Az északi parti vasút építésének történetéből forrásának megtekintése

<center>(1861. április 1. - 1908. július 9.)</center>


<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>


A címet adó dátumok a Balaton környékének, illetve a parti települések életét meghatározó eseményét jelentik. Az első dátum a Déli Vaspálya Társaság által megépített, a Balaton déli partján húzódó vasút megnyitásának napját jelzi. A későbbi dátum pedig a Balaton északi partján épített vasúton, a menetrendszerű forgalom megindulását jelenti, A két időpont között eltelt 48 év, az akkori közigazgatási rendnek megfelelő szóhasználattal, zalai és veszprémi Balaton-parti vasút megépítésének érdekében folytatott küzdelem időszaka volt.

Ennek az időszaknak eseményeit a korabeli, elsősorban veszprémi sajtóban, az 1898-1905 körüli, szinte hetenként megjelenő, cikkekből ismerhetjük meg. Valamennyi írás ismertetésére nem vállalkozhatunk, noha nem lenne érdektelen, mert az egy meglehetősen vastag kötet kiadását jelentené. Ennek okán csak néhány fontosabb és érdekesebb cikk kivonatos tartalmát ismertetjük, kronologikus sorrendben.

1894. július 7. Veszprémi Hírlap. A Balaton-parti vasút. Újsághír: A Balaton vidékének fejlődésére oly nagy horderejű vasút ügyében báró Puttheány Géza, dr. Óvári Ferenc és Szabó Imre országgyűlési képviselők, az alakuló érdekeltségi gyűlést július első vasárnapjára hívták össze Balatonfüredre.

1894. augusztus 18. A Balaton-parti vasutak ügyében megjelent cikkben olvashatjuk Füreden a gyógyterem egészen megtelt az érdekelt földbirtokosokkal. Dr. Óvári Ferenc és Véghely Dezső alispán javaslatot nyújtottak be, hogy mondja ki az értekezlet, haladéktalanul szükséges, hogy a vasút Szent-Király-Szabadja, Vörösberény és Almádi érintésével, mindenütt a Balaton partján haladva, egészen Keszthelyig építtessék. Megválasztottak egy 200 tagú nagy végrehajtó bizottságot és egy kisebbet, amelynek elnökei Véghely Dezső Veszprém vármegye és Csertán Károly Zala vármegye alispánjai.

1895. június 9. Veszprémi Hírlap. A Balaton-parti vasút. A Kereskedelemügyi miniszter Szabó Imre és dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselőknek a győr-dombóvári vasút veszprémi állomásától Kővágóörsig, innen vagy Káptalantóti, vagy pedig Badacsonytomaj érintésével Tördemicig, innen Keszthely állomásig, továbbá Szentkirályszabadjától Vörösberényen át Almádiig vezetendő helyi érdekű, gőzmozdonyos vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.

1898. augusztus 17. Veszprémvármegye. Balatonalmádi birtokosok értekezletet tartottak Óvári Ferenc elnökletével. Elhatározták, hogy a maguk körében folytatják a gyűjtést. Az almádi birtokosok eddig több mint 5000 Ft értékben jegyeztek törzsrészvényt.

1900. január 14. Veszprémvármegye. Az újságban megjelent cikk szerint a Veszprém-Balatonfüred vonal mérnöki tervei teljesen készen vannak. Megállapították, hogy a villamos üzem sokba kerül, a gőzvicinális nehézkes, ezért "automobil kocsikra" tervezték.

1906. október 28. Veszprémi Hírlap. Börgönd-Almádi-Tapolca című cikkben olvasható: Évek óta vajúdik a balatonmelléki vasút ügye. A zalaiak a vasutat Almáditól Fehérvárra óhajtják vezetni. Veszprémiek a Veszpróm-Almádi-Tapolca vonalat támogatják. A kormány támogatása alapján, a Börgönd-Polgárdi-Kenese-Almádi vonalon épül, erre fel Veszprém vármegye vissza akarta vonni az ígért támogatást.

1906. november 4. Veszprémi Hírlap, A veszprém-almádi vasút. A terjedelmes cikkben vita folyik a vasút nyomvonalát illetően. A veszprémieknek nem tetszik, hogy a Veszprém-Almádi vonal Alsóörs és Almádi határánál csatlakozik a börgönd-tapolcai vonalhoz. Jobbnak találják, hogy Szentkirályszabadja helyett Fűzfő felé vezessék a vasutat, így biztosítható az Almádi csatlakozás és nem kell Almádiban két állomást építeni. Továbbá nem kellene Veszprém városban két hidat létesíteni az országút felett. Veszprém azt is kérte, hogy a veszprém-almádi szakasz is gyorsvonati közlekedésre alkalmas legyen.

1906. november 18. A Balaton-parti vasút cím alatt, részletesen ismertetik a november 12-én, a Kereskedelmi Minisztériumban folytatott tárgyaláson elhangzottakat, ahol Veszprém városát dr. Óvári Ferenc, Rainprecht Antal és Fridreich urak képviselték. A kiküldöttek a következőket érték el, nem kevés vita után.

1.  Minden jegyzőkönyvben törölték a "szárnyvonal" kifejezést, helyette a "Veszprém-tapolcai vasútnak veszprém-almádi szakasza" elnevezést alkalmazták

2. Óvári Ferenc kérésére megkísérlik úgy vezetni a vasút vonalát, hogy az Öreghegy állomás lejjebb kerülhessen.

3.  Rainprecht Antal figyelmeztetett arra, hogy kicsi a váróterem és a csatlakozó terasz a várható kiránduló forgalom számára. Jegyzőkönyvileg rögzítették, hogy ha ez bekövetkezne, a vasút tartalék tőkéjéből megnagyobbítják az épületet.

4.  Veszprémben, a Győr-Veszprém-Dombóvár vasutak Veszprém állomásba vezetnek be, megfelelően bővítik e célból és a honvéd laktanyánál személyközlekedés számára megállóhely létesül.

5.  Veszprém-Budapest felé is a gyorsvonatokhoz közvetlen kocsit kap.

A tanácskozás legfontosabb részét a költségtöbblet megállapítása képezte. Ezen a város kiküldöttei nem vettek részt, mert ez a minisztérium és a finanszírozó Agrárbank közötti megállapodás kérdése. A cikk azzal zárul, hogy ha az egyezség létrejön az Agrárbank már tavasszal megkezdi a munkát és be akarja fejezni úgy, hogy az 1908. évi fürdőévadra a forgalom megnyíljék.

1906. december 8. Veszprémi Hírlap. Az újságcikk ismerteti a tervezett állomásokat. Nevezetesen: Börgönd-tapolcai részének állomásai lesznek: Börgönd, Föveny, Túzok major, László major, Polgárdi, Füle, Kenese, Almádi Fürdő, Alsóőrs, Arács, Balatonfüred, Tihany-Aszófő, Dörgicse, Akaii, Zánka, Kővágóőrs, Badacsonytomaj-Hableány, Tördemic, Tapolca. A veszprémi kiágazó vonal állomásai: Veszprém, Szentkirályszabadja, Almádi-Öreghegy, Alsóörs. A vonatok 60 km gyorsasággal fognak közlekedni.

1906.  december 18. Veszprémi Hírlap. A balatonparti vasút ügye ismét kátyúba jutott, az Agrárbank visszalépett, szól a cikk. Kossuth Ferenc a balatonparti vasút engedélyezésének iratait letette a Ház asztalára. A cikk mottója: Lesz Börgönd-Tapolca vasút, mint fővonal, Veszprém-Almádi pedig vicinális, de lesz. Sajnos nem jön Veszprém felé a fővonal, de a veszprémieknek lesz összeköttetésük a Balaton felé. Meg kell jegyezni, hogy a veszprémiek hosszasan fájlalták, hogy Jutas a fővonal megállója és onnan már mellékvonal vezet be a városba.

1907.  február 17. Veszprémi Hírlap. A balatonparti vasút a parlament előtt. Lapzártakor érkezett hír, hogy a balatonparti vasút építésére vonatkozó törvényjavaslatot Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter a képviselőházban benyújtotta.

1907. február 24. Veszprémi Hírlap. A balatonparti vasút címmel megjelent vezércikkben olvashatjuk. A magyar tenger két gyönyörű vidékén, a Balaton-fő s a vadregényes zalai partok mentén közeljövőben végig száguld a gyors közlekedés tüzes paripája. Bevonják az országos nagy forgalomba ezt a sokáig árván hagyott földet. Megnyitják előtte a kultúrának, a gazdasági boldogulásnak becses forrásait, hogy a hegykoszorús vidék szépségéhez, lakosai   nagy   örömére,   társuljon   s   jólét,   az   áldás.

1907. március 24. Veszprémi Hírlap. Dr. Óvári Ferenc és a balatonparti vasút. Ezen cím alatt megjelent terjedelmes újságcikk lényege a következő. Veszprém város közönsége a múlt vasárnap a kerület képviselőjét, dr. Óvári Ferencet nagy ovációban részesítette abból az alkalomból, hogy a balatonparti vasutról szóló törvényjavaslatot a képviselőház és a főrendiház megszavazása után a király szentesítette. Ez alkalomból a város képviselőtestülete Szeglethy György polgármesterrel az élen meglátogatták Óvárit a lakásán és mint a törvényjavaslat országos előadóját köszöntötték munkája elismeréseként. Semmi sem mutatja jobban az Óvári iránt megnyilvánult bizalmat és elismerést, mint azon körülmény, hogy a balatonparti vasút képviselőházi előadása óta Óvárihoz községektől, testületektől, olvasó-köröktől és magánosoktól 300-nál több üdvözlő levél és sürgöny érkezett.

1907. július 9. Veszprémi Hírlap. A balatonvidéki vasút építése. Címen megjelent írás a következő: Már felbontották az államvasút igazgatóságánál a balatonparti vasút építésére beérkezet ajánlatokat. Összesen 11 érkezett be. Legolcsóbb BABOCSAY és BAJÁN építő vállalkozók ajánlata 7,330.000 korona. Többi FREUND HENRIK és fia 8,375.000 korona, TOLNAY horvát–magyar építővállalat 7,535.000 korona, RÁNYI s BETTENSTEIN 8,720.000 korona, FEIKS, RAINNER és HIRASCH 8,384.000 korona, PALLÓS ÁRMIN 8,006.000 korona, FISCHER HENRIK 8,399.000 korona, SCHIFFER MIKSA 8,150.000 korona, GREGERSEN GUILBARD 8,320.000 korona, MANDEL és QUITNER 8,800.000 korona, GRÜNWALD testvérek 7,592.000 korona. Pályázat eredménye feltűnő. A legolcsóbb és legdrágább között másfél millió korona a különbözet.

1907. október 6. Veszprémi Hírlap. A balatonparti vasút Egyre folynak az előmunkálatok, azonban az Almádiban tervezett két állomás sok ellenzőre talált, akik azt óhajtják, hogy a veszprémi szárnyvonal csatlakozása ne Alsóőrs közelében legyen. Az állomások elrendezése ügyében Almádi képviselő testülete ülést tartott. Küldöttséget szándékoznak küldeni a minisztériumba azt kérvényezve, hogy... a veszprémi szárnyvasút egy kanyarodással vezettessék bele a balatoni vasút almádi állomásába.

1907. november 3. Veszprémi Hírlap. A balatonparti vasút. Folynak a közigazgatási bejárások az érdekelt településeken. Nyolc mérnök dolgozik azon a terven, hogy Szabadiból a Vödörvölgyön át Pinkóc–Berénynek vezetendő új nyomvonalat le lehetne-e 20 ezrelékkel vezetni, mert ez esetben a veszprémi vonal az almádi réti állomásba futna bele és csak ez az egy állomás lenne Almádiban.

1909. január 10. Veszprémi Hírlap. A balatonpartzi vasút építése állandóan folyik, különösen az épületek belsejében. Az anyagszállító vonatok már Tapolcától Börgöndig közlekednek. Június elsején tervezik átadni, olvashatjuk az újságcikkben. 

1909. május 18. Veszprémi Hírlap. Megjelent a menetrend, mindkét vonalon közlekedő vonatokat illetően.

[[Image:Balatoni_vasút_menetrend.jpg|thumb]]

1909. július 11. Veszprémi Hírlap. Megy a gőzös. . . cím alatt olvashatjuk a megnyitásról szóló lelkes és részletes tudósítást, amelyet csak kivonatosan tudunk közölni, terjedelmi okok miatt. Megy a gőzös Veszprémből Almádiba, Tapolcára . . Július 8-án volt a hivatalos átadás s 9-ike óta már a vonatok a május1-re megállapított menetrend szerint közlekednek s ezzel a bájos magyar tenger egész környéke bekapcsolódott a világforgalomba A külön vonat 8-án reggel nyolc óra tájban indult Budapestről. Az államtitkárt több államvasúti igazgató, hajózási főfelügyelő s országgyűlési képviselő kísérte. Börgöndön csatlakozott hozzájuk a mi orsz. képviselőnk dr. Óvári Ferenc is. A vonat az akarattyai alagút előtt megállt, hogy a fenséges látványban az utazók gyönyörködhessenek. Dr. Óvári Ferenc a Balatonnak ennél a szépséges pontjánál, ahol a tó északi medencéje egy hatalmas tengerész képét mutatja a Balatoni Szövetség nevében üdvözölte az államtitkárt Az alagúton átfutva, csakhamar az első balatonparti állomásra, Kenesére ért a vonat.

Itt várta az érkezőket vármegyénk küldöttsége is Hunkár Dénes fő- és Koller Sándor alispánnak vezetésével. A vármegye nevében a főispán, Kenese község nevében Bakó József orsz. képviselő üdvözölte a kormány képviselőjét.

Veszprém város küldöttsége városunk belső állomásáról indult el fél 12 órakor. Részt vettek a küldöttségben: Vikár Lajos, Havas Lajos, Laczkó Dezső, Kelemen Imre, Pozsgay Miklós, Hollósi János, Szilágyi Mihály, dr. Benkő Károly, dr. Rosenthal Sándor, Fix Gábor és Nay Mór városi képviselők, akiket Szeglethy György polgármester Almádiban várt.

Almádiban először Óvári Kálmán birtokos az almádi hegyközség nevében üdvözölte szép beszédben az államtitkárt. Utána Szeglethy György polgármester tolmácsolta Veszprém város elismerő háláját a kormány iránt a kiépített Veszprém–Alsóőrs szárnyvonalért. Az üdvözlésekre Szterényi József átadta Kossuth Ferenc üdvözletét és egyben Veszprémet illetőleg kifejezte a kormánynak feladatát, hogy a közigazgatás érdekében a törvényhatósági székhelyeket összekapcsolja a megye távolabb eső pontjaival.

Alsóőrsön Zalamegye küldöttsége várta a vonatot s Árvay Lajos alispán mondta az ünnepi beszédet. Veszprém város küldöttsége osztódott meg, hogy egy része az alsóőrsi ünneplésben vett részt, jelezvén ezzel, hogy a veszprémi szárnyvonal itt kapcsolódik a fővonalhoz.

Balatonfüreden az államtitkár és kísérete a hercegprímás villájába hajtatott déjeuner-re, amelyre hivatalos volt Hunkár Dénes főispán és Óvári Ferenc képviselő is.

Több felköszöntő hangzott el a másfél órahosszat tartó barátságos lakomán, amely után a külön vonat tovább indult Tapolca felé. Fellobogózott és ünneplő állomásokon keresztül érkezett a vonat Tapolcára s a lelkes tömeg mindenfelé boldogan hangoztatta: "Van már vasút, éljen Kossuth!" 

A vasút megnyitását megelőző évtizedek történéseinek kivonatos leírása, remélhetőleg képet ad a tisztelt olvasónak a kedvelt, azóta sajnos megszűnt Veszprém-almádi vasútvonal építéséről is. A kronologikus sorrend és a forrás megjelölése valamint a dőlt betűkkel írt, az eredetivel szó szerint megegyező szövegrészek a vasút történetének kutatóját kívánják munkájában segíteni 

==Kapcsolódó cikkek==
*[[Az észak-balatoni vasút története]]

==Forrás==

[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2009/BA-2009-07.pdf 2009. (21. évf.) 7. sz. 6. p.], [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2009/BA-2009-08.pdf 2009. (21. évf.) 8. sz. 2. p.], [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2009/BA-2009-09.pdf 2009. (21. évf.) 9. sz. 2. p.]

==Külső hivatkozás==
<references/>

[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
[[Category:Balatonalmádi]]
{{DEFAULTSORT:Eszaki parti vasut epitesenek tortenetebol}}