyar tenger partján, Balatonkenesén. Azon a földön, amelyhez azóta is hű maradt tartós, mulhatatlan szerelemmel. Nyolcadik és utolsó gyermeke volt derék szüleinek, akik ezen az egy-kés vidéken büszke boldogsággal nevelték gyermekeiket és vagyon helyett olyan örökséget adtak velük az életre, amely minden mulandó javaknál többet ér: vallásosságot, lelki derékséget, munkaszeretetet, becsületességet. A legkisebbik gyermek a legjobban szivéhez nőtt édesanyjának. Aggódhatott is érte eleget, mert Jancsi eleven, temperamentumos fiu volt, szerette a kalandokat, fius csínyeket. Egyszer a Balatont is meghalászták érte, mire megkerült. Fogékony lélekkel figyelte azt a környezetet, amelyben növekedett; kiirthatatlanul belevésődtek lelkébe azok a szinek, vonalak, képek, alakok, amelyek a Balaton vidékének sajátos karakterisztikumát alkotják és amelyeknek [[Váth János\|Váth János]] leghivatottabb ábrázolója lett. Munkabírására jellemző, hogy jóllehet aránylag fiatal kora ellenére számos kötetet kitevő szépirodalmi alkotásnak szerzője, mint tanító is a kiválóbb magyar pedagógusok közé tartozik. A szaklapokban gyakran találkozunk cikkeivel és tanulmányaival. Jelenleg a [[Állami Elemi Népiskola\|balatonalmádii állami iskolának]] az igazgatója. Szépirodalmi művei, kritikai és irodalmi dolgozatai a legkülönbözőbb hazai ujságokban és folyóiratokban jelentek meg és általános becsülést szereztek nevének mind a közönség, mind pedig az elfogulatlan kritikusok körében. Gazdag, értékes irodalom szól irásairól. Több Irodalmi egyesület tisztjévé, tagjává választotta. Többször nyert dijat, dicséretet irodalmi, pedagógiai pályázatokon és hivatalos helyen is elismerték műveinek nevelő értékét, midőn a kultuszminiszterium pár munkáját megvásárolta a népkönyvtárakba s párat felvettek az ifjusági könyvtárak címjegyzékébe. Az irodalmi közvélemény már régóta szükségét érezte annak, hogy Váthnak szétszórtan megjelent és igy nehezen hozzáférhető munkái — legalább is az iró egyéniségét leghívebben kifejezők — gyűjteményes kiadásban jelenjenek meg. Ez az óhaj most végre teljesült. A következő tiz kötetből szinte maradéktalanul kibontakozik Váth Jánosnak emberi és irói egyénisége.<br>		[[Váth János\|Váth János]] élete nem gazdag külső eseményekben. Pályája nem az a regényes életút amely rendkivüliségével és mozgalmasságával megragadná a figyelmet. 1887. március 3-án született a magyar tenger partján, Balatonkenesén. Azon a földön, amelyhez azóta is hű maradt tartós, mulhatatlan szerelemmel. Nyolcadik és utolsó gyermeke volt derék szüleinek, akik ezen az egy-kés vidéken büszke boldogsággal nevelték gyermekeiket és vagyon helyett olyan örökséget adtak velük az életre, amely minden mulandó javaknál többet ér: vallásosságot, lelki derékséget, munkaszeretetet, becsületességet. A legkisebbik gyermek a legjobban szivéhez nőtt édesanyjának. Aggódhatott is érte eleget, mert Jancsi eleven, temperamentumos fiu volt, szerette a kalandokat, fius csínyeket. Egyszer a Balatont is meghalászták érte, mire megkerült. Fogékony lélekkel figyelte azt a környezetet, amelyben növekedett; kiirthatatlanul belevésődtek lelkébe azok a szinek, vonalak, képek, alakok, amelyek a Balaton vidékének sajátos karakterisztikumát alkotják és amelyeknek [[Váth János\|Váth János]] leghivatottabb ábrázolója lett. Munkabírására jellemző, hogy jóllehet aránylag fiatal kora ellenére számos kötetet kitevő szépirodalmi alkotásnak szerzője, mint tanító is a kiválóbb magyar pedagógusok közé tartozik. A szaklapokban gyakran találkozunk cikkeivel és tanulmányaival. Jelenleg a [[Állami Elemi Népiskola\|balatonalmádii állami iskolának]] az igazgatója. Szépirodalmi művei, kritikai és irodalmi dolgozatai a legkülönbözőbb hazai ujságokban és folyóiratokban jelentek meg és általános becsülést szereztek nevének mind a közönség, mind pedig az elfogulatlan kritikusok körében. Gazdag, értékes irodalom szól irásairól. Több Irodalmi egyesület tisztjévé, tagjává választotta. Többször nyert dijat, dicséretet irodalmi, pedagógiai pályázatokon és hivatalos helyen is elismerték műveinek nevelő értékét, midőn a kultuszminiszterium pár munkáját megvásárolta a népkönyvtárakba s párat felvettek az ifjusági könyvtárak címjegyzékébe. Az irodalmi közvélemény már régóta szükségét érezte annak, hogy Váthnak szétszórtan megjelent és igy nehezen hozzáférhető munkái — legalább is az iró egyéniségét leghívebben kifejezők — gyűjteményes kiadásban jelenjenek meg. Ez az óhaj most végre teljesült. A következő tiz kötetből szinte maradéktalanul kibontakozik Váth Jánosnak emberi és irói egyénisége.<br>

	Váth János a magyar [http://www.kislexikon.hu/heimatkunst.html ~~Heimatkunst~~]~~nak~~ egyik megalapítója és ennek az iránynak egyik legkitünőbb képviselője. Szükebb hazájának, a Balaton vidékének tájait, növény- és állatvilágát és még inkább népét senki sem ismeri nálánál jobban a magyar irók közül. Irásainak tehát gyökerük van. A balatonmelléki nép lelkének mélyébe ereszkednek ezek a gyökerek, onnét szivják éltető erejüket. Eötvös Károly hasonló tárgyvilágu irásainak romantikus látásmódjával szemben Váth János szemlélete ~~tárgyia-sabb~~, realisztikusabb, közvetlenebb és hamisítatlanabb; sokszor szinte megdöbbeni verisztikus ~~Igazságával~~.<br>		Váth János a magyar [http://www.kislexikon.hu/heimatkunst.html Heimatkunstnak] egyik megalapítója és ennek az iránynak egyik legkitünőbb képviselője. Szükebb hazájának, a Balaton vidékének tájait, növény- és állatvilágát és még inkább népét senki sem ismeri nálánál jobban a magyar irók közül. Irásainak tehát gyökerük van. A balatonmelléki nép lelkének mélyébe ereszkednek ezek a gyökerek, onnét szivják éltető erejüket. [http://mek.niif.hu/01100/01149/html/eotvosk.htm Eötvös Károly] hasonló tárgyvilágu irásainak romantikus látásmódjával szemben Váth János szemlélete tárgyiasabb, realisztikusabb, közvetlenebb és hamisítatlanabb; sokszor szinte megdöbbeni verisztikus igazságával.<br>

	Irásművészetének jellemző vonása a festőiség, amely különösen természetleirásaiban, tájképeiben mutatkozik. Ezek a képek impresszionista, gyakran pointillista jellegüek: megkapóan üde, élénk szinfoltokból tevődnek össze, hangulatos fény- és árnyjáték vibrál rajtuk; körvonalaik épen e miatt határozatlanok, elmosódottak, Emberábrázolásalban viszont a nagyvonaluságában is jellemző, realisztikus rajz ragadja meg figyelmünket, akárcsak a francia Millet parasztképein. Könyveiben a markáns, robusztusan népies tanulmányfejek s a szép asszonylelkek egész sorozatát vonultatja fel. Ha majd évtizedek mulva a civilizáció a Balaton mentén élő, ősfoglalkozása közben sok hagyományt megőrzött halásznépet is átalakítja, Váth János írásai értékes kortörténeti emlékek, néprajzi adalékok is lesznek. Az etnográfiai érdekesség biztosította couleur local azonban nem a leglényegesebb jegye írónk műveinek. Egyszerü viszonyok között élő, egyszerü lelkivilágú alakjaiban meglátja az örök emberi vonásokat is, a léleknek mindnyájunkban közös építő, vagy romboló erőit és ezekre építi fel hősei sorsát. Történetei többnyire sötétes tónusuak, csendes tragédiák is akadnak közöttük: verítékes, könnyes a szegény halásznép sorsa. Népét olyannak látja, amilyen valóban: cseppet sem idealizálja, de nem is torzítja túlzó naturalizmussal. Emberei sorsának alakulásában nagy szerepük van az etikai tényezőknek, életszemlélete pedig mélyen átérzett, meggyőződéses katholicizmusból fakad.<br>		Irásművészetének jellemző vonása a festőiség, amely különösen természetleirásaiban, tájképeiben mutatkozik. Ezek a képek impresszionista, gyakran pointillista jellegüek: megkapóan üde, élénk szinfoltokból tevődnek össze, hangulatos fény- és árnyjáték vibrál rajtuk; körvonalaik épen e miatt határozatlanok, elmosódottak. Emberábrázolásalban viszont a nagyvonaluságában is jellemző, realisztikus rajz ragadja meg figyelmünket, akárcsak a francia Millet parasztképein. Könyveiben a markáns, robusztusan népies tanulmányfejek s a szép asszonylelkek egész sorozatát vonultatja fel. Ha majd évtizedek mulva a civilizáció a Balaton mentén élő, ősfoglalkozása közben sok hagyományt megőrzött halásznépet is átalakítja, Váth János írásai értékes kortörténeti emlékek, néprajzi adalékok is lesznek. Az etnográfiai érdekesség biztosította couleur local azonban nem a leglényegesebb jegye írónk műveinek. Egyszerü viszonyok között élő, egyszerü lelkivilágú alakjaiban meglátja az örök emberi vonásokat is, a léleknek mindnyájunkban közös építő, vagy romboló erőit és ezekre építi fel hősei sorsát. Történetei többnyire sötétes tónusuak, csendes tragédiák is akadnak közöttük: verítékes, könnyes a szegény halásznép sorsa. Népét olyannak látja, amilyen valóban: cseppet sem idealizálja, de nem is torzítja túlzó naturalizmussal. Emberei sorsának alakulásában nagy szerepük van az etikai tényezőknek, életszemlélete pedig mélyen átérzett, meggyőződéses katholicizmusból fakad.<br>

	Talán impresszionista hajlamából lehet magyarázni, hogy Váth müvei között nincs nagyobbszabásu kompozíció. Igazi regényt keveset irt eddig, hanem novellákat, rajzokat, életképeket és apró, népies meséket. Pedig hosszabb elbeszélései (A nádi farkas, Pannontenger csillaga, Lápvilágban) és a multat megelevenítő erejü történeti kis regényei (A ledöntött bálvány, A fehér csoda) és a hosszu, tanítói, gazdatiszti s más társadalmi rajzai (Az Ér utnak indul, Hullámtörés, Szirtomlás, Árva Kenese) tanuskodnak arról, hogy van szerkesztő tehetsége és szövevényesebb, gazdagabb cselekményü történeteket is tud irni.<br>		Talán impresszionista hajlamából lehet magyarázni, hogy Váth müvei között nincs nagyobbszabásu kompozíció. Igazi regényt keveset irt eddig, hanem novellákat, rajzokat, életképeket és apró, népies meséket. Pedig hosszabb elbeszélései (A nádi farkas, Pannontenger csillaga, Lápvilágban) és a multat megelevenítő erejü történeti kis regényei (A ledöntött bálvány, A fehér csoda) és a hosszu, tanítói, gazdatiszti s más társadalmi rajzai (Az Ér utnak indul, [[Hullámtörés\|Hullámtörés]], Szirtomlás, Árva Kenese) tanuskodnak arról, hogy van szerkesztő tehetsége és szövevényesebb, gazdagabb cselekményü történeteket is tud irni.<br>

	Váth János irásaiban legegyénibb, egészen eredeti elem a nyelv. Különleges, balatonias zamatu, pompás magyar népnyelv, minden irodalmi hatástól érintetlen, sajátos szólásokban, festői jelzőkben, kifejező szóképekben bővelkedő és fordulatos. Stilusára, mely nyelvesztétikailag is külön méltatást érdemel, jellemző a rövid, lapidáris, egyszerü tőmondatok halmozása. Ez az előadásmód különösen népies tárgyu elbeszéléseiben hatásos és meggyőzően stílszerü. Valóban olyan, mint a magyar föld világosan gondolkodó, világosan szóló egyszerű fiainak élő beszéde. Azoké a balatoni magyaroké, akiket Váth János irásai ismertettek és szerettettek meg velünk leghatásosabban. Lelkünk egész melegével köszöntjük a munkássága delelőjén álló szerzőt és a magyarok Istenének bőséges áldását kívánjuk további működésére.		Váth János irásaiban legegyénibb, egészen eredeti elem a nyelv. Különleges, balatonias zamatu, pompás magyar népnyelv, minden irodalmi hatástól érintetlen, sajátos szólásokban, festői jelzőkben, kifejező szóképekben bővelkedő és fordulatos. Stilusára, mely nyelvesztétikailag is külön méltatást érdemel, jellemző a rövid, lapidáris, egyszerü tőmondatok halmozása. Ez az előadásmód különösen népies tárgyu elbeszéléseiben hatásos és meggyőzően stílszerü. Valóban olyan, mint a magyar föld világosan gondolkodó, világosan szóló egyszerű fiainak élő beszéde. Azoké a balatoni magyaroké, akiket Váth János irásai ismertettek és szerettettek meg velünk leghatásosabban. Lelkünk egész melegével köszöntjük a munkássága delelőjén álló szerzőt és a magyarok Istenének bőséges áldását kívánjuk további működésére.
13. sor:		13. sor:
	== Lábjegyzet ==		== Lábjegyzet ==

	Megjelent a [[Balatoni levegőben\|Balatoni levegőben]] c. kötetben.		Megjelent a [[Balatoni levegőben\|Balatoni levegőben]] c. kötetben. 1929.

	[[Category:Váth_János_művei]]		[[Category:Váth_János_művei]]

Fdanko, 2011. január 27., 16:37-n

2011-01-27T16:37:44Z

← Régebbi változat		A lap 2011. január 27., 16:37-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Az olvasó a jelen gyüjteményben majdnem negyedszázados irói pálya legszebb termékeit találja együtt. Az a kiváló magyar iró, akinek reprezentatív művei végre belső éneküknek megfelelő köntösben látnak ezuttal napvilágot, régen elfoglalta már helyét a magyar irodalomtörténetben és mindazok szivében, akik szeretik a köznapiságon felülemelkedő, divatos, múló irányokkal nem törődő, legértékesebb nemzeti hagyományainkba kapcsolódó magasabb irodalmiságot. Aki ma nem ismeri a megalkuvást, alkalmazkodást, a közönség kegyeinek minden áron való hajhászását, a tömegizlésnek kötelező normául való követését, az nem számíthat arra, hogy az ugynevezett felkapott irók közé juthat. Az az iró, akinek müveihez e sorokat irjuk bevezetőül, megmaradt független embernek. Sohasem tudott megalkudni kereszténységével, magyarságával és kényes férfiui becsületével, de mulhatatlan értékü szellemi kincsekkel gyarapította nemzeti literaturánk évezredes kincsesházát és ezzel mindenkorra beirta nevét a magyar szellemi élet történetébe.<br>		Az olvasó a jelen gyüjteményben majdnem negyedszázados irói pálya legszebb termékeit találja együtt. Az a kiváló magyar iró, akinek reprezentatív művei végre belső éneküknek megfelelő köntösben látnak ezuttal napvilágot, régen elfoglalta már helyét a magyar irodalomtörténetben és mindazok szivében, akik szeretik a köznapiságon felülemelkedő, divatos, múló irányokkal nem törődő, legértékesebb nemzeti hagyományainkba kapcsolódó magasabb irodalmiságot. Aki ma nem ismeri a megalkuvást, alkalmazkodást, a közönség kegyeinek minden áron való hajhászását, a tömegizlésnek kötelező normául való követését, az nem számíthat arra, hogy az ugynevezett felkapott irók közé juthat. Az az iró, akinek müveihez e sorokat irjuk bevezetőül, megmaradt független embernek. Sohasem tudott megalkudni kereszténységével, magyarságával és kényes férfiui becsületével, de mulhatatlan értékü szellemi kincsekkel gyarapította nemzeti literaturánk évezredes kincsesházát és ezzel mindenkorra beirta nevét a magyar szellemi élet történetébe.<br>

	[[Váth János\|Váth János]] élete nem gazdag külső eseményekben. Pályája nem az a regényes életút amely rendkivüliségével és mozgalmasságával megragadná a figyelmet. 1887. március 3-án született a magyar tenger partján, Balatonkenesén. Azon a földön, amelyhez azóta is hű maradt tartós, mulhatatlan szerelemmel. Nyolcadik és utolsó gyermeke volt derék szüleinek, akik ezen az egy-kés vidéken büszke boldogsággal nevelték gyermekeiket és vagyon helyett olyan örökséget adtak velük az életre, amely minden mulandó javaknál többet ér: vallásosságot, lelki derékséget, munkaszeretetet, becsületességet. A legkisebbik gyermek a legjobban szivéhez nőtt édesanyjának. Aggódhatott is érte eleget, mert Jancsi eleven, temperamentumos fiu volt, szerette a kalandokat, fius csínyeket. Egyszer a Balatont is meghalászták érte, mire megkerült. Fogékony lélekkel figyelte azt a környezetet, amelyben növekedett; kiirthatatlanul belevésődtek lelkébe azok a szinek, vonalak, képek, alakok, amelyek a Balaton vidékének sajátos karakterisztikumát alkotják és amelyeknek [[~~Váth_János~~\|Váth János]] leghivatottabb ábrázolója lett. Munkabírására jellemző, hogy jóllehet aránylag fiatal kora ellenére számos kötetet kitevő szépirodalmi alkotásnak szerzője, mint tanító is a kiválóbb magyar pedagógusok közé tartozik. A szaklapokban gyakran találkozunk cikkeivel és tanulmányaival. Jelenleg a [[~~Állami_Elemi_Népiskola~~\|balatonalmádii állami iskolának]] az igazgatója. Szépirodalmi művei, kritikai és irodalmi dolgozatai a legkülönbözőbb hazai ujságokban és folyóiratokban jelentek meg és általános becsülést szereztek nevének mind a közönség, mind pedig az elfogulatlan kritikusok körében. Gazdag, értékes~~<br>~~irodalom szól irásairól. Több Irodalmi egyesület tisztjévé, tagjává választotta. Többször nyert dijat, dicséretet irodalmi, pedagógiai pályázatokon és hivatalos helyen is elismerték műveinek nevelő értékét, midőn a kultuszminiszterium pár munkáját megvásárolta a népkönyvtárakba s párat felvettek az ifjusági könyvtárak címjegyzékébe. Az irodalmi közvélemény már régóta szükségét érezte annak, hogy Váthnak szétszórtan megjelent és igy nehezen hozzáférhető munkái — legalább is az iró egyéniségét leghívebben kifejezők — gyűjteményes kiadásban jelenjenek meg. Ez az óhaj most végre teljesült. A következő tiz kötetből szinte maradéktalanul kibontakozik Váth Jánosnak emberi és irói egyénisége.<br>		[[Váth János\|Váth János]] élete nem gazdag külső eseményekben. Pályája nem az a regényes életút amely rendkivüliségével és mozgalmasságával megragadná a figyelmet. 1887. március 3-án született a magyar tenger partján, Balatonkenesén. Azon a földön, amelyhez azóta is hű maradt tartós, mulhatatlan szerelemmel. Nyolcadik és utolsó gyermeke volt derék szüleinek, akik ezen az egy-kés vidéken büszke boldogsággal nevelték gyermekeiket és vagyon helyett olyan örökséget adtak velük az életre, amely minden mulandó javaknál többet ér: vallásosságot, lelki derékséget, munkaszeretetet, becsületességet. A legkisebbik gyermek a legjobban szivéhez nőtt édesanyjának. Aggódhatott is érte eleget, mert Jancsi eleven, temperamentumos fiu volt, szerette a kalandokat, fius csínyeket. Egyszer a Balatont is meghalászták érte, mire megkerült. Fogékony lélekkel figyelte azt a környezetet, amelyben növekedett; kiirthatatlanul belevésődtek lelkébe azok a szinek, vonalak, képek, alakok, amelyek a Balaton vidékének sajátos karakterisztikumát alkotják és amelyeknek [[Váth János\|Váth János]] leghivatottabb ábrázolója lett. Munkabírására jellemző, hogy jóllehet aránylag fiatal kora ellenére számos kötetet kitevő szépirodalmi alkotásnak szerzője, mint tanító is a kiválóbb magyar pedagógusok közé tartozik. A szaklapokban gyakran találkozunk cikkeivel és tanulmányaival. Jelenleg a [[Állami Elemi Népiskola\|balatonalmádii állami iskolának]] az igazgatója. Szépirodalmi művei, kritikai és irodalmi dolgozatai a legkülönbözőbb hazai ujságokban és folyóiratokban jelentek meg és általános becsülést szereztek nevének mind a közönség, mind pedig az elfogulatlan kritikusok körében. Gazdag, értékes irodalom szól irásairól. Több Irodalmi egyesület tisztjévé, tagjává választotta. Többször nyert dijat, dicséretet irodalmi, pedagógiai pályázatokon és hivatalos helyen is elismerték műveinek nevelő értékét, midőn a kultuszminiszterium pár munkáját megvásárolta a népkönyvtárakba s párat felvettek az ifjusági könyvtárak címjegyzékébe. Az irodalmi közvélemény már régóta szükségét érezte annak, hogy Váthnak szétszórtan megjelent és igy nehezen hozzáférhető munkái — legalább is az iró egyéniségét leghívebben kifejezők — gyűjteményes kiadásban jelenjenek meg. Ez az óhaj most végre teljesült. A következő tiz kötetből szinte maradéktalanul kibontakozik Váth Jánosnak emberi és irói egyénisége.<br>

	Váth János a magyar ~~Heimatkunstnak~~ egyik megalapítója és ennek az iránynak egyik legkitünőbb képviselője. Szükebb hazájának, a Balaton vidékének tájait, növény- és állatvilágát és még inkább népét senki sem ismeri nálánál jobban a magyar irók közül. Irásainak tehát gyökerük van. A balatonmelléki nép lelkének mélyébe ereszkednek ezek a gyökerek, onnét szivják éltető erejüket. Eötvös Károly hasonló tárgyvilágu irásainak romantikus látásmódjával szemben Váth János szemlélete tárgyia-sabb, realisztikusabb, közvetlenebb és hamisítatlanabb; sokszor szinte megdöbbeni verisztikus Igazságával.<br>		Váth János a magyar [http://www.kislexikon.hu/heimatkunst.html Heimatkunst]nak egyik megalapítója és ennek az iránynak egyik legkitünőbb képviselője. Szükebb hazájának, a Balaton vidékének tájait, növény- és állatvilágát és még inkább népét senki sem ismeri nálánál jobban a magyar irók közül. Irásainak tehát gyökerük van. A balatonmelléki nép lelkének mélyébe ereszkednek ezek a gyökerek, onnét szivják éltető erejüket. Eötvös Károly hasonló tárgyvilágu irásainak romantikus látásmódjával szemben Váth János szemlélete tárgyia-sabb, realisztikusabb, közvetlenebb és hamisítatlanabb; sokszor szinte megdöbbeni verisztikus Igazságával.<br>

	Irásművészetének jellemző vonása a festőiség, amely különösen természetleirásaiban, tájképeiben mutatkozik. Ezek a képek impresszionista, gyakran pointillista jellegüek: megkapóan üde, élénk szinfoltokból tevődnek össze, hangulatos fény- és árnyjáték vibrál rajtuk; körvonalaik épen e miatt határozatlanok, elmosódottak, Emberábrázolásalban viszont a nagyvonaluságában is jellemző, realisztikus rajz ragadja meg figyelmünket, akárcsak a francia Millet parasztképein. Könyveiben a markáns, robusztusan népies tanulmányfejek s a szép asszonylelkek egész sorozatát vonultatja fel. Ha majd évtizedek mulva a civilizáció a Balaton mentén élő, ősfoglalkozása közben sok hagyományt megőrzött halásznépet is átalakítja, Váth János írásai értékes kortörténeti emlékek, néprajzi adalékok is lesznek. Az etnográfiai érdekesség biztosította couleur local azonban nem a leglényegesebb jegye írónk műveinek. Egyszerü viszonyok között élő, egyszerü lelkivilágú alakjaiban meglátja az örök emberi vonásokat is, a léleknek mindnyájunkban közös építő, vagy romboló erőit és ezekre építi fel hősei sorsát. Történetei többnyire sötétes tónusuak, csendes tragédiák is akadnak közöttük: verítékes, könnyes a szegény halásznép sorsa. Népét olyannak látja, amilyen valóban: cseppet sem idealizálja, de nem is torzítja túlzó naturalizmussal. Emberei sorsának alakulásában nagy szerepük van az etikai tényezőknek, életszemlélete pedig mélyen átérzett, meggyőződéses katholicizmusból fakad.<br>		Irásművészetének jellemző vonása a festőiség, amely különösen természetleirásaiban, tájképeiben mutatkozik. Ezek a képek impresszionista, gyakran pointillista jellegüek: megkapóan üde, élénk szinfoltokból tevődnek össze, hangulatos fény- és árnyjáték vibrál rajtuk; körvonalaik épen e miatt határozatlanok, elmosódottak, Emberábrázolásalban viszont a nagyvonaluságában is jellemző, realisztikus rajz ragadja meg figyelmünket, akárcsak a francia Millet parasztképein. Könyveiben a markáns, robusztusan népies tanulmányfejek s a szép asszonylelkek egész sorozatát vonultatja fel. Ha majd évtizedek mulva a civilizáció a Balaton mentén élő, ősfoglalkozása közben sok hagyományt megőrzött halásznépet is átalakítja, Váth János írásai értékes kortörténeti emlékek, néprajzi adalékok is lesznek. Az etnográfiai érdekesség biztosította couleur local azonban nem a leglényegesebb jegye írónk műveinek. Egyszerü viszonyok között élő, egyszerü lelkivilágú alakjaiban meglátja az örök emberi vonásokat is, a léleknek mindnyájunkban közös építő, vagy romboló erőit és ezekre építi fel hősei sorsát. Történetei többnyire sötétes tónusuak, csendes tragédiák is akadnak közöttük: verítékes, könnyes a szegény halásznép sorsa. Népét olyannak látja, amilyen valóban: cseppet sem idealizálja, de nem is torzítja túlzó naturalizmussal. Emberei sorsának alakulásában nagy szerepük van az etikai tényezőknek, életszemlélete pedig mélyen átérzett, meggyőződéses katholicizmusból fakad.<br>

Fdanko, 2011. január 27., 16:34-n

2011-01-27T16:34:25Z

← Régebbi változat		A lap 2011. január 27., 16:34-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Az olvasó a jelen gyüjteményben majdnem negyedszázados irói pálya legszebb termékeit találja együtt. Az a kiváló magyar iró, akinek reprezentatív művei végre belső éneküknek megfelelő köntösben látnak ezuttal napvilágot, régen elfoglalta már helyét a magyar irodalomtörténetben és mindazok szivében, akik szeretik a köznapiságon felülemelkedő, divatos, múló irányokkal nem törődő, legértékesebb nemzeti hagyományainkba kapcsolódó magasabb irodalmiságot. Aki ma nem ismeri a megalkuvást, alkalmazkodást, a közönség kegyeinek minden áron való hajhászását, a tömegizlésnek kötelező normául való követését, az nem számíthat arra, hogy az ugynevezett felkapott irók közé juthat. Az az iró, akinek müveihez e sorokat irjuk bevezetőül, megmaradt független embernek. Sohasem tudott megalkudni kereszténységével, magyarságával és kényes férfiui becsületével, de mulhatatlan értékü szellemi kincsekkel gyarapította nemzeti literaturánk évezredes kincsesházát és ezzel mindenkorra beirta nevét a magyar szellemi élet történetébe.<br>		Az olvasó a jelen gyüjteményben majdnem negyedszázados irói pálya legszebb termékeit találja együtt. Az a kiváló magyar iró, akinek reprezentatív művei végre belső éneküknek megfelelő köntösben látnak ezuttal napvilágot, régen elfoglalta már helyét a magyar irodalomtörténetben és mindazok szivében, akik szeretik a köznapiságon felülemelkedő, divatos, múló irányokkal nem törődő, legértékesebb nemzeti hagyományainkba kapcsolódó magasabb irodalmiságot. Aki ma nem ismeri a megalkuvást, alkalmazkodást, a közönség kegyeinek minden áron való hajhászását, a tömegizlésnek kötelező normául való követését, az nem számíthat arra, hogy az ugynevezett felkapott irók közé juthat. Az az iró, akinek müveihez e sorokat irjuk bevezetőül, megmaradt független embernek. Sohasem tudott megalkudni kereszténységével, magyarságával és kényes férfiui becsületével, de mulhatatlan értékü szellemi kincsekkel gyarapította nemzeti literaturánk évezredes kincsesházát és ezzel mindenkorra beirta nevét a magyar szellemi élet történetébe.<br>

	[[~~Váth_János~~\|Váth János]] élete nem gazdag külső eseményekben. Pályája nem az a regényes életút amely rendkivüliségével és mozgalmasságával megragadná a figyelmet. 1887. március 3-án született a magyar tenger partján, Balatonkenesén. Azon a földön, amelyhez azóta is hű maradt tartós, mulhatatlan szerelemmel. Nyolcadik és utolsó gyermeke volt derék szüleinek, akik ezen az egy-kés vidéken büszke boldogsággal nevelték gyermekeiket és vagyon helyett olyan örökséget adtak velük az életre, amely minden mulandó javaknál többet ér: vallásosságot, lelki derékséget, munkaszeretetet, becsületességet. A legkisebbik gyermek a legjobban szivéhez nőtt édesanyjának. Aggódhatott is érte eleget, mert Jancsi eleven, temperamentumos fiu volt, szerette a kalandokat, fius csínyeket. Egyszer a Balatont is meghalászták érte, mire megkerült. Fogékony lélekkel figyelte azt a környezetet, amelyben növekedett; kiirthatatlanul belevésődtek lelkébe azok a szinek, vonalak, képek, alakok, amelyek a Balaton vidékének sajátos karakterisztikumát alkotják és amelyeknek Váth János leghivatottabb ábrázolója lett. Munkabírására jellemző, hogy jóllehet aránylag fiatal kora ellenére számos kötetet kitevő szépirodalmi alkotásnak szerzője, mint tanító is a kiválóbb magyar pedagógusok közé tartozik. A szaklapokban gyakran találkozunk cikkeivel és tanulmányaival. Jelenleg a balatonalmádii állami iskolának az igazgatója. Szépirodalmi művei, kritikai és irodalmi dolgozatai a legkülönbözőbb hazai ujságokban és folyóiratokban jelentek meg és általános becsülést szereztek nevének mind a közönség, mind pedig az elfogulatlan kritikusok körében. Gazdag, értékes<br>irodalom szól irásairól. Több Irodalmi egyesület tisztjévé, tagjává választotta. Többször nyert dijat, dicséretet irodalmi, pedagógiai pályázatokon és hivatalos helyen is elismerték műveinek nevelő értékét, midőn a kultuszminiszterium pár munkáját megvásárolta a népkönyvtárakba s párat felvettek az ifjusági könyvtárak címjegyzékébe. Az irodalmi közvélemény már régóta szükségét érezte annak, hogy Váthnak szétszórtan megjelent és igy nehezen hozzáférhető munkái — legalább is az iró egyéniségét leghívebben kifejezők — gyűjteményes kiadásban jelenjenek meg. Ez az óhaj most végre teljesült. A következő tiz kötetből szinte maradéktalanul kibontakozik Váth Jánosnak emberi és irói egyénisége.<br>		[[Váth János\|Váth János]] élete nem gazdag külső eseményekben. Pályája nem az a regényes életút amely rendkivüliségével és mozgalmasságával megragadná a figyelmet. 1887. március 3-án született a magyar tenger partján, Balatonkenesén. Azon a földön, amelyhez azóta is hű maradt tartós, mulhatatlan szerelemmel. Nyolcadik és utolsó gyermeke volt derék szüleinek, akik ezen az egy-kés vidéken büszke boldogsággal nevelték gyermekeiket és vagyon helyett olyan örökséget adtak velük az életre, amely minden mulandó javaknál többet ér: vallásosságot, lelki derékséget, munkaszeretetet, becsületességet. A legkisebbik gyermek a legjobban szivéhez nőtt édesanyjának. Aggódhatott is érte eleget, mert Jancsi eleven, temperamentumos fiu volt, szerette a kalandokat, fius csínyeket. Egyszer a Balatont is meghalászták érte, mire megkerült. Fogékony lélekkel figyelte azt a környezetet, amelyben növekedett; kiirthatatlanul belevésődtek lelkébe azok a szinek, vonalak, képek, alakok, amelyek a Balaton vidékének sajátos karakterisztikumát alkotják és amelyeknek [[Váth_János\|Váth János]] leghivatottabb ábrázolója lett. Munkabírására jellemző, hogy jóllehet aránylag fiatal kora ellenére számos kötetet kitevő szépirodalmi alkotásnak szerzője, mint tanító is a kiválóbb magyar pedagógusok közé tartozik. A szaklapokban gyakran találkozunk cikkeivel és tanulmányaival. Jelenleg a [[Állami_Elemi_Népiskola\|balatonalmádii állami iskolának]] az igazgatója. Szépirodalmi művei, kritikai és irodalmi dolgozatai a legkülönbözőbb hazai ujságokban és folyóiratokban jelentek meg és általános becsülést szereztek nevének mind a közönség, mind pedig az elfogulatlan kritikusok körében. Gazdag, értékes<br>irodalom szól irásairól. Több Irodalmi egyesület tisztjévé, tagjává választotta. Többször nyert dijat, dicséretet irodalmi, pedagógiai pályázatokon és hivatalos helyen is elismerték műveinek nevelő értékét, midőn a kultuszminiszterium pár munkáját megvásárolta a népkönyvtárakba s párat felvettek az ifjusági könyvtárak címjegyzékébe. Az irodalmi közvélemény már régóta szükségét érezte annak, hogy Váthnak szétszórtan megjelent és igy nehezen hozzáférhető munkái — legalább is az iró egyéniségét leghívebben kifejezők — gyűjteményes kiadásban jelenjenek meg. Ez az óhaj most végre teljesült. A következő tiz kötetből szinte maradéktalanul kibontakozik Váth Jánosnak emberi és irói egyénisége.<br>

	Váth János a magyar Heimatkunstnak egyik megalapítója és ennek az iránynak egyik legkitünőbb képviselője. Szükebb hazájának, a Balaton vidékének tájait, növény- és állatvilágát és még inkább népét senki sem ismeri nálánál jobban a magyar irók közül. Irásainak tehát gyökerük van. A balatonmelléki nép lelkének mélyébe ereszkednek ezek a gyökerek, onnét szivják éltető erejüket. Eötvös Károly hasonló tárgyvilágu irásainak romantikus látásmódjával szemben Váth János szemlélete tárgyia-sabb, realisztikusabb, közvetlenebb és hamisítatlanabb; sokszor szinte megdöbbeni verisztikus Igazságával.<br>		Váth János a magyar Heimatkunstnak egyik megalapítója és ennek az iránynak egyik legkitünőbb képviselője. Szükebb hazájának, a Balaton vidékének tájait, növény- és állatvilágát és még inkább népét senki sem ismeri nálánál jobban a magyar irók közül. Irásainak tehát gyökerük van. A balatonmelléki nép lelkének mélyébe ereszkednek ezek a gyökerek, onnét szivják éltető erejüket. Eötvös Károly hasonló tárgyvilágu irásainak romantikus látásmódjával szemben Váth János szemlélete tárgyia-sabb, realisztikusabb, közvetlenebb és hamisítatlanabb; sokszor szinte megdöbbeni verisztikus Igazságával.<br>

Fdanko, 2011. január 27., 16:30-n

2011-01-27T16:30:40Z

← Régebbi változat		A lap 2011. január 27., 16:30-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Az olvasó a jelen gyüjteményben majdnem negyedszázados irói pálya legszebb termékeit ~~uláija~~ együtt. Az a kiváló magyar iró, akinek reprezentatív művei végre belső éneküknek megfelelő köntösben látnak ezuttal napvilágot, régen elfoglalta már helyét a magyar irodalomtörténetben és mindazok szivében, akik szeretik a köznapiságon felülemelkedő, divatos, múló irányokkal nem törődő, legértékesebb nemzeti hagyományainkba kapcsolódó magasabb irodalmiságot. Aki ma nem ismeri a megalkuvást, alkalmazkodást, a közönség kegyeinek minden áron való ~~hajhá-szását~~, a tömegizlésnek kötelező normául való követését, az nem számíthat arra, hogy az ugynevezett felkapott irók közé juthat. Az az iró, akinek müveihez e sorokat irjuk bevezetőül, megmaradt független embernek. Sohasem tudott megalkudni kereszténységével, magyarságával és kényes férfiui becsületével, de mulhatatlan értékü szellemi kincsekkel gyarapította nemzeti literaturánk évezredes kincsesházát és ezzel mindenkorra beirta nevét a magyar szellemi élet történetébe.<br>		Az olvasó a jelen gyüjteményben majdnem negyedszázados irói pálya legszebb termékeit találja együtt. Az a kiváló magyar iró, akinek reprezentatív művei végre belső éneküknek megfelelő köntösben látnak ezuttal napvilágot, régen elfoglalta már helyét a magyar irodalomtörténetben és mindazok szivében, akik szeretik a köznapiságon felülemelkedő, divatos, múló irányokkal nem törődő, legértékesebb nemzeti hagyományainkba kapcsolódó magasabb irodalmiságot. Aki ma nem ismeri a megalkuvást, alkalmazkodást, a közönség kegyeinek minden áron való hajhászását, a tömegizlésnek kötelező normául való követését, az nem számíthat arra, hogy az ugynevezett felkapott irók közé juthat. Az az iró, akinek müveihez e sorokat irjuk bevezetőül, megmaradt független embernek. Sohasem tudott megalkudni kereszténységével, magyarságával és kényes férfiui becsületével, de mulhatatlan értékü szellemi kincsekkel gyarapította nemzeti literaturánk évezredes kincsesházát és ezzel mindenkorra beirta nevét a magyar szellemi élet történetébe.<br>

	Váth János élete nem gazdag külső eseményekben. Pályája nem az a regényes életút amely rendkivüliségével és mozgalmasságával megragadná a figyelmet. 1887. március 3-án született a magyar tenger partján, Balatonkenesén. Azon a földön, amelyhez azóta is hű maradt tartós, mulhatatlan szerelemmel. Nyolcadik és utolsó gyermeke volt derék szüleinek, akik ezen az egy-kés vidéken büszke boldogsággal nevelték gyermekeiket és vagyon helyett olyan örökséget adtak velük az életre, amely minden mulandó javaknál többet ér: vallásosságot, lelki derékséget, munkaszeretetet, becsületességet. A legkisebbik gyermek a legjobban szivéhez nőtt édesanyjának. Aggódhatott is érte eleget, mert Jancsi eleven, temperamentumos fiu volt, szerette a kalandokat, fius csínyeket. Egyszer a Balatont is meghalászták érte, mire megkerült. Fogékony lélekkel figyelte azt a környezetet, amelyben növekedett; kiirthatatlanul belevésődtek lelkébe azok a szinek, vonalak, képek, alakok, amelyek a Balaton vidékének sajátos karakterisztikumát alkotják és amelyeknek Váth János leghivatottabb ábrázolója lett. Munkabírására jellemző, hogy jóllehet aránylag fiatal kora ellenére számos kötetet kitevő szépirodalmi alkotásnak szerzője, mint tanító is a kiválóbb magyar pedagógusok közé tartozik. A szaklapokban gyakran találkozunk cikkeivel és tanulmányaival. Jelenleg a balatonalmádii állami iskolának az igazgatója. Szépirodalmi művei, kritikai és irodalmi dolgozatai a legkülönbözőbb hazai ujságokban és folyóiratokban jelentek meg és általános becsülést szereztek nevének mind a közönség, mind pedig az elfogulatlan kritikusok körében. Gazdag, értékes<br>irodalom szól irásairól. Több Irodalmi egyesület tisztjévé, tagjává választotta. Többször nyert dijat, dicséretet irodalmi, pedagógiai pályázatokon és hivatalos helyen is elismerték műveinek nevelő értékét, midőn a kultuszminiszterium pár munkáját megvásárolta a népkönyvtárakba s párat felvettek az ifjusági könyvtárak címjegyzékébe. Az irodalmi közvélemény már régóta szükségét érezte annak, hogy Váthnak szétszórtan megjelent és igy nehezen hozzáférhető munkái — legalább is az iró egyéniségét leghívebben kifejezők — gyűjteményes kiadásban jelenjenek meg. Ez az óhaj most végre teljesült. A következő tiz kötetből szinte maradéktalanul kibontakozik Váth Jánosnak emberi és irói egyénisége.<br>		[[Váth_János\|Váth János]] élete nem gazdag külső eseményekben. Pályája nem az a regényes életút amely rendkivüliségével és mozgalmasságával megragadná a figyelmet. 1887. március 3-án született a magyar tenger partján, Balatonkenesén. Azon a földön, amelyhez azóta is hű maradt tartós, mulhatatlan szerelemmel. Nyolcadik és utolsó gyermeke volt derék szüleinek, akik ezen az egy-kés vidéken büszke boldogsággal nevelték gyermekeiket és vagyon helyett olyan örökséget adtak velük az életre, amely minden mulandó javaknál többet ér: vallásosságot, lelki derékséget, munkaszeretetet, becsületességet. A legkisebbik gyermek a legjobban szivéhez nőtt édesanyjának. Aggódhatott is érte eleget, mert Jancsi eleven, temperamentumos fiu volt, szerette a kalandokat, fius csínyeket. Egyszer a Balatont is meghalászták érte, mire megkerült. Fogékony lélekkel figyelte azt a környezetet, amelyben növekedett; kiirthatatlanul belevésődtek lelkébe azok a szinek, vonalak, képek, alakok, amelyek a Balaton vidékének sajátos karakterisztikumát alkotják és amelyeknek Váth János leghivatottabb ábrázolója lett. Munkabírására jellemző, hogy jóllehet aránylag fiatal kora ellenére számos kötetet kitevő szépirodalmi alkotásnak szerzője, mint tanító is a kiválóbb magyar pedagógusok közé tartozik. A szaklapokban gyakran találkozunk cikkeivel és tanulmányaival. Jelenleg a balatonalmádii állami iskolának az igazgatója. Szépirodalmi művei, kritikai és irodalmi dolgozatai a legkülönbözőbb hazai ujságokban és folyóiratokban jelentek meg és általános becsülést szereztek nevének mind a közönség, mind pedig az elfogulatlan kritikusok körében. Gazdag, értékes<br>irodalom szól irásairól. Több Irodalmi egyesület tisztjévé, tagjává választotta. Többször nyert dijat, dicséretet irodalmi, pedagógiai pályázatokon és hivatalos helyen is elismerték műveinek nevelő értékét, midőn a kultuszminiszterium pár munkáját megvásárolta a népkönyvtárakba s párat felvettek az ifjusági könyvtárak címjegyzékébe. Az irodalmi közvélemény már régóta szükségét érezte annak, hogy Váthnak szétszórtan megjelent és igy nehezen hozzáférhető munkái — legalább is az iró egyéniségét leghívebben kifejezők — gyűjteményes kiadásban jelenjenek meg. Ez az óhaj most végre teljesült. A következő tiz kötetből szinte maradéktalanul kibontakozik Váth Jánosnak emberi és irói egyénisége.<br>

	Váth János a magyar Heimatkunstnak egyik megalapítója és ennek az iránynak egyik legkitünőbb képviselője. Szükebb hazájának, a Balaton vidékének tájait, növény- és állatvilágát és még inkább népét senki sem ismeri nálánál jobban a magyar irók közül. Irásainak tehát gyökerük van. A balatonmelléki nép lelkének mélyébe ereszkednek ezek a gyökerek, onnét szivják éltető erejüket. Eötvös Károly hasonló tárgyvilágu irásainak romantikus látásmódjával szemben Váth János szemlélete tárgyia-sabb, realisztikusabb, közvetlenebb és hamisítatlanabb; sokszor szinte megdöbbeni verisztikus Igazságával.<br>		Váth János a magyar Heimatkunstnak egyik megalapítója és ennek az iránynak egyik legkitünőbb képviselője. Szükebb hazájának, a Balaton vidékének tájait, növény- és állatvilágát és még inkább népét senki sem ismeri nálánál jobban a magyar irók közül. Irásainak tehát gyökerük van. A balatonmelléki nép lelkének mélyébe ereszkednek ezek a gyökerek, onnét szivják éltető erejüket. Eötvös Károly hasonló tárgyvilágu irásainak romantikus látásmódjával szemben Váth János szemlélete tárgyia-sabb, realisztikusabb, közvetlenebb és hamisítatlanabb; sokszor szinte megdöbbeni verisztikus Igazságával.<br>

	Irásművészetének jellemző vonása a festőiség, amely különösen természetleirásaiban, tájképeiben mutatkozik. Ezek a képek impresszionista, gyakran pointillista jellegüek: megkapóan üde, élénk szinfoltokból tevődnek össze, hangulatos fény- és árnyjáték vibrál rajtuk; körvonalaik épen e miatt határozatlanok, elmosódottak, Emberábrázolásalban viszont a nagyvonaluságában is jellemző, realisztikus rajz ragadja meg figyelmünket, akárcsak a francia Millet parasztképein. Könyveiben a markáns, robusztusan népies tanulmányfejek s a szép asszonylelkek egész sorozatát vonultatja fel. Ha majd évtizedek mulva a civilizáció a Balaton mentén élő, ősfoglalkozása közben sok hagyományt megőrzött halásznépet is átalakítja, Váth János írásai értékes kortörténeti emlékek, néprajzi adalékok is lesznek. Az etnográfiai érdekesség biztosította couleur local azonban nem a leglényegesebb jegye írónk műveinek. Egyszerü viszonyok között élő, egyszerü lelkivilágú alakjaiban meglátja az örök emberi vonásokat is, a léleknek mindnyájunkban közös építő, vagy romboló erőit és ezekre építi fel hősei sorsát. Történetei többnyire sötétes tónusuak, csendes tragédiák is akadnak közöttük: verítékes, könnyes a szegény halásznép sorsa. Népét olyannak látja, amilyen valóban: cseppet sem idealizálja, de nem is torzítja túlzó naturalizmussal. Emberei sorsának alakulásában nagy szerepük van az etikai tényezőknek, életszemlélete pedig mélyen átérzett, meggyőződéses katholicizmusból fakad.<br>		Irásművészetének jellemző vonása a festőiség, amely különösen természetleirásaiban, tájképeiben mutatkozik. Ezek a képek impresszionista, gyakran pointillista jellegüek: megkapóan üde, élénk szinfoltokból tevődnek össze, hangulatos fény- és árnyjáték vibrál rajtuk; körvonalaik épen e miatt határozatlanok, elmosódottak, Emberábrázolásalban viszont a nagyvonaluságában is jellemző, realisztikus rajz ragadja meg figyelmünket, akárcsak a francia Millet parasztképein. Könyveiben a markáns, robusztusan népies tanulmányfejek s a szép asszonylelkek egész sorozatát vonultatja fel. Ha majd évtizedek mulva a civilizáció a Balaton mentén élő, ősfoglalkozása közben sok hagyományt megőrzött halásznépet is átalakítja, Váth János írásai értékes kortörténeti emlékek, néprajzi adalékok is lesznek. Az etnográfiai érdekesség biztosította couleur local azonban nem a leglényegesebb jegye írónk műveinek. Egyszerü viszonyok között élő, egyszerü lelkivilágú alakjaiban meglátja az örök emberi vonásokat is, a léleknek mindnyájunkban közös építő, vagy romboló erőit és ezekre építi fel hősei sorsát. Történetei többnyire sötétes tónusuak, csendes tragédiák is akadnak közöttük: verítékes, könnyes a szegény halásznép sorsa. Népét olyannak látja, amilyen valóban: cseppet sem idealizálja, de nem is torzítja túlzó naturalizmussal. Emberei sorsának alakulásában nagy szerepük van az etikai tényezőknek, életszemlélete pedig mélyen átérzett, meggyőződéses katholicizmusból fakad.<br>

	Talán impresszionista hajlamából lehet magyarázni, hogy Váth müvei között nincs nagyobbszabásu kompozíció. Igazi regényt keveset irt eddig, hanem novellákat, rajzokat, életképeket és apró, népies meséket. Pedig hosszabb elbeszélései (A nádi farkas, Pannontenger csillaga, Lápvilágban) és a multat megelevenítő erejü történeti kis regényei (A ledöntött bálvány, A fehér csoda) és a hosszu, tanítói, gazdatiszti s más társadalmi rajzai (Az Ér utnak indul, Hullámtörés, Szirtomlás, Árva Kenese) tanuskodnak arról, hogy van szerkesztő tehetsége és szövevényesebb, gazdagabb cselekményü történeteket is tud irni.<br>		Talán impresszionista hajlamából lehet magyarázni, hogy Váth müvei között nincs nagyobbszabásu kompozíció. Igazi regényt keveset irt eddig, hanem novellákat, rajzokat, életképeket és apró, népies meséket. Pedig hosszabb elbeszélései (A nádi farkas, Pannontenger csillaga, Lápvilágban) és a multat megelevenítő erejü történeti kis regényei (A ledöntött bálvány, A fehér csoda) és a hosszu, tanítói, gazdatiszti s más társadalmi rajzai (Az Ér utnak indul, Hullámtörés, Szirtomlás, Árva Kenese) tanuskodnak arról, hogy van szerkesztő tehetsége és szövevényesebb, gazdagabb cselekményü történeteket is tud irni.<br>

	Váth János irásaiban legegyénibb, egészen eredeti elem a nyelv. Különleges, balatonias zamatu, pompás magyar népnyelv, minden irodalmi hatástól érintetlen, sajátos szólásokban, festői jelzőkben, kifejező szóképekben bővelkedő és fordulatos. Stilusára, mely nyelvesztétikailag is külön méltatást érdemel, jellemző a rövid, lapidáris, egyszerü tőmondatok halmozása. Ez az előadásmód különösen népies tárgyu elbeszéléseiben hatásos és meggyőzően stílszerü. Valóban olyan, mint a magyar föld világosan gondolkodó, világosan szóló egyszerű fiainak élő beszéde. Azoké a balatoni magyaroké, akiket Váth János irásai ismertettek és szerettettek meg velünk leghatásosabban. Lelkünk egész melegével köszöntjük a munkássága delelőjén álló szerzőt és a magyarok Istenének bőséges áldását kívánjuk további működésére.		Váth János irásaiban legegyénibb, egészen eredeti elem a nyelv. Különleges, balatonias zamatu, pompás magyar népnyelv, minden irodalmi hatástól érintetlen, sajátos szólásokban, festői jelzőkben, kifejező szóképekben bővelkedő és fordulatos. Stilusára, mely nyelvesztétikailag is külön méltatást érdemel, jellemző a rövid, lapidáris, egyszerü tőmondatok halmozása. Ez az előadásmód különösen népies tárgyu elbeszéléseiben hatásos és meggyőzően stílszerü. Valóban olyan, mint a magyar föld világosan gondolkodó, világosan szóló egyszerű fiainak élő beszéde. Azoké a balatoni magyaroké, akiket Váth János irásai ismertettek és szerettettek meg velünk leghatásosabban. Lelkünk egész melegével köszöntjük a munkássága delelőjén álló szerzőt és a magyarok Istenének bőséges áldását kívánjuk további működésére.

	== Lábjegyzet ==		== Lábjegyzet ==

	Megjelent a [[~~Balatoni_levegőben~~\|Balatoni levegőben]] c. kötetben.		Megjelent a [[Balatoni levegőben\|Balatoni levegőben]] c. kötetben.

	[[Category:Váth_János_művei]]		[[Category:Váth_János_művei]]

Fdanko: Levédte a(z) Bánhegyi Jób: Váth János lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-01-27T16:26:20Z

Levédte a(z) Bánhegyi Jób: Váth János lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

← Régebbi változat	A lap 2011. január 27., 16:26-kori változata
(Nincs különbség)

Fdanko: Új oldal, tartalma: „Az olvasó a jelen gyüjteményben majdnem negyedszázados irói pálya legszebb termékeit uláija együtt. Az a kiváló magyar iró, akinek reprezentatív művei végre...”

2011-01-27T16:23:40Z

Új oldal, tartalma: „Az olvasó a jelen gyüjteményben majdnem negyedszázados irói pálya legszebb termékeit uláija együtt. Az a kiváló magyar iró, akinek reprezentatív művei végre...”

Új lap

Az olvasó a jelen gyüjteményben majdnem negyedszázados irói pálya legszebb termékeit uláija együtt. Az a kiváló magyar iró, akinek reprezentatív művei végre belső éneküknek megfelelő köntösben látnak ezuttal napvilágot, régen elfoglalta már helyét a magyar irodalomtörténetben és mindazok szivében, akik szeretik a köznapiságon felülemelkedő, divatos, múló irányokkal nem törődő, legértékesebb nemzeti hagyományainkba kapcsolódó magasabb irodalmiságot. Aki ma nem ismeri a megalkuvást, alkalmazkodást, a közönség kegyeinek minden áron való hajhá-szását, a tömegizlésnek kötelező normául való követését, az nem számíthat arra, hogy az ugynevezett felkapott irók közé juthat. Az az iró, akinek müveihez e sorokat irjuk bevezetőül, megmaradt független embernek. Sohasem tudott megalkudni kereszténységével, magyarságával és kényes férfiui becsületével, de mulhatatlan értékü szellemi kincsekkel gyarapította nemzeti literaturánk évezredes kincsesházát és ezzel mindenkorra beirta nevét a magyar szellemi élet történetébe. 

Váth János élete nem gazdag külső eseményekben. Pályája nem az a regényes életút amely rendkivüliségével és mozgalmasságával megragadná a figyelmet. 1887. március 3-án született a magyar tenger partján, Balatonkenesén. Azon a földön, amelyhez azóta is hű maradt tartós, mulhatatlan szerelemmel. Nyolcadik és utolsó gyermeke volt derék szüleinek, akik ezen az egy-kés vidéken büszke boldogsággal nevelték gyermekeiket és vagyon helyett olyan örökséget adtak velük az életre, amely minden mulandó javaknál többet ér: vallásosságot, lelki derékséget, munkaszeretetet, becsületességet. A legkisebbik gyermek a legjobban szivéhez nőtt édesanyjának. Aggódhatott is érte eleget, mert Jancsi eleven, temperamentumos fiu volt, szerette a kalandokat, fius csínyeket. Egyszer a Balatont is meghalászták érte, mire megkerült. Fogékony lélekkel figyelte azt a környezetet, amelyben növekedett; kiirthatatlanul belevésődtek lelkébe azok a szinek, vonalak, képek, alakok, amelyek a Balaton vidékének sajátos karakterisztikumát alkotják és amelyeknek Váth János leghivatottabb ábrázolója lett. Munkabírására jellemző, hogy jóllehet aránylag fiatal kora ellenére számos kötetet kitevő szépirodalmi alkotásnak szerzője, mint tanító is a kiválóbb magyar pedagógusok közé tartozik. A szaklapokban gyakran találkozunk cikkeivel és tanulmányaival. Jelenleg a balatonalmádii állami iskolának az igazgatója. Szépirodalmi művei, kritikai és irodalmi dolgozatai a legkülönbözőbb hazai ujságokban és folyóiratokban jelentek meg és általános becsülést szereztek nevének mind a közönség, mind pedig az elfogulatlan kritikusok körében. Gazdag, értékes irodalom szól irásairól. Több Irodalmi egyesület tisztjévé, tagjává választotta. Többször nyert dijat, dicséretet irodalmi, pedagógiai pályázatokon és hivatalos helyen is elismerték műveinek nevelő értékét, midőn a kultuszminiszterium pár munkáját megvásárolta a népkönyvtárakba s párat felvettek az ifjusági könyvtárak címjegyzékébe. Az irodalmi közvélemény már régóta szükségét érezte annak, hogy Váthnak szétszórtan megjelent és igy nehezen hozzáférhető munkái — legalább is az iró egyéniségét leghívebben kifejezők — gyűjteményes kiadásban jelenjenek meg. Ez az óhaj most végre teljesült. A következő tiz kötetből szinte maradéktalanul kibontakozik Váth Jánosnak emberi és irói egyénisége. 

Váth János a magyar Heimatkunstnak egyik megalapítója és ennek az iránynak egyik legkitünőbb képviselője. Szükebb hazájának, a Balaton vidékének tájait, növény- és állatvilágát és még inkább népét senki sem ismeri nálánál jobban a magyar irók közül. Irásainak tehát gyökerük van. A balatonmelléki nép lelkének mélyébe ereszkednek ezek a gyökerek, onnét szivják éltető erejüket. Eötvös Károly hasonló tárgyvilágu irásainak romantikus látásmódjával szemben Váth János szemlélete tárgyia-sabb, realisztikusabb, közvetlenebb és hamisítatlanabb; sokszor szinte megdöbbeni verisztikus Igazságával. 

Irásművészetének jellemző vonása a festőiség, amely különösen természetleirásaiban, tájképeiben mutatkozik. Ezek a képek impresszionista, gyakran pointillista jellegüek: megkapóan üde, élénk szinfoltokból tevődnek össze, hangulatos fény- és árnyjáték vibrál rajtuk; körvonalaik épen e miatt határozatlanok, elmosódottak, Emberábrázolásalban viszont a nagyvonaluságában is jellemző, realisztikus rajz ragadja meg figyelmünket, akárcsak a francia Millet parasztképein. Könyveiben a markáns, robusztusan népies tanulmányfejek s a szép asszonylelkek egész sorozatát vonultatja fel. Ha majd évtizedek mulva a civilizáció a Balaton mentén élő, ősfoglalkozása közben sok hagyományt megőrzött halásznépet is átalakítja, Váth János írásai értékes kortörténeti emlékek, néprajzi adalékok is lesznek. Az etnográfiai érdekesség biztosította couleur local azonban nem a leglényegesebb jegye írónk műveinek. Egyszerü viszonyok között élő, egyszerü lelkivilágú alakjaiban meglátja az örök emberi vonásokat is, a léleknek mindnyájunkban közös építő, vagy romboló erőit és ezekre építi fel hősei sorsát. Történetei többnyire sötétes tónusuak, csendes tragédiák is akadnak közöttük: verítékes, könnyes a szegény halásznép sorsa. Népét olyannak látja, amilyen valóban: cseppet sem idealizálja, de nem is torzítja túlzó naturalizmussal. Emberei sorsának alakulásában nagy szerepük van az etikai tényezőknek, életszemlélete pedig mélyen átérzett, meggyőződéses katholicizmusból fakad. 

Talán impresszionista hajlamából lehet magyarázni, hogy Váth müvei között nincs nagyobbszabásu kompozíció. Igazi regényt keveset irt eddig, hanem novellákat, rajzokat, életképeket és apró, népies meséket. Pedig hosszabb elbeszélései (A nádi farkas, Pannontenger csillaga, Lápvilágban) és a multat megelevenítő erejü történeti kis regényei (A ledöntött bálvány, A fehér csoda) és a hosszu, tanítói, gazdatiszti s más társadalmi rajzai (Az Ér utnak indul, Hullámtörés, Szirtomlás, Árva Kenese) tanuskodnak arról, hogy van szerkesztő tehetsége és szövevényesebb, gazdagabb cselekményü történeteket is tud irni. 

Váth János irásaiban legegyénibb, egészen eredeti elem a nyelv. Különleges, balatonias zamatu, pompás magyar népnyelv, minden irodalmi hatástól érintetlen, sajátos szólásokban, festői jelzőkben, kifejező szóképekben bővelkedő és fordulatos. Stilusára, mely nyelvesztétikailag is külön méltatást érdemel, jellemző a rövid, lapidáris, egyszerü tőmondatok halmozása. Ez az előadásmód különösen népies tárgyu elbeszéléseiben hatásos és meggyőzően stílszerü. Valóban olyan, mint a magyar föld világosan gondolkodó, világosan szóló egyszerű fiainak élő beszéde. Azoké a balatoni magyaroké, akiket Váth János irásai ismertettek és szerettettek meg velünk leghatásosabban. Lelkünk egész melegével köszöntjük a munkássága delelőjén álló szerzőt és a magyarok Istenének bőséges áldását kívánjuk további működésére.

== Lábjegyzet ==

Megjelent a [[Balatoni_levegőben|Balatoni levegőben]] c. kötetben.

[[Category:Váth_János_művei]]