Köcsi-tó forrásának megtekintése

{{Balatonalmádi Értéktár}}
[[Image:Kocsi_002.jpg|thumb|right|500px]]
=Köcsi-tó Tanösvény=



A tavacska térségét 1982-ben csatolták Balatonalmádihoz, ma már Káptalanfüred része. 

A város a Környezetvédelmi Alap célelőirányzatából kilencmillió forint támogatást nyert, s ebből épült meg a település második tanösvényét.

===Kialakulása===
A földtani természeti értékek közül a legnevezetesebb a vöröskő. Vidékünk [[Vöröskőfejtés és vöröskőfaragás Balatonalmádiban|vöröskő bányászata]] a XX. század első felében élte virágkorát, a partvédelem, a támfalak, völgyhidak, sírkövek, emlékművek tanúskodnak erről.
A térképeken is jelzett Köcsi-tó agyagbányászat következtében jött létre. 

===Növényvilága===
A tóban több növénytársulás mozaikjából álló, mocsár és nádas vegetáció figyelhető meg. A Köcsi-tó szegélyzónájában lándzsás hidőr, csikorgófű, mocsári csetkáka, deres szittyó található. Szárazabb részein réti szittyó, fülemüle szittyó is megjelennek. Ritka növénye a kékeszöld harmatkása, melynek ez az első ismert bakonyvidéki előfordulása.
A tótól kissé távolabb a mocsári sás megjelenése meglepő, arra utal, hogy felszínközelben olyan vízzáró réteg található, mely a csekély összefolyó csapadékvizet nem engedi a mélybe szivárogni. A mocsári sás között csikorgófű és bókoló rozsnok ismerhető fel. A mesterségesen kialakított mélyedésekben mocsári csetkáka, pajzsos veronika és csikorgófű haragoszöld állományai díszlenek. A cserjéssel érintkező szegélyen kb. 200 tő védett agárkosbor található. 

===Állatvilága===
[[Image:Kocsi_003.jpg|thumb|left|350px]]
A Köcsi-tó számos állatfajnak nyújt táplálkozási és szaporodási lehetőséget. Kiemelendő kétéltű és hüllőfauna élőhelyeként. A farkos kétéltűek közül a tarajos és pettyes gőte ismertek. Több békafaj szaporodási és fejlődési helye: vöröshasú unka, barna ásóbéka, zöld levelibéka lárvái kerültek elő vizéből. A tó állandó lakója a tavi béka. A siklófajok közül a vízi sikló nagy számban él a tóban és közvetlen környékén.

===A Köcsi-tó tanösvény===
A Köcsi-tó Tanösvény Káptalanfüred határában van, a Köcsi-tó partján. Kialakítására a felhagyott vörös homokkő bánya és az egykori agyagbánya helyén kialakult bányató tájrendezése kapcsán került sor. A tanösvény 400 m-es tanséta, 4 állomásán ízelítőt kapunk a tó- környéki természeti értékek ismeretéből: a vörös homokkövön kialakult élővilágból, a 250 millió éves kavicskő- homokkő ősi folyópartját feltáró kőzetekből.
A pihenőhely mellett a kis tó életéről látunk ismertető táblát. Majd a gyalogtúrázók 2002. évi országos találkozójának vöröskő emlékpadját találjuk.
A tanösvény hagyományos turista útjelzés (sárga T) segítségével követhető. A kirándulást a Csere-hegyi kilátó felé folytathatjuk.


{{Indoklás
|település=Balatonalmádi
|határozat=
|címer=Cimer.jpg
|igazítás=left
|méret=70
|indoklás=A természeti élőhely és a tanösvény a város különleges természeti és turisztikai értéke.
}}


==Hivatkozások==
*Radics Milán - Juhász Árpád: Fénnyel festett kövek. In: National Geographic, 2012. 3. sz.  72-85. p.
*[http://balatonalmadi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=132&Itemid=479&lang=hu Természeti értékek – balatonalmadi.hu]

[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]