Helyismeret - Felhasználó közreműködései [hu]

Római Katolikus plébániatemplom

2014-04-17T14:03:33Z

Scheer:

BALATONFÜRED, KOSSUTH LAJOS U. 1.

     A vöröskőből épült, 81 éves templom neoromán stílusú, helyileg védett. 2002-ben, felszentelésének 75. évfordulóján táblát lepleztek le külső falán az építtető Luttor Ferenc (1886–1953), az első plébános emlékére.

[[Image:pirostemplom.jpg|thumb|right|250px]]

     A füredi katolikus hívek a 19. század végén a paloznaki plébániához tartoztak. Már régóta szerették volna, hogy önálló plébánia létesüljön Füreden. Tervezett templomuk számára 1910-ben egy telket vásároltak a veszprémi káptalantól, amelyen egy vendégfogadó állt. Fél áron sikerült megkapniuk, mert templomot szándékoztak rá építeni.

     1916-ban megvásárolták az ipartestület székházát, amelyben szükségtemplomot és az időközben kinevezett pap, Luttor Ferenc lakását alakították ki. 1924-ben a hely már kicsinek bizonyult, ezért elhatározták az új templom felépítését. Eladták az épületet, adományokból, kölcsönből megkezdték az építkezést.

     (A vásárolt telken álló beszálló fogadó már az 1785-ös térképen is látható. Megvétele előtt a jó hírű nagyvendéglőt Protiwinsky Fülöp, majd halála után felesége bérelte. A fürdővendégek kedvelt kirándulóhelye volt, ahol kitűnő házi ételeket, finom füredi borokat lehetett kapni. Olcsó, tiszta lakószobák is álltak a vendégek rendelkezésére.Balatonfüred.<ref>Balatonfüred 1911. máj. 14. l. sz.</ref> Még az 1940-es években is emlékeztek a Protiwinsky-féle híres csárdára, ahol különösen jó volt a konyha és a cigánymuzsika.<ref>Balatoni Kurir. 1941. márc. 6. 10. sz. 2.</ref> Blaha Lujza is gyakran felkereste, naplójában is megemlíti ottani emlékeit. A csárda csak az 1920-as években szűnt meg, anyagát a plébániába építették be.)
A templom tervezésére dr. Fábián Gáspárt (1885–1953), a neves tervezőmérnököt kérték fel, aki díjtalanul készítette el a terveket. (Az ő munkája többek között a badacsonytomaji templom is.)

     Az első kapavágás 1926. szeptember 11-én történt, az alapkövet október 24-én tette le Rott Nándor veszprémi püspök. Az építőmunkát Radó Sándor és Gábor Dezső építőmesterek végezték. Fél év múlva, 1927 márciusában már álltak a falak, május 2-án a két 35 méter magas toronyra fel is tették a kereszteket, néhány hét múlva pedig felszerelték a három harangot.

     A 40 méter hosszú, 20 méter széles és 10 méter magas templomot Krisztus Király tiszteletére Rott Nándor szentelte fel 1927. szeptember 29-én. Az oltárt Krausz Lajos oltárépítő szobrász, Krisztus Király szobrát Kerger Ferenc székesfehérvári szobrászművész tervezte, és Homoray Béla veszprémi oltárépítő készítette 1927-ben.<ref>Gyűrű Géza: A balatonfüredi római katolikus plébánia. In: Balatonfüred és Balatonarács története. Veszprém, 1999. 630.</ref> A mellékoltárokat Kéri Gábor füredi asztalos készítette, a Szűzanya és Szent József szobrát Krasznai Krausz Lajos faragta.
1935 tavaszán elkészült a 14 stációkép, amelyet a templom helyén álló vendéglő bérlőjének fia, Protiwinsky Ferenc festett.<ref>Z. Karkovány Judit: A balatonfüredi piros templom keresztút-képei. = Füredi História. 4. sz. 2003. 9.</ref> 1938 tavaszán rendezték a templom előtti Szent Imre teret, kövekből és sziklákból a Kéki patakon vízesést alakítottak ki.<ref>Balatonfüred. 1938. febr. 26. 9. sz. 1.</ref>

     A templomban a főoltár mellett megörökítették a templom készítőinek nevét. A templomajtón belül Rott Nándor és Luttor Ferenc arcképe látható, tábla emlékeztet az első világháborúban elesett katolikus honvédekre és Szekeres Mária hitoktatónőre.

     A templom az utolsó két évtizedben külsőleg és belsőleg is megújult. 1985-ben új liturgikus tér készült, 2001-ben a színes ablakok sora is kibővült.
2002-re rendbe hozták a tetőt, a háborúban elpusztult toronyóra is működik, rendezték a templom előtti teret. A bejárati ajtókat Makovecz Imre tervei alapján a korábbi motívumokat megőrizve újították fel.
A templom melletti plébániába 1928. június 1-jén költözött be a Luttor Ferenc távozása után kinevezett új plébános, Babics Endre.

== Jegyzetek ==
<references/>

=Forrás=

Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.

[[Category:Egyházi_épületek]][[Category:Balatonfüred]]

Római Katolikus plébániatemplom

2014-04-17T14:02:07Z

Scheer:

BALATONFÜRED, KOSSUTH LAJOS U. 1.

     A vöröskőből épült, 81 éves templom neoromán stílusú, helyileg védett. 2002-ben, felszentelésének 75. évfordulóján táblát lepleztek le külső falán az építtető Luttor Ferenc (1886–1953), az első plébános emlékére.

[[Image:pirostemplom.jpg|thumb|right|200px]]

     A füredi katolikus hívek a 19. század végén a paloznaki plébániához tartoztak. Már régóta szerették volna, hogy önálló plébánia létesüljön Füreden. Tervezett templomuk számára 1910-ben egy telket vásároltak a veszprémi káptalantól, amelyen egy vendégfogadó állt. Fél áron sikerült megkapniuk, mert templomot szándékoztak rá építeni.

     1916-ban megvásárolták az ipartestület székházát, amelyben szükségtemplomot és az időközben kinevezett pap, Luttor Ferenc lakását alakították ki. 1924-ben a hely már kicsinek bizonyult, ezért elhatározták az új templom felépítését. Eladták az épületet, adományokból, kölcsönből megkezdték az építkezést.

     (A vásárolt telken álló beszálló fogadó már az 1785-ös térképen is látható. Megvétele előtt a jó hírű nagyvendéglőt Protiwinsky Fülöp, majd halála után felesége bérelte. A fürdővendégek kedvelt kirándulóhelye volt, ahol kitűnő házi ételeket, finom füredi borokat lehetett kapni. Olcsó, tiszta lakószobák is álltak a vendégek rendelkezésére.Balatonfüred.<ref>Balatonfüred 1911. máj. 14. l. sz.</ref> Még az 1940-es években is emlékeztek a Protiwinsky-féle híres csárdára, ahol különösen jó volt a konyha és a cigánymuzsika.<ref>Balatoni Kurir. 1941. márc. 6. 10. sz. 2.</ref> Blaha Lujza is gyakran felkereste, naplójában is megemlíti ottani emlékeit. A csárda csak az 1920-as években szűnt meg, anyagát a plébániába építették be.)
A templom tervezésére dr. Fábián Gáspárt (1885–1953), a neves tervezőmérnököt kérték fel, aki díjtalanul készítette el a terveket. (Az ő munkája többek között a badacsonytomaji templom is.)

     Az első kapavágás 1926. szeptember 11-én történt, az alapkövet október 24-én tette le Rott Nándor veszprémi püspök. Az építőmunkát Radó Sándor és Gábor Dezső építőmesterek végezték. Fél év múlva, 1927 márciusában már álltak a falak, május 2-án a két 35 méter magas toronyra fel is tették a kereszteket, néhány hét múlva pedig felszerelték a három harangot.

     A 40 méter hosszú, 20 méter széles és 10 méter magas templomot Krisztus Király tiszteletére Rott Nándor szentelte fel 1927. szeptember 29-én. Az oltárt Krausz Lajos oltárépítő szobrász, Krisztus Király szobrát Kerger Ferenc székesfehérvári szobrászművész tervezte, és Homoray Béla veszprémi oltárépítő készítette 1927-ben.<ref>Gyűrű Géza: A balatonfüredi római katolikus plébánia. In: Balatonfüred és Balatonarács története. Veszprém, 1999. 630.</ref> A mellékoltárokat Kéri Gábor füredi asztalos készítette, a Szűzanya és Szent József szobrát Krasznai Krausz Lajos faragta.
1935 tavaszán elkészült a 14 stációkép, amelyet a templom helyén álló vendéglő bérlőjének fia, Protiwinsky Ferenc festett.<ref>Z. Karkovány Judit: A balatonfüredi piros templom keresztút-képei. = Füredi História. 4. sz. 2003. 9.</ref> 1938 tavaszán rendezték a templom előtti Szent Imre teret, kövekből és sziklákból a Kéki patakon vízesést alakítottak ki.<ref>Balatonfüred. 1938. febr. 26. 9. sz. 1.</ref>

     A templomban a főoltár mellett megörökítették a templom készítőinek nevét. A templomajtón belül Rott Nándor és Luttor Ferenc arcképe látható, tábla emlékeztet az első világháborúban elesett katolikus honvédekre és Szekeres Mária hitoktatónőre.

     A templom az utolsó két évtizedben külsőleg és belsőleg is megújult. 1985-ben új liturgikus tér készült, 2001-ben a színes ablakok sora is kibővült.
2002-re rendbe hozták a tetőt, a háborúban elpusztult toronyóra is működik, rendezték a templom előtti teret. A bejárati ajtókat Makovecz Imre tervei alapján a korábbi motívumokat megőrizve újították fel.
A templom melletti plébániába 1928. június 1-jén költözött be a Luttor Ferenc távozása után kinevezett új plébános, Babics Endre.

== Jegyzetek ==
<references/>

=Forrás=

Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.

[[Category:Egyházi_épületek]][[Category:Balatonfüred]]

Római Katolikus plébániatemplom

2014-04-17T14:01:37Z

Scheer:

BALATONFÜRED, KOSSUTH LAJOS U. 1.

     A vöröskőből épült, 81 éves templom neoromán stílusú, helyileg védett. 2002-ben, felszentelésének 75. évfordulóján táblát lepleztek le külső falán az építtető Luttor Ferenc (1886–1953), az első plébános emlékére.

[[Image:pirostemplom.jpg|thumb|right|300px]]

     A füredi katolikus hívek a 19. század végén a paloznaki plébániához tartoztak. Már régóta szerették volna, hogy önálló plébánia létesüljön Füreden. Tervezett templomuk számára 1910-ben egy telket vásároltak a veszprémi káptalantól, amelyen egy vendégfogadó állt. Fél áron sikerült megkapniuk, mert templomot szándékoztak rá építeni.

     1916-ban megvásárolták az ipartestület székházát, amelyben szükségtemplomot és az időközben kinevezett pap, Luttor Ferenc lakását alakították ki. 1924-ben a hely már kicsinek bizonyult, ezért elhatározták az új templom felépítését. Eladták az épületet, adományokból, kölcsönből megkezdték az építkezést.

     (A vásárolt telken álló beszálló fogadó már az 1785-ös térképen is látható. Megvétele előtt a jó hírű nagyvendéglőt Protiwinsky Fülöp, majd halála után felesége bérelte. A fürdővendégek kedvelt kirándulóhelye volt, ahol kitűnő házi ételeket, finom füredi borokat lehetett kapni. Olcsó, tiszta lakószobák is álltak a vendégek rendelkezésére.Balatonfüred.<ref>Balatonfüred 1911. máj. 14. l. sz.</ref> Még az 1940-es években is emlékeztek a Protiwinsky-féle híres csárdára, ahol különösen jó volt a konyha és a cigánymuzsika.<ref>Balatoni Kurir. 1941. márc. 6. 10. sz. 2.</ref> Blaha Lujza is gyakran felkereste, naplójában is megemlíti ottani emlékeit. A csárda csak az 1920-as években szűnt meg, anyagát a plébániába építették be.)
A templom tervezésére dr. Fábián Gáspárt (1885–1953), a neves tervezőmérnököt kérték fel, aki díjtalanul készítette el a terveket. (Az ő munkája többek között a badacsonytomaji templom is.)

     Az első kapavágás 1926. szeptember 11-én történt, az alapkövet október 24-én tette le Rott Nándor veszprémi püspök. Az építőmunkát Radó Sándor és Gábor Dezső építőmesterek végezték. Fél év múlva, 1927 márciusában már álltak a falak, május 2-án a két 35 méter magas toronyra fel is tették a kereszteket, néhány hét múlva pedig felszerelték a három harangot.

     A 40 méter hosszú, 20 méter széles és 10 méter magas templomot Krisztus Király tiszteletére Rott Nándor szentelte fel 1927. szeptember 29-én. Az oltárt Krausz Lajos oltárépítő szobrász, Krisztus Király szobrát Kerger Ferenc székesfehérvári szobrászművész tervezte, és Homoray Béla veszprémi oltárépítő készítette 1927-ben.<ref>Gyűrű Géza: A balatonfüredi római katolikus plébánia. In: Balatonfüred és Balatonarács története. Veszprém, 1999. 630.</ref> A mellékoltárokat Kéri Gábor füredi asztalos készítette, a Szűzanya és Szent József szobrát Krasznai Krausz Lajos faragta.
1935 tavaszán elkészült a 14 stációkép, amelyet a templom helyén álló vendéglő bérlőjének fia, Protiwinsky Ferenc festett.<ref>Z. Karkovány Judit: A balatonfüredi piros templom keresztút-képei. = Füredi História. 4. sz. 2003. 9.</ref> 1938 tavaszán rendezték a templom előtti Szent Imre teret, kövekből és sziklákból a Kéki patakon vízesést alakítottak ki.<ref>Balatonfüred. 1938. febr. 26. 9. sz. 1.</ref>

     A templomban a főoltár mellett megörökítették a templom készítőinek nevét. A templomajtón belül Rott Nándor és Luttor Ferenc arcképe látható, tábla emlékeztet az első világháborúban elesett katolikus honvédekre és Szekeres Mária hitoktatónőre.

     A templom az utolsó két évtizedben külsőleg és belsőleg is megújult. 1985-ben új liturgikus tér készült, 2001-ben a színes ablakok sora is kibővült.
2002-re rendbe hozták a tetőt, a háborúban elpusztult toronyóra is működik, rendezték a templom előtti teret. A bejárati ajtókat Makovecz Imre tervei alapján a korábbi motívumokat megőrizve újították fel.
A templom melletti plébániába 1928. június 1-jén költözött be a Luttor Ferenc távozása után kinevezett új plébános, Babics Endre.

== Jegyzetek ==
<references/>

=Forrás=

Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.

[[Category:Egyházi_épületek]][[Category:Balatonfüred]]

Scheer:

Balatoni Borok Háza

2014-03-28T10:06:25Z

Scheer:

Balatonfüred, Blaha u. 5.

     A több mint száztíz éves egykori nyaraló helyi védettség alatt áll. A ma is szinte eredeti formájában látható épületet a közelmúltban felújították. 2006-ban nyitották meg benne a Balatoni Borok Házát.
[[Image:borokhaza.jpg|thumb|right|300px]]

     A ház falán 1986-ban elhelyezett emléktábla szerint ebben a házban gyógyította a szívbetegeket több mint 40 éven át dr. Sümegi József fürdőorvos (1861–1945), akinek jelentős érdemei voltak a füredi szénsavas gyógyfürdő fejlesztésében.
A telket eredetileg a Szentgyörgyi Horváth család vásárolta a Vallásalaptól 1789 után azzal a két telekkel együtt, amelyre a híres Horváth ház épült. Miután ide a meghatározott időn belül nem építettek, 1816-ban visszakerült a rend tulajdonába.

     Az 1866-os telekeladások során a későbbi Blaha villát építtető özv. Szücs Lajosné vásárolhatta meg ezt a területet is. 1878-ban ugyanis, mikor a nyaraló már a Cséry család tulajdonában volt, ehhez a villához tartozott az a kis ''„…szőlőkert, mely az épület majdnem átellenében, a Taliánház és a templom közt terül el.”''

     A nyaralót dr. Engel Gyula fürdőorvos (Zalaegerszeg, 1844. december 12. – Balatonfüred, 1911. december 25.) építtette. A Blaha Lujza füredi baráti köréhez tartozó orvosról és feleségéről a színésznő naplójában is megemlékezik, innen tudjuk, hogy Engelék tőle vették a telket. ''„Füredi napirendem a következő: Ha szép idő van, reggel fél hat órakor kelek, és háromnegyed nyolc óráig többnyire férjemmel, ha ott van, különben egyedül, a Balaton partján sétálok; ismerőseim tudják, hogy reggeli sétám alkalmával nem szeretek sokat beszélni. Köszöntenek, de nem kísérnek, kivéve a mi kedves, régi, jó barátunk és háziorvosunk, az örökké víg kedélyű dr. Engel Gyula füredi fürdőorvos, a füredi nők általános kedvence, nemcsak a múltban, hanem a jelenben is. Az első virágot, az első bókot mindig tőle kapom. Van mindig egy új anekdotája. Legszívesebben azonban azon időkről beszél, amelyet mint iskolatársak Bécsben Munkácsy Mihállyal közös lakásban együtt töltöttek. Mert az én jó doktorom nem csak orvos, szellemes társalgó, hanem szenvedélyes festő is. Gyönyörűen festi a virágokat s a balatoni tájképeket; a Balaton vizének hihetetlenül változó színgazdagságát és pompáját talán senki sem tudja hívebben megfesteni. Nekem már egy egész kis gyűjteményem van az ő festményeiből.

     De az én doktorom még ezen felül gyengéd és jó férj is. Ott-tartózkodásom alatt nősült meg, egy régi pályatársamat vette el: Mohácsi Saroltát. Ő volt az első, aki magyar társulatot szervezve kiment Oroszországba, s több évig ott működött. A Népszínházban előadtunk egy operettet, amelyben az egyik szereplőnek a színfalak mögül a kezét kellett kinyújtani a színpadra. Mivel Mohácsi Saroltának volt a legszebb a keze, őt kérték fel erre. A szerep személyesítőjét a darabban Kacádores hercegnőnek hívták. E szerep eljátszása után Saroltának közöttünk Kacádores hercegnő volt a neve. Szegény asszony már hosszabb idő óta betegeskedik, adja Isten, hogy mielőbb felgyógyuljon. Dr. Engelék vették meg tőlem a házamtól külön álló kertet és kis házat. Szép villát építettek rajta, éppen velünk szemben.”''
Blaha Lujza 1893-ban jutott a területhez, csak ezután adhatta el Engeléknek. Az 1896-os fürdővendégek névsorában már dr. Engel nyaralóként szerepel, tehát az 1893 és 1896 közötti évek egyikében épült.

     A füredi fürdőorvosokkal foglalkozó publikációkban kevés helyen említik dr. Engel nevét, pedig 1872-től több évtizedig gyógyított itt, először Orzovenszky Károly, majd Huray István és Mangold Henrik orvosokkal együtt.
Pápán tanult a bencéseknél, Pesten a piaristáknál. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte, itt 1870-ben doktori oklevelet nyert, majd ugyanott kórházban gyógyított másodorvosként. Malonyay Dezső is megerősíti, hogy Munkácsy Mihály festőművész dr. Engel Gyula orvosnövendékkel együtt lakott Bécsben: ''„Diákosan éltek, hónapos szobában, melyben nem mindennap fűtöttek s nem mindennap laktak jól.”'' – írja Munkácsyról szóló könyvében.
1872-ben Balatonfüreden telepedett le mint gyakorló-és fürdőorvos. Mikor dr. Huray István, a szeretetház eddigi orvosa 1874-ben Budapestre tette át lakását, helyette Engel Gyulát választotta meg a Balaton-Füredi Szeretetház igazgató-tanácsa.

     Orzovenszky Károly főorvos 1876-ban betegsége miatt már nem gyógyíthatott, betegeit hozzá, „e buzgó és képzett fiatal orvoshoz utasította” ''„Dr. Engel Gyula lapunk kedvelt és buzgó munkatársa, kinek … tárczái és czikkeivel gyakran találkozik közönségünk, az idén helyettesíteni fogja dr. Orzovenszky b.-füredi főorvost, ki betegsége folytán alig folytathatja működését. A főorvos úr maga kérte föl dr. Engel Gyulát e szívességre s legközelebb a hírlapokban is ő hozzá fogja utasítani nagy számú betegeit.”'' Engel már ekkor gyakran szerepelt írásaival, füredi tudósításaival az idézett lapban. Később a Veszprémi Független Hírlapban is publikált, de írásai megjelentek országos lapokban is. Novellákat, színdarabokat is írt.

     Orzovenszky 1876 júliusában meghalt, utódának természetesen nem a fiatal orvost, hanem a nála 16 évvel idősebb Huray Istvánt, a tihanyi apátság orvosát nevezték ki hivatalos fürdőorvosnak, aki 1875-től másodorvos volt Orzovenszky mellett. Engel Gyulát 1878-ban Zala megye májusi közgyűlésén tiszteletbeli főorvosává választotta. ''„Szép kitűntetés a buzgó fiatal orvosra.”'' – írta a Veszprém című lap.
Ebben az évben jelent meg Jalsovics Aladár A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei című könyve, amelynek egészségügyi és fürdészeti mellékletét ő írta. Ezekben az években állandó füredi orvosként télen is itt lakott az Ó fürdőház emeleti lakásában.

     1892-ben megnősült, ettől kezdve télen Budapesten gyakorlóorvos, nyáron Füreden mint fürdőorvos tevékenykedett. Ahogy Blaha is jellemezte, sokoldalú, művelt, kedélyes, művészi hajlamokkal megáldott orvos volt. 1882-ben a Balatonfüreden megalakult Balaton Egylet gyógyászati szakosztályában Huray István elnök mellett titkárnak választották. Még 1888-ban is ő az orvosa a szeretetháznak, ebben az évben festette meg az alapító Molnár Aladár arcképét.
Tevékenyen részt vett a fürdőtelep nyári társasági életében is: ''„… a vigalmi bizottság a derék Engel Gyulával s Splényi báróval együtt, napról-napra a közönség szórakoztatásáról gondoskodnak. Concert, teatre pareé, bálok, soireék, tombolák, kirándulások váltakoznak s nincs nap vidámságos ujdonság nélkül.”'' – írta 1893-ban a Balaton.

     1911. december 25-én halt meg, héber és magyar feliratú fekete gránit síremléke a Vázsonyi utcai zsidó temetőben áll.

     1914-ben az özvegy tulajdonában lévő házban kiadó volt több kisebb-nagyobb családi lakás, konyhával, teljes berendezéssel, de külön szobákban is meg lehetett szállni. 1917-ben még élt Engel Gyuláné, a villa az ő tulajdonában volt. Az 1940-ben készült házjegyzék szerint az épület gazdája már Fái Szergiusz.
Az államosítás után, 1951-től itt működött a Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala. Két kis szobájában alakították ki Zákonyi Ferenc kezdeményezésére Balatonfüred helytörténeti múzeumát, ahol a fürdőhely életének dokumentumait mutatták be. Azoknak a magyar és külföldi utazóknak, politikusoknak, íróknak, tudósoknak az arcképgyűjteményét, akiknek kapcsolata volt a fürdőhellyel, valamint az első magyar nyelvű színház emlékeit, a fürdő fejlődését nyomon kísérő egykori metszeteket, újságokat és képeket.

     Itt működött 1957-től a Balatoni Intéző Bizottság is.

Balatoni Borok Háza

2014-03-28T09:06:02Z

Scheer:

Kedves Kávéház és Cukrászda

2014-03-28T09:02:38Z

Scheer:

Balatonfüred, Blaha u. 7.

     A ház falán az Idegenforgalmi Hivatal 1964-ben emléktáblát helyezett el. Felirata szerint a műemlék jellegű Hermina udvar eklektikus ízlésben épült. (Valójában csak mai alakja eklektikus, s ezt a nevet is csak 1917-től viselte.)
1795-ben épült, tehát korábban, mint a Horváth ház.<ref>Jalsovics. Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 108.</ref> A telket 1787 után vásárolták, amikor a Helytartótanács kezelésében lévő fürdőtelepen parcelláztak, hogy magánházakat is építhessenek.

[[Image:kedves.jpg|thumb|right|250px]]

     A tízszobás, földszintes épületet, amelyhez a Balaton felé kert és udvar is tartozott, közel száz évig Tallián házként tartották számon, hiszen addig az építtető Tallián család tulajdonában maradt. A korabeli ábrázolásokon az utcára hat ablaka és egy ajtó nyílott, déli homlokzata falusias, ívelt tornáccal.<ref>Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-Fürdő bencés kézben. (1743–1949) Tihany, 2003. 43., 109.</ref> Családi pihenésre szolgált, de nyolc szobáját bérbe is adták. A mai egyemeletes épület utcára nyíló földszinti részét a 19. század elején átépítették klasszicista stílusban, <ref>Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. Bp., 1993. 78.</ref> főbejárati kapukerete és a cukrászda csehsüveg boltozata őrzi még régi formáját.<ref>Uzsoki András: Balatonfüred Tihany. Veszprém, 1980. 26.</ref>

     A vizeki Tallián család régi nemesi család volt Somogy, Sopron, Vas, Veszprém, Pest és Borsod vármegyékben.<ref>Nagy Iván: Magyarország családai. CD.</ref> Füredhez a kiterjedt rokonság sok szállal kötődött: Tallián Ádám Veszprém megye alispánja és kir. tanácsos volt, neje örményesi Fiáth Borbála. Borbála leányuk Tassy Ferenc felesége lett. (Valószínűleg ő építtette 1785 körül a mai Lóczy Lajos gimnázium kollégiumának földszintjét.) Ignácz fiuk unokája, Tallián Lázár veszprémi kanonok volt. Egyik unokájuk felesége szentgyörgyi Horváth Magdolna, Veszprém egykori nagyasszonya<ref>Balatoni Kurir. 1937. máj. 26. 21. sz. 1-2</ref> lett, aki 1875-ben 96 évesen halt meg. Síremléke az alsóvárosi temetőben van. Tallián Ádám János fia, (1770-ben Somogy megye alispánja, 1774-ben táblabíró) szentgyörgyi Horváth Katalint vette feleségül.
A házat valószínűleg az ő gyermekük, II. Antal építtette, aki 1792-ben Somogy megye alispánja, 1810 körül kir. tanácsos, arany sarkantyús vitéz, kir. udvarnok és kir. táblai ülnök volt. Az építtető leánya Anna, jobaházy Dőry Pál felesége lett.

     1836-ban özvegy Talliánné Simoga Anna fizette a házhelybérleti díjat<ref>Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban. = Zalai Gyűjtemény. 28. 1988. 120.</ref>, egy 1840-ben készült térképen Talliánné házaként jelölik. A fürdővendégek névsora szerint 1841 júliusában Füreden nyaralt a feltételezett építtető fia, Tallián Antal kamarás Kőszegről, Tallián József táblabíró Szentkirályszabadjáról, Tallián Lajos táblabíró és családja Somogy megyéből, Adándról, Tallián Szidónia a Vas megyei Szilvágyról, Tallián Imre felesége Csepregről, Vas megyéből.
1848-ban a Balaton felől emeletes, tízszobás Tallián háznak udvara, s egy kis kertje is volt.<ref>Horváth Bálint: A füredi-savanyúviz s Balaton környéke. Magyar-óvár. 1848. 22.</ref> A fürdővendégek névsora szerint 1852-ben Füreden pihent Tallián Antal cs. kir. kamarás Szilvágyról, Tallián Pálnő birtokosnő Veszprémből harmadmagával, Tallián Imre lelkész Budáról. A nevek is bizonyítják, hogy a 18 -19. században a jómódú családok távoli megyékben élő tagjai szívesen tartózkodtak rokonuk füredi nyaralóházában.

     1878-ban is a család tulajdonában volt a nyolc, csinosan bútorozott vendégszobával rendelkező épület, amelynek Templom utcai része még mindig földszintes.<ref>Jalsovics. Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 108.</ref>

     Az 1889-ben készült térképen is Tallián házként jelölik<ref>Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-Fürdő bencés kézben. (1743–1949) Tihany, 2003. 204.</ref>, de a vendégnévsorban már nem található ezen a néven, még a következő évben sem.
1891–1893 között cserélhetett gazdát, ugyanis 1894-ben már Fittler nyaralóként szerepelt. Ekkor nyerhette el mai formáját. A könyvborítón szereplő, 1896-ban megjelent rajzon már az épület tornyos alakja látszik. A Balaton felé megnövelték az alapterületét, emeletet húztak rá, így azonos magasságú lett a mellette álló egykori postaépülettel. A tulajdonos Fittler Béla nevét megőrizte egy fürdőbizottsági jegyzőkönyv, mert 1894 augusztusában ismételten szót emelt a csatornákból kiáramló bűz megszüntetésért.<ref>Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 226.</ref> Ő lehetett Fittler Béla székesfehérvári ügyvéd, aki az 1897-es vendéglista szerint júliusban nevelőnővel, cseléddel együtt itt nyaralt.
A századfordulós fürdőtelepi térképen már a bővített épület látható.<ref>Balaton-Füred tervrajza. = Boleman István: A balatonparti fürdők és üdülőhelyek leírása. Bp., 1900.</ref> 1913-ban még mindig Fittler Béla az ekkor már húszszobás épület tulajdonosa.<ref>Balatonfüred szanatóriumos gyógyfürdő, nyaralóhely és ásványvíztelep. Balatonfüred. 1913. 28.</ref> 1912-ben már itt rendelt dr. Sümegi József fürdőorvos,<ref>Balatonfüredi Hírlap. 1913. jún.. 15. 24. sz. 4.</ref> aki családjával 1916-ig minden évben itt szállt meg.

     Az épületet 1917-ben Láng Vilmosék vásárolták meg,<ref>Zalavármegye ismertetője. Sopron. 1935. 9.</ref> 1925-ben már a fürdőtelep leglátogatottabb helyeként reklámozták. Ekkor a földszinten cukrászda és falatozó működött, ahol a legfinomabb csemegék és különlegességek kaphatók, az emeleten pedig a Hermina-udvar elnevezésű szálloda, előkelően berendezett 10 szobával, és a Balatonra néző gyönyörű terasszal.<ref>Balatoni Kalauz. Bp., 1925. 128</ref>

(Füreden Habsburg-házi személyekről már korábban is neveztek el épületeket, ezért feltételezhető, hogy Hermina Amália főhercegnőről, József nádor (1776–1847), 24 évesen, 1842-ben váratlanul elhunyt leányának nevét viselte. Hermina édesanyja, a nádor második felesége 20 éves korában, 1817-ben gyermekszülésben meghalt, így őt és ikertestvérét, Istvánt a nádor harmadik felesége, Mária Dorottya főhercegasszony nevelte. József nádor és Mária Dorottya 1821-ben Füreden nyaralt a négyéves gyerekekkel a községben, Varga Lajos főszolgabíró házában. (Ma Ferencsik János Zeneiskola épülete.) 1824-ben ismét Füreden pihentek. A magyarul is jól beszélő Hermina testi hibával, gerincferdüléssel született. A budavári nádori kriptában nyugszik, emlékét Budapesten utca és a Hermina kápolna is őrzi.)

     1928-ban meghalt Láng Vilmos,<ref>Balatonfüred. 1928. dec. 15. 51. sz.</ref> üzletét özvegye vitte tovább. Az épületet valószínűleg közben bővítették, mert 1934-ben már 16 szobás, vízvezetékkel ellátott szálloda. A házjegyzék szerint 1940-ben özv. Láng Vilmosné, Reich Szabina és Lichtenstein Pálné, Kohn Erzsébet tulajdonában volt. 1944-ben meghalt özv. Láng Vilmosné is, akit férje mellé temettek a Vázsonyi utcai zsidó temetőben.<ref>Varga Lászlóné: A balatonfüredi zsidó temető. Balatonfüred, 2004. 34.</ref>

     Ezután vette bérbe a cukrászdát a nagykanizsai cukrászmester, Filipovics István. A kávézó és cukrászda mellett a földszinten lakott a család, az emeleten még három család élt. Az államosítás után, 1957-ben már Kedves Cukrászda a neve, ahol 11 óráig táncolni is lehetett.<ref>Lipták Gábor¬ – Zákonyi Ferenc: Balatonfüred és környéke. Bp., 1958. 64.</ref> Az épületet 1980 körül átalakították, modernizálták, ekkor épült új, déli terasza.<ref>Uzsoki András: Balatonfüred Tihany. Veszprém, 1980. 26.</ref> Az 1990-es években az emeleten Kínai étterem is működött.

== Jegyzetek ==
<references/>

=Forrás=

Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.

[[Category:Épületek]][[Category:Balatonfüred]]